Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-20 / 163. szám

DElMAGYARORSZAö Szómba!, 1940. VII. 20. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. éYfoiuam 103. szám Hitler utolsó békefelhivást intézett Angliához „A haderő ma erősebb, mint valaha, a lőszer- és élelmiszerellátás a végtelenségig biztosítva van" „Ha a józan észhez intézett felhivásóf Anglia eluíasilla, ez a tiáhoru szörnyű pusztítást foa hozni es eau világbirodalmát foa szétrombolni" — „inftlia halheles iegl háborutdra a nemet válasz rettenetes lesz" Ciano gróf Berlinben Pénteken n j a b b történelmi napja • olt Európának. Hitler kancellár elmondotta azt a beszédét, amelynek következményei meghatározzák Európa és talán a távolabbi kontinensek jövő eseményeit is. Berlinben elhangzott az a beszéd, amelynek clkövctkezéséről már tiz nap óta értesülések jelentek meg a világsajtóban és a bizonytalan cáfolatok, a feszült várakozásteljes csönd jegyében folytak a páratlan arányú előkészületek a világtörténelem egyik legfélelmetesebb arányú offenzivájára, Anglia ellen. A feszült csönd hetei alatt — alig négy héttel a compiegnei fegyverszünet után — befejeződtek az előkészületek a N«rd Captól a gascognei öbölig, söt talán Gibraltárig és az utolsó rendelkezések kidolgozása és foganatosítása után, julius 19-én, pénteken este elhangzott a berlini beszéd, 'i miről már napokkal ezelőtt hiradások jelentek neg, pénteken megtörtént, a délelőtti órákban gyors rendelkezéssel, este 7 órára összehívták a birodalmi gyűlést és Hitler a világ nyilvánossága fcsziilt figyelmének kiséretc mellett háromnegyedórás beszédet mondott. A beszéd ünneplése volt — ahogy Göring mondotta — a német stratégia és haditclicsitménv csodájának, de ugyanakkor utolsó felszólítást jelentett Anglia felé. Mielőtt a Nord Captól Gibraltárig megindulna a világtörténelem egyik legfélelmetesebb arányú koncentrikus támadása, levegőből, vízről és viz alól, Hitler utolsó üzenetet intézett a történelmének legválságosabb korszakát élő angol világbirodalomhoz: vagy lehetőség van még a kontinentális német győzelem diktálta békéhez, vagy megindul az a támadás, amelyre több, mint 800 éve nem volt példa. A beszéd után most fcsziilt figyelem várja, milyen válasz érkezik az utolsó felhívásra a szigetországból. A berlini beszédnek rendkívüli arányú külsőségei vollak. Pénteken a néhány nap előtti cáfolatok ellenére, Ciano gróf slasz külügyminiszter Berlinbe érkezett, hogy tanúja legyen a beszédnek. A birodalmi gyűlésen elhangzottak különben is kiemelték azt a szoros baráti és hatalmi együttműködést, amelyet Németország és Olaszország szoros szövetsége jelent. Hitler az eddigieknél is melegebb szavakkal emelte ki Mussolini jelentőségét. Hogy Angliában is érezték a kiilszöbön álló utolsó pillanatot, art már mutatták az angol miniszterfanárs Csütörtöki rendkiviili rendelkezései, de bizonyítja az is, hogy megkezdték Keletanglia kiürítését és az egész szigetország területén óriási élelmiszerkészletekct halmoztak fel. A támadás félelítnetes arányait, a vonalnak Gibroltárig való thegbosszabbitását mutatja az a hir, hogy Anzlia légi jiés tenzPri támaszpontokat akar létesíteni Portugáliában. Berlin emellett változatlanul hangsúlyozza Franciaország háborús felelősségét, ezenkivül lapjelentések adják hirül, hogy Franciaország élelmezésében Németország nem megy tul a fegyverszüneti megállapodásban vállait kötelezettségén. Hogy mit hoznak a következő napok, azt a berlini beszéd után mostmár az Angliából érkező yálasz határozza meg. összeül a birodalmi gyüies Berlin, julius 19. A német távirati iroda jelenti: Berlin lakossága, amikor a koradélutáni órákban a birodalmi gyűlés összeülésénck híre elterjedt, felvonult, a regi birodalmi kancellária udvarával átellenben és a Wilhelm-strasse hosszában sorakozott fel. Amint a gépkocsisor, élén Hitlerrel feltűnt, az egész útvonal mentén a Kroll-operáig felviharzott a lelkesedés. o A birodalmi gyűlésen a képviselőknek több, mint a fele katonai egyenruhában jelent meg. Elsőizben vettek részt testületileg az üléseD a hadsereg vezetői. Kevéssel 7 óra előtt megérkezett Ciano gróf olasz külügyminiszter. Pontosan hét órakor jelen' meg Hitler Göring vezértábornagy, Hess miniszter és Ribbentrop külügyminiszter ki> séretében. . Göring nyitotta meg az ülést. Megemlékezett a hősi halottakról és hozzátartozóikról, valamint a szövetséges Olaszország hősi halottairól. Italo Balbo haláláról. A Ház felállva hallgatta szavait. Ezután emelkedett szólásra Hitler. Egyre ismétlődő viharos üdvrivalgás köszöntötte.A tapsban a diplomalapáholy, különösen Ciano gróf, szintén résztvett Hitler beszéde A birodalmi gyűlésen Hitler kancellár a következő beszédet mondotta: — A német nemzeti szocialista párt alapgondolata a versaillesi békediktátum elleni küzdelem Jvolt. A reviziőt békés úton akarta elcrni. A háború elején ujabb erőfeszítéseket tett a béke megmentésére. Emlékeztetett Lengyelországra, majd Mitssolininck szeptember 2-i békcjavaslatára. amelyet a plutokraták visszautasítottak. Hitler ezután rátért az október 6-í birodalmi gyűlésen elmondott fölhívására, amelyet Franciaország ós Anglia ugyancsak visszautasított. A szövetséges hatalmak a háborút akarták. A továbbiak során a nyugati hatalmak hábórúkiterjesztési terveiről beszélt Felemlítette Finnországot és Norvégiát. Németország mindennek ellenállt Sikerei főként kiváló katonai teljesítményeinek köszönhetők. Kiváló teljesítményt végeztek a gsapatok és a vezetés. Hitlei! a következőkben rátéri a nyugati harcokra. Hangoztatta, hogy a háború elejétől kezdve Németországnak az volt a terve, hogy áttöri a Maginot-vonalat. Franciaország és Anglia azonban csapatokat szállított Hollandiába és Belgiumba, hogy ezen a két semleges országon keresztül megrohanja a német iparvidéket A szövetséges csapatok beözönlése május 6-án és 7-én óriási arányokat öltött. A német Hadseregnek számolnia kellett ezekkel az ujabb kísérletekkel. Éppen ezért májűs 8-án kiadta a parancsot hogy május 10-én 5 óra 35 perckor a német csapatok vonuljanak be Belgiumba éa Hollandiába. — Á nemet Hadműveletek — folytatta — a német csapatok teljes győzelmével végződtek. A sikerek elsősorban a katonáknak köszönhetők. Erről a helyről külön dicséretet és köszönetet mondott a német Csapatoknak és a kiváló vezetésnek, amely a világtörténelem legfényesebb győzelmeit aratta. Külön köszönettel adózott a birodalmi gyűlés nevében Göring vezértáborna gynak. k továbbiak során Pétain tábornagy' fegyverszüneti relmére kőiért át. Pétain belátta — mondotta —, Hogy; Franciaország és a nyugati hatalmak helyzete tarthatatlan. Ezt csupán Churchill nem akarta belátni, A német politikai programnak — folytatta — kezdettől fogva két nagy célja volt: 1. Igazi megértés és barátság Olaszországgal, 2. Ugyanilyen viszony megteremtése Angliával. Hitler sajnálattal állapította mog, Hogy őszinte törekvései Angliával szemben mindig kudarcot vallottak, pedig a két nép közeledése mindkét ország szá* mára áldást jelentett Volna. Annál nagyobb örömmel tölti el az Olaszországgal való legszorosabb jóviszöny megteremtése. Ennek" a jóviszonynak megteremtésében a legnagyobb érdem az olasz nép géniuszáé, Musoliniá. K két nép szoros viszonyát örökre megpecsételte a közösen kiontott vét, amely alkalmad arra, Hogy Európának új életet adjon. Hitler ezután a Mussolinihez fűződő személyes barátságáról beszélt, majd Hosszasan méltatta a né-, met-olasz viszonyt. Megállapította, Hogy Olaszország teljesen önként lépett be a háborúba s annál nagyobb köszönettel adózik Németország a szövetségesnek". Méltatta az olaszok hozzájárulását a háborúhoz és megállapította, hogy a két nép politikai és katonai téren is teljesen egyeiért cs együttműködik. A két népnek közös célja: a közös gyözelcnx. Hitler ezután kiemelte, hogy az eddigi tíz hónapös háború bebizonyította Németország igazát és az ellenség nemigazát. Németország az Északi-foktól a spanyol határig arcvonalat épített ki, a világháborúhoz mérten aránvlaa igen csekély áldozattal. Segítette