Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-05 / 150. szám

Formális Ülést tartott a képviselőház Szombaton megkezdődik a Ház nyári szünete Budapest, július 4. A képviselőház csütörtö­ki ülésén az elnöki bejelentések után az «lnök közölte, hogy Csia Sándor engedélyt kért sűij­gös interpolláció elmondására. „Az ország bel­ső békójénck földúlására és kifelé a jószomszé­di viszony aláaknázására alkalmas cselekmé­nyek" tárgyában. Közölte az elnök, hogy a na­pirend megállapítása után intéz kérdést a Ház­hoz, megengedi-e a sürgős interpelláció elmon­dását. Közölte még, hogy tiubay Kálmán indít­ványt terjesztett be, hogy a kormányt utasít­sák a zsidók jogi helyzetéről szóló törvényja­vaslat benyújtására. Másik indítványában Hu­bay arra kéri utasítani a kormányt, hogy a trianoni békediktátumot tartalmazó törvény­cikket hatálytalanítsák. (A Délmagyar ország munkatársától) Szen­tesen az úgynevezett sárgaparti rokkanttelep egyik háza tövében ősrégi sírhelyre bukkan­tak. Egy avar sír került napfényre, de ennek közelében egy földalatti vercmalkás maradvá­nyaira is ráakadtak, mely az 5—6 ezer évvel ezelőtti, Szentes vidékén tanyázott ősember menedék• helye lehetett. Röviddel az itt talált leleteknek napfényre kerülése után, a r.okkanttelep legészakibb utcá­ján egy egy nagyobb jazig temető került föl­tárásra. Most a huszonkettedik sír fölbontásán dolgoz­nak itt a sírkutató munkások. — Ezen a környéken most már a 40-ik ja­zig sir kerül fölbontásra — mondotta Csalány Gábor múzeumigazgató, aki az ásatásokat ve­zeti. — Ezzel valószínűvé yált, hogy az egész országban Szentes vidékén lehetett a egnagyobb jazigtelepülés. A sárga parti agyaggödör területén, tehát a most föltárt sírok tőszomszédságában évek hosszú során át összesen 18 jazig sírra bukkan­tunk- Az útjavítási munkálatok során most alig két hónap leforgása alatt 22 sírhelyre akad­tunk. Ezen a környéken még több számos sírt borít a föld s igy valószínű, hogy ez a temető, még a kistőkei és a Szeged határában levő (A Délmagyarország munkatársától) Beszá­molt a Délmagyarország arról, hogy a törvény­hatósági közgyűlés rövid vita után általános helyesléssel elfogadta a régóta sürgetett tejsza­bályrendeletet, amely az első ilyen irányú kí­sérlet az országban és így mintául szolgál a tejkérdés rendezésére. A szabályrendeletet — amely most jóváhagyás végett fölkerült a mi­niszterhez — vitéz Tóth Béla dr. főorvos készí­tette el és igen értékes tevékeny munkával vett részt a nagy körütekintést, igénylő munkában előbb a Kereskedelmi és Iparkamara, majd Lő­rincz Ferenc flr. professzor, a közegészségügyi intézet igazgatója, valamint Szanyí István fo­vegycsz. Tonelli Sándor dr. kamarai főtitkár javaslatára kisgyűlés után külön bizottságot küldtek ki, amely az utolsó simításokat végezte el az áttörésnek számító tervezeten. Az ország­Somogyi Ferenc a társadalompolitikai és pénzügyi bizottság jelentését terjesztette elő. Az elnök ezután indítványozta, hggy a Ház leg­közelebbi ülését pénteken tartsa. Budinszky László ellenindítványt tett ée azt javasolta, hogy tűzzék napirendre a bizalmi kérdést, A Ház az elnök indítványát fogadta el. Végül az elnök fölvetette a kérdést, engedélyt ad-e a Ház Csia Sándornak sürgős interpellációja elmondásához. Az engedélyt nem adták meg. Ezzel az ülés véget ért. A pénteki ülésen hirszerint elnapolják az üléseket és szombaton megkezdődik a Ház nyá­ri szünete, A nyári szünet augusztus végéig tart. csengeni jazig temetőknél is jóval nagyobb, ahol 56, illetve 48 sírhelyet bontottak föl eddig. Az ásatások tapasztalataival kapcsolatosan így nyilatkozott a múzeumigazgató; — Mostani ásatásaink is bizonyságát szol­gáltatták annak, hogy a jazig, ez a Krisztus után 1—2 századdal később vidékünkön járt vándornép előszeretettel választotta ki temet­kezési és letclepüési helyül az agyagos terüle­teket. A most föltárt sírokbau sok volt a gyer­mek és a nők száma is aránytalanul több volt a férfiakénál. Ebből arra lehet következtetni, hogy a szentesi telep egy eldugott, békés tele­pülés lehetett, ahol a csatákban elfogott jazig férfiak hozzátartozóikat hagyták hátra. A jnint­egy kétezeréves jazig sírok halottjait rendsze­resen ép fogakkal találjuk meg sírhelyeikben, a most föltárt sírhelyekben azonban két idős, fogatlan nő tetemére is ráakadtunk. Foghiá­nyuk azonban még ezeket sem akadályozta meg, hogy áldozzanak a hiúság ördögének. Mindketten valósággal bővelkedtek a jazig nők ékszereiben. Jobb kezük Csuklóján megtaláltuk a jazig nők két-két bronz karperec.ét, bal csuk­lójukon pedig yasperecet hor.dtak. Ezenkívül még nagymennyiségű gyöngyök kerültek elő mellölük. Általában üveg, géga, gránát, kréta és borostyán gyöngyök kerülnek elő a jazig sí­rokból. Ezekből a leletekből a szentesi múzeum a mostani ásatások során bő mennyiséggel gaz­dagodott Két sírban pénzt is találtunk. Ezek a Krisztusután 138 és 181 között uralkodott ró­mai Antoniusz Piusz és Markusz Auréliusz ér­mei voltak. ban első ilyen rendezésről vitéz Tóth Béla dr. főorvos, akinek tevékenysége tette lehetővé, hogy a tejszabályrendelet jégre tető alá kerül­jou, a következőket mondotta: — A tervezetnek aj a lényege, hogy a tejterme­lőnek és a tejkereskedőnek megfelelő védelmet biztosítson, azoknak az előírásoknak árán, me­lyeknek követése kis jóakarattal lehetséges. Lz a fogyasztóközönség számára is megnyugtató bizto­síték, mert a tejjel történő rengeteg visszaélést egy csapásra megszünteti. Ha visszaemlékezünk, néhány év előtt éppen a fertőzött tej okozta Sze­geden a rendkívül nagyarányú tífuszjárványt Szinté érthetetlennek látszik a most elkészült ren­delkezés eddigi hiánya. Talán azzal lehet menteni ezt a kérdést, hogy a törvényhatóság szabáiyren­dcletalkotása bürokratikus föltételekhez vud köt­ve. Ezeknek teljesítése a multak tapasztalata szerint sok fáradságba és főleg sok időbe került. A város hatóságának meg kellett fontolnia, hogy foglalkoztassa-e a közgyűlést ilyen tapasztalatok birtokában szabályrendeletalkotás meddő munká­jával. Ezért a rendezésnek más lehetőségeit ke­restük és alkalmaztuk, be kell ismernünk, hogy sikertelenül. Ebben a lesújtó helyzetben jött se­gítségünkre a főispán, aki működése kezdete óta bensőséges érdeklődéssel fordult a város tejel­látásának ügye felé. A főispán el is járt a mi­nisztériumokban eredményesen. — A tervezet — folytatta a főorvos a gazdák, általában a termelők, valamint a kisemberekből összetevődő fogyasztók érdekeit szolgálja. Szeged példát fog mutatni az országnak a szabályrenie­let megalkotásával. Ez az első törvénybitóság, amelyik rendet teremt .ezen a téren ós megszünteti az egyik elsőrangú élelmiszer termelési és ellá­tási fronlján országszerte tapasztalható vissza­éléseket. — Különösen időszerűek ezek az intézkedések a mai időkben, amikor egyes nyugati államok, amelyek kifejezetten állattenyésztéssel foglalkoz­tak, elveszítették tevékenységük föltételeit. Az in­tenzív állattenyésztés lehetővé tétele már régi cél­ja hazánknak. Nemcsak a világpiac alakulása, ha­nem különösen a hiányzó kulturális körülmények hátráltattak bennünket. Most itt van az ideje, hogy gyors készülődéssel megvalósíthassuk a célt. Ez­zel az intézkedéssel a szarvasmarhatenj észtéinek és a tejtermékek értékesítésének éppen a világ­piaci kulturális kaulélái fognak megteremtődni a magyar mezőgazdasági termelés síkján. — Nem kell különös képzelőerő ahhoz — fe­jezte be Tóth Béla dr. főorvos —, hogy a kérges­tenyerü, verejtékezve dolgozó csengelei, vagy ru­zsajárásl, vagy az áldott szegedi feketeföld bár­mely részen dolgozó és verejtékező magyar test­vérünkre jobb napok virradnak és virágzó szarvasmarhatenyészlö egyesületek és kitűnő tej­szövetkezetek révén megközelítik és el is élik a nyugati élet színvonalát. Megszűnnek majd a sú­lyos bérfizetési gondok, a családneveíés nyo­masztó terhe és tHlán nem lesz mégegyszer éhín­ség az átokházi tanyákon, de nem kell rettegni az ipari munkásnak sem attól, hogy féltre nevelt gyermekét megfertőzi és megöli a gondatlanul ke­zelt hitvány tej. A szabályrendelet azonnal életbelép, mihelyt azt a minisztérium jóváhagyja. Gyovsitó és gépiróisfeoldbiart (Honvéd-tér 4) beiratkozás fogalmazási, irodai és beszédirási gyorsírás!, — tízujjas ritmikus vak­irásos gépirási és helyesírási tanfolyamokra. Mérsékelt tandíj, szakszerű kiképzés, országosan legjobb vizsgaeredmény. Állásközvetítés. 71 Félévi börtönre Ítéltek a harcias tolvalnöt (A Délmagyarország munkatársától) Beszá­molt a Délmagyarország azokról a vakmerő betörésekről, amelyeket a közelmúltban Ma­kón követtek el. A rendőrség erélyes nyomo­zást indított a tettes kézrekerítesére. A nyomo­zd j során kedden elfogták a betörések végre­hajtóját Szűcs Zsuzsauna 26 éves többszörösen büntetett előéletű cselédlányt. A vakmerő női betörőt, aki hónapok óta zsákmányaiból élt, a rendőrség éppen akkor fogta el, amikor egy újabb betöréses lopást követett el. Kedden dél­előtt behatolt Weisz Sámuelné makói kereske­dő lakásába, fölfeszítette a szekrényt, ahol egy 16 pengőt tartalmazó persenyt talált. A perselyt magához vette és éppen menni kcsziilt, atnikof, Weisz Sámuelné a szobába lépett és segítségért kiáltott. A kiáltozásra csakhamar, rendőr ke­rült elő, aki meg akarta bilincselni a tolvaj leányt- Szűcs Zsuzsanna azonban a rendőrre tá­madt, több helyen megkarmolta, úgyhogy a rendőrnek csak nehezen sikerült megfékeznie a tolvaj leányt. Szűcs Zsuzsannát kihallgatása után a szegedi ügyészségre kísérték, ahol betö­réses lopások miatt emeltek ellene vádat. Ezt az ügyet tárgyalta gsütörtökön a tör­vényszéken Láng Ádám dr. törvényszéki bíró, Szűcs Zsuzsanna, akit a tárgyalásra fegyőr ve­zetett elő cinikus hangon tett vallomást. Elmon­dotta, hogy nem tudott állást kapni, ezért ha­tározta el magát a könnyű pénzszerzésre. A tör­vényszék a bizonyítás lefolytatása után a vád­beli bűncselekményben mondotta ki bűnösnek a cselédlányt és büntetett előéletére való tekin­tettel jogerősen 6 hónapi börtönbüntetéssel súj­totta. A csengeleinél is nagyobb jazig temetőt találtak Szentesen „Szeged példát mutat az országnak a tejszabályrendelet megalkotásával Vitéz Tóth Béla dr a tejforgalom uj rendjéről. — "Talán nem lesz mégegyszer éhínség az ótokházl tanyákon..-4'

Next

/
Oldalképek
Tartalom