Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-13 / 157. szám

KÖZGAZDASÁG Heitűelef a válfőbemugőfás és az óvás elengedéséről Budapest, julius 12. 'A' Budapesti Közlöny közli a minisztériumnak a váltófizetés végetti bemutatása és az óvás fölvételének átmeneti elengedéséről szóló rendeletét, amely a váltók rendezésének a rendkívüli viszonyok miatt (A Délmagyarország munkatársától) Aminl ismeretes, az anyaggazdálkodás szabályozása következtében szükségessé vált a rézgálie forgalmának korlátozása is. A földművelésügyi minisztérium úgy intézkedett, hogy azok a gazdák és gyümölcstermelők, akiknek" gyümölcsösük, szöllejiik ápolásához rézgálicra van szükségük, jelentsék be igényüket és az illetékes hatóságok ki fogják utalni számukra a megfelelő rézgáliomennyiséget. Az igények bejelentése még a tavasz folyamán megtörtént, a nyár elején meg kellett volna töfténnie a rézgálie utalványok kiosztásának is, az adminisztráció lassúsága miatt azonban az Utalvány kiosztására csak ezután kerül sof. Az igényléseket ugyanis többízben föl kellett küldeni a minisztériumba, hogy a rendelkezésre álló rézgálie mennyiséget elosszák és ez rendkívül meglassította az eljárást- Ennek következtében a kiutalandó permetezőszer már nagyon sok helyen elkésett. A nyáreleji gyümölcsök rézgálie permetezés nélkül értek be, úgyahogy. A szöllő permetezéséhez még eléggé Idejében kapnák a gazdák a rézgáliöot, az esős (A Délmagyarország munkatársától) A Délmagyatország csütörtöki száma a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége möst megjelent évi jelentése alapján vezércikkben méltatta a magyar gyáripar nagy közgazdasági jelentőségét. Az évi jelentés, amelyet a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége most küldött szét az egész országban, egyebek mellett részletesen foglalkozik azokkal a kapcsolatokkal is, amelyek a szövetség és a többi közgazdasági érdekképviseletek között fennállanak. Szegedi vonatkozásban különös érdekességre tartanak számot azok a sorok, amelyekben a nagy gonddal összeállított jelentés a szegedi kereskedelmi és iparkamara ötvenéves jubileumáról emlékezik meg. Szegedi vonatkozásainál fogva ezeket a sorökat egész terjedelmükben közöljük? „A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara 1940 február 11-én díszközgyűlés keretében ünnepelte meg fennállásának ötvenedik évfotdulójái Ebből az alkalomból nemcsupán a szegedi és a kamarai kerületi társadalom, hanem a legkülönbözőbb hatóságoknak és gazdasági testületeknek az egész országból összesereglett képviselői üdvözölték a Kamarát, amely mindig nehéz viszonyok között, de különösen a trianoni megcsonkítás éta a végeken állva rendkívül értékes szolgálatokat tett a helyi érdekeken túl az egész magyar, közgazdaságnak. A jubiláris ünnepségnek különös jelentőséget adott, hogy két ízben is felszólalt Varga József kereskedelemügyi és iparügyi miniszter. Magán a díszközgyűlésen nagyobb beszédjén méltatta a kamarai intézményt általában mutatkozó adminisztratív nehézségeire tekintettel az 1940. julius első napján vagy ezt követően 1040. augusztus 31. napjáig lejárt váltóknál a fizetés végett bemutatásnak cs az óvás felvételének kötelezettségét elengedi. időjárás azonban máris olyan nagy kárt 'tett a szöllőkben, hogy a permetezés körülbelül elkésve érkezett. I" A rézgálicütalványok kiosztása annyi várakozás után mostmár mégis megkezdődikKatona István dr. tanácsnok, akiosztást végző városi ügyosztály vezetője úgy intézkedett, hogy a kiosztás minél gyorsabbá tétele érdekében maguk a külterületi körzetvezetők oszszák" ki az utalványokat az esküdtek és a kézbesítők közbenjöttével. Ma, szombaton délben Röszke—Szcntmihályteleken kezdődik meg az utalványok kiosztása. Vezér Ernő irodaigazgató 12-től 2 óráig az esküdtek és a kézbesítőkkel együtt megjelenik minden esküdtségben és kiosztja az utalványokat. Hétfőtől kezdve Alsó- és Felsőközponton kezdik meg. az utalványok kiosztását Kazi Gáspár, Árendás György dr. aljegyző helyettese, illetve Simon József dr. aljegyző. A kiosztás meglehetősen nagy munkát ró a tisztviselőkre, mert összesen mintegy 11—15,000 utalvány szétosztásáról van szó. s különösen a szegedi kamarát", annak jelenlegi, de régebbi, a kezdet nehézségeit leküzdő vezetőségét is. A díszközgyűlést követő közös obéden a miniszter megemlítette a kamarai reform kérdését is. Ha negyven évig tudtunk erre várni — mondotta —, akkor, joggal kér türelmet még egy időre. A reform a kamarai intézmény továbbfejlesztését fogja, jelenteni. Nem lehet a gazdasági életet minden részében felforgatni és nem szabad az átszervezéshez idegen mintát felhasználni, mert idegen minta utánzása tartós eredményt nem hozhat. A magyar ember jellemével a szabadságszeretetcvel semmiféle oktroj és ököl össze nem egyeztethető- A magyar ember gondolkodását kényszerbe nem lehet beszorítani. Az átszervezést tehát a magunk módján, magyarul kell megoldani. A díszközgyűlés megnyitó b'eszédét Rainer Ferene, a szegedi kamara elnöke mondotta. Tonelli Sándor főtitkár a Kamara ötvenéves történetét ismertette. Szövetségünk részéről Haggenmacher Henrik alelnökünk üdvözölte a jubiláló Kamarát, kiemelve, högy fennállásunk óta, tehát szintén csaknem négy évtizeden át, közöttünk az érintkezés állandó és a legbarátságosabb volt. A Kamara működése első percétől kezdve felismerte az iparosodás fontosságát és mindig érvényesítette azt az elvet, hogy a gyáripar és kézművesipar között hármÓnlküs együttműködésnek kell, létrejönnie. Kifejezte végül azt a meggyőződését, hogy ez a barátságos együttműködés változatlanul fenn fog állani a Kamara további sikeres munkássága idején is." DECMSGYSRÖRS2ÁG SZOMBAT, 1940. .JULIUS 18. TŐZSDE Budapesti terménytőzsdezárlat. A készáru piacon a készáru és különféle termények árai változatlanok maradtak. Forgalom nem fejlődött ki. Zürichi devizazárlat. Páris —.—, London 1820, Newyork 446.—, Milánó 22,30, Berlin 176.50, Szófia 5.50, Belgrád 10 , Athén 3.—, Bukarest 2.30, Budapesti értéktözsdczárlat, Az értéktőzsde tartott irányzattal, általában a tegnapi zárlat színvonalán nyitott. Az alaphangulat változatlanul bizakodó volt, azonban a kétnapos tőzsdeszünet miatt tartózkodó volt a kereslet, viszont sz elmúlt jobb tőzsdenapok hatása alatt kialakult magasabb árfolyamok nyereségbiztositó eladásokat vontak maguk után. A túlsúlyba kerülő kinálat miatt az árfolyamok fokozatosan lemorzsolódtak, azonban számottevő árcsökkenés nem mutatkozott. A tőzsdeidő végén egyes nehézipari értékekben ismét magasabb jegyzések voltak érvényben. Zárlatkor az irányzat gyengén tartott volt. Zárlati árfolyamok: Magyar Nemzeti Bank 176—, Kőszén 370.—, G'anz 14.5, Egyesült Izzó —, Szegedi Kender 54.—, Az irányzat gyengén tartott. A budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése, Buza 77 kg-os tiszavidéki 20.25. 78 kg-os '20 75. 79 kg os 21.05. 80 kg-os 2125. Pestvidéki rozs 16 60— 16 85. sörárra kiváló 22 60—22.85. takarmányárpa T 18.50-18.75, zab 2080—21.05, tengeri tlsz'ántuli 27.50—27,75. Budapest? hivatalos valutaárfolyamok. Anffol font 12.60—12.80. belga frank . , dán korona , dinár 7.60—7.90. dollár 314.10— 350 10, francia frank hollandi frt. —.— —.—, cseh-szlovák korona 11.45—11 80. (20 K-nál nagvobb rimletek kivételével), szlovák kor. 1145 —11.80 (20 K-nál naavobb címletek kivételével), kanadai dollár 301—306. lej 3.20-3.40. leva 3 50— 3.60, lira 17.40—1790 (csak 10 lirás bankjegyek és érmek vásárolhatók), német márka —.—, norvég korona ——, svéd korona 81.70—82.70, svájci ír. 77.75-78,75, Csikágói terménytőzsdezárlat. Buza alig far* tntt. Júliusra 72.75—ötnyolcad, szeptemberre 73 hétnyolcad— háromnegyed, decemberre 75 egynyol* CHd—75. Tengeri alig tartott, Juliusra 61.25, szop* temberro 57.75, decemberre 54 ötnyolcad. Rozs Juliusra 43 egynyolcar, szeptemberre 44.75, de* cemberre 47. Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 36064—1910. II. szám. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy Szeged sz. kir. várót mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottsága f. évi julius 6-án tartott ülésében a következő ha* tározatot hozta: 1. A gabonanemúek aratási munkabére a szem* termésből a cséplőrész kivonása után 12 % + kat, holdankint 10 kg tiszta buza komenciómegvál'.ás, egy kaszás és egy marokverö részére. 2. A cséplőgép mellett dolgozó munkáapk legkisebb munkabére a leeresztett szem 3 százaléka ellátás. Napszámhérek; 1. Legkisebb mezőgazdasági napszámbér julius hó 1-töl 31-ig férfi 2 P és élelmezés vagy élelmezés nélkül 3 P, nő: 1 P és élelmezés, élelmezés nélkül 2 P, fitt, leány 15—16 évig 1 P és élelmezés, vagy —.60 P élelmezés nélkül. 2. Az aug. hóra fizetendő legkisebb munkabér a júliusival azonos. 3. Szeptember 1-től 30-ig fizetendő legkisebb munkabér férfi: 1.80 P és élelmezés, vagy 2.80" P élelmezés nélkül. Nő: 1 P és élelmezés, vagy élelmezés nélkül 1.80 P. Fiu. leány: 15—16 •'víg 80 fillér és ellátás, vagy 1.10 P ellátás nélkül, 4. Október hóra fizetendő legkisebb munkabér a szeptember havival azonos, 5. A november hó 1-től 30-ig fizetendő legkisebb munkabér férfi: 1.60 P élelmezés vagy 260 P élelmezés nélkül. Nő: SO fillér és élelmezés, vagy élelmezés nélkül 1.60 P. Fiu. vagy leánv 15 —16 évig: 60 fillér és élelmezés, vagy 1.20 P ellátás nélkül. 6. A december hó 1-töl 31-ig fizetendő legkisebb munkabér férfi: 1.20 P és élelmezés, vagy 2.20 P élelmezés nélkül. Nő: 60 fillér és élelmezés. vagy élelmezés nélkül 1.20 P, Fiu, leány 15 —16 évig: 60 fillér és élelmezés, vagy 1 P élelmezés nélkül. Ezt a határozatot f. éri julius 12-én polgármesteri hirdetőtáblán (Városháza. I. em.) közzétettem. A határozat a közzétételt követő nyolcadik napon. f. évi iulius 20-án lép hatályba. Szeged, 1910. julius 12. napján. Dr. Pálfy József. Szeged sz. kir. város polgármesteri Ma megkezdődik a vézgálie-uiaiványok kiosztása Sok helyen késve kapják a gaxdák a rézgáli col mevi ax esőzés iönkveieiie a sxötlőkei —Mi 'II l| 4 A Magyar gyáriparosok Országos Szövetsége a szegedi kamaráról