Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-20 / 163. szám

2 DECMAG7ARORSZSG SZOMBAT, 1940. JULIUS 20. 't^mmmmaammmmmmmammmamB^tm ben az új fegyverek használata és a hiú presz­tízsről való lemondás. 'A haderő ma erösebb, mint a háború kezdetekor volt. Kiemelte, hogy mind a haderő, mind a. légierő, egyformán erö­sebb, mint május 10. előtt volt. A lőszerrel való ellátás a végtelenségig biztosítva van. Német­országnak ma nagyobb tartalékai vannak. mint a nyugati támadás megkezdése előtt. Ezután a nyersanyagellátásról ítészéit ós ezzel kapcsolatban az ötéves tefvről. Németország határtalan szén- és vasmennyi­ségekkel rendelkezik. Az üzemanyag is elég ruinden eshetőségre és a lakosságnak élelmiszerrel való el látása minden időkre biztosítva van. A Csapatok és otthon a lakosság hangulata ki­váló. A német katonaság és a nép biztos győ­zelmi hangulatával szembeállította Hitler a nyugati hatalmak Ideges fantáziáját. — Ez a felizgatott képzelet szőhette — mon­dotta a Németország és Oroszország állítólagos elhidegiiléséről szóló híreket'. Né­metország és Oroszország viszonya véglegesen rendezve van. Ezt a rendezést biztosítja a kél nép érdekhatárainak végleges megállapítása. Ez a tény minden időkre megmentette Európát «Cty ujabb válságtól. A brit államférfiak min­dent igen lassan értenek meg. Lassan majd ezt is meg fogják érteni. Hitler ezután hangoztatta, hogy már októ­ber 6-án jól látta a háború tővábbi fejlemé­nyeit. ö mégis békét és közeledést akart, azon­ban javaslat ára gúny volt a válasz. Ma a fran­cia nép már máskép gondolkozik- Szenvedés és nyomor jutott osztályrészül neki. ö békét akart, de a szövetségesek a háborút választot­ták. A londoni politikusok most is háborút akarnak. Valamennyien tudják, hogy a hábo­rú folytatásaként mi vár rájuk, ők Kanadába akarnak menni, de az angol nép Angliában marad és majd ez a nép lesz kénytelen elvisel­ni a báború szörnyűségeit, amikor a vezetők már Kanadában lesznek. Hangoztatta, Célja az volt hogy egy új «zoöiális Európát teremtsen magas kultúrával. Churchill háborút akart H«t hét óta légiháborút inditott Német­ország polgári lakossága elten. Né­metország erre eddig még nem vála­szolt, de ez nem jelenti azt, hogy a válasz tövábhra is elmarad. Ez a válasz rettenetes lesz. Sok millió ember fog szenvedni, de akkor Churchill már Kanadában lesz. Az angol politikusok nem akartak neki hinni. Churchill most az egyszer higyjeiu amikor prófétaként akar jósolni: EZ & háború egy világbirodalmat fog szét­rombolni. — Németország soha sem akarta ennek' a Világbirodalomnak pusztulását. Most azonban a világbirodalom szét fog hullni. Churchill ab­ban reménykedik, hogy Németország pusztul el. Pedig angol vért fog jelenteni az a háború. Hitler beszéde végén kijelentette, hogy em­beri érzésből még egyszer megkísérli, hogy a józan észhez és belátáshoz szóló utolsó fel­hívást intézzen. Ezt megteheti, mert nem mint legyőzött szól, hanem mint győztes. 'A józan észhez intézi fel­hívását. Nem lát semmifélő alapft ennek a. háborúnak továbbfolytatására. Ez a háború szörnyű pusztítást fog hozni. Meg akarja kímélni saját né­pét is, bár tudja, hogy Németországban sok millió férfi és ifjú ég a vágytól, hogy leszámoljon Angliával, örök ellenségével, amely már két­sier üzente meg Némelo'fszágnak minden alap nélkül a háborút. Tudja, hogy otthon sok fele­ség és anya meghoz minden áldozatot ennek az örökös ellenségnek az elpusztítására. Mégis a józan észhez és a belátáshoa fordul. LeKel, hogy ismét azzal fog válaszolni, hogy ezt a felhívást 'csak a félelem szülte. Minden­esetre azonban megnyugtatja lelkiismeretét. Ciano gróf Berlinben Berlin, július 19. Ciano gróf olasz külügy­miniszter pénteken délután a birödalmi kor­mány meghívására rövid látogatásra Berlinbe érkezett. Fogadására az anhalti pályaudvaron mégjelent Ribbentrop birodalmi külügyminisz­ter, Alfieri berlini olasz nagykövet, az olasz nagykövetség tagjai, a fassio és a berlini olasz kolónia képviselői, valamint az állam, a pár.t és a véderő vezető személyiségei. 'Az olasz é« a német külügyminiszter ellépett a pályaudval előtt fölsoraközott díszszázad előtt. Ribben­trop külügyminiszter azután a Bellevue-kas­télyba kísérte Ciano grófot. A kastélybau Meissner államminiszter fogadta az olasz kül. ügyminisztert. A repülőháboru London, július 19. "A Retiter-iroda jelenti? Csütörtököu délután hat német bombázó repü­lőgép a felhők leple alatt Délkeletanglia vidé­kei fölé szállt, hogy zuhanó-bombázó támadást intézzen. A repülőgépekről mintegy 30 bombát dobtak le. A bombázó repülőgépeket a légvédel­mi tüzérség heves tűzzel fogadta. Az ellensé­ges repülőgépek távozása után néhány másod­perc elteltével brit vadászrepülőgépek szálltak föl és a tenger felé repültek az ellenséges gé­pek üldözésére. Ugyancsak a fent említett vi­dék felett pénteken délelőtt megjelent hat né­met bombázó repülőgép. X l?gv'édelmi tüzérség igen heves tüzeléssel fogadta az ellenséges re­pülőgépeket. Rövid idő leforgása alatt közel száz dörrenés rázta meg a levegőt. London, julius 19. A Reuter-iroda ielenti: A légügyi minisztérium jelenti: 1— Az angol légierő gépei és a légvédelem egy­ségei a pénteki nap folyamán Anglia délkel°ti partjai előtt nagy ellenséges repülögépalakulafnk­kal többször harcbaboesátkozfak. Az elkeseredett összecsapások közben 8 ellenséges repülőgépet angol vadászgépek, egyet pedig a légelhárító üte­gek lőttek le. Bolgár lépés Buharesfben Bukarest, július 19. A német távirati iroda jelenti: ífanőilesCü román külügyminiszter ki­hallgatáson fogadta a bukaresti bolgár követet, aki szót emelt a dobrudzsai bolgár népcsoport ellen hozott intézkedések miatt. A román ható­ságok az utóbbi napokban letartóztatták a bolgár népcsoport több vezető személyiségét A román hatóságok részéről nagyarányú rekvi­rálások történtek, úgy, hogy a Holgár földmű­vesek nem tudják terményeiket behordani. A bolgár követ lépése továbbá összefügg a román sajtó Bulgária ellen használt éles hang­jával. ManoilesCu külügyminiszter közölte, hogy vizsgálatot indít. Roosevelt rádióbeszéde Barack, meggy izt és dzsemmel saját edényben gyári áron kaphat. Megren­delés írásban. Balla Szegedi Konzervipar Szeged. Huszár utca 8. (Huszárlaktanyával szemben.) Washington, julius 19. A csikágói pártgyülés­hez intézett rádióbeszédében Roosevelt töb­bek között ezeket mondotta: — Az amerikai nemzet arra törekedett, hogy megakadályozza a háború kiterjesztését és hogy minden törvényes eszközzel támogassa azokat a kormányokat, amelyeket a demokrata elveket ta­gadó kormányok fenyegettek. Csupán a nemzet javára és a nemzetközi helyzetre való tekintettel, nem szívesen jutott arra az elhatározásra, hogy nem tehet elutasító nyilatkozatot, ha jelölik. Roosevelt ezután a diktaturás megoldásról be­szélt, amely — mint mondotta — az embereket a diktatúra érdekében szolgaságba süllyeszti. A dik­tatúra arra törekszik — mondotta —, hogy mind­nyájunk élete felett uralkodjék. Első kötelessége hogy szabadságbiztositó intézményeink védelmé­nek szolgálatába álljunk. A veszedelemmel szem­ben csak az használ, hogy felajánljuk magunkat a köztársaság szolgálatára. f — Több európai állam — folytatta —, a dik­tatúrák és a megszállások következtében kényte­len volt felhagyni demokratikus politikájával és uj fényezők által megkövetelt kormányzati for­mákat átvenni. Ezek a formák nem ujak, csak visszaesést jelentenek a régi időkbe, a piramisok, a római prokonzulok, az Európában ezer évvel ez­előtt uralkodott feudális rendszer és Napoleon idejébe. — Mindaddig, amig elnök maradok" — folytat­ta beszédét Roosevelt —, megteszek minden tő­lem telhetőt, hogy ez a politika maradjon az Egye­sült. ÁRamok külpolitikája. Honfitársaim megíté­lésére bizom mindazt, amit az ország békéje fenn­tartásáért és azért tettem, hogy erkölcsileg és fizikailag előkészítsem a nemzetet minden bekö­vetkezhető eseményre. Mi, demokráciában élők és azok, akik a még meg nem bódított demokráciában élnek, soha neih alacsonyodunk le önként a hatá­sos eszközökkel elért úgynevezett »J»iztonsághoz<, amely egyéb, az emberi méltóságnak sokkal in- I kább megfelelő biztonságokról való lemondást ie I lenti. ) Utalva arra, hogy kormánya mindig nyíltan állást foclalt a HiLtatiirák elszaporodása ellen. kifejezte azt a reményét, hogy abban az esetben, ha kormányát egy másik tapasztalatlan kormány váltaná fel, ez sem fogja a megegyezés és meghé­bülés politikája helyett azok politikáját folytatni, akik ki akarják irtani a demokráciát. — Nemcsak kormányváltozásról van szó, nem­csak a szabadság és a rabszolgaság közö,tti vá­lasztásról, nemcsak aa előrehaladásról, vagy visz­szaesésről, hanem mindezekről együttesen törté­nik döntés. A civilizáció maga áll itt szemben az erőszakkal, a vallás az istentelenséggel, a? igaz­ság eszméje az erőszak alkalmazásával. Erösitlseh erheztek OlDraltarba Madrid, julius 19. A Stefani-iroda jelenti: Gib­raltárba az Atlanti-óceán felől három szállítóhajó érkezett és mintegy 1600 főnyi gyalogságot és tfl zérséget tett partra. 1700 főnyi csapat a hajókon maradt. Még nem tudják, hogy őket is parira szál­litják-e. A Közúti hidrái a Tiszába vetette magát egy asszony (A Délmagyarország munkatársától) Pénteken este fél 8 órakor a közúti hidról a Tiszába vetette magát egy szegényes ruházatu nő. A vizimentök motorcsónakukkal azonnal az öngyilkos nő men­tésére indultak és rövid munka után sikerült is a csónakba emelni. Az első segélynyújtás után meg­állapították, hogy Arvai Jánosnénak hivják, háztartási alkalmazott, a Polgár-utca 26. szám alatt lakik. Az öngyilkossági kísérletről értesítet­ték a mentőket, akik Arvai" Jánosnét bokatöréssél és súlyos zuzódásokkal a sebészeli klinikára száb litották. A sebesüléseket valószínűleg ugy szen­vedte, hogy ugrás közben beleütközött a hid vas­szerkezetébe. A rendőrség megindította a nyomozást

Next

/
Oldalképek
Tartalom