Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-18 / 161. szám

H gázgyári kölcsön ügye 'Igen tisztelt Szerkesztő UrJ , 'A >Délmagyarországi szerdai számának vezér­cikke foglalkozik a gázgyári kölcsön ügyével és abban tcves adatok alapján oly következtetések­re jut, amelyek nem felelnek meg a tényállásnak és végül azt állapítja meg, hogy akik a gázgyár ügyeit intézik, helyesen járlak cl, mert kellő gonddal és előrelátással dolgoznak, dc felteszi a kérdést, hogy ugyanazt clmondhatják-e azok is, akik a város érdekeit képviselik. Nem érzem magamat hivatva arra, hogy a vá­ros hivatalos és felelős vezetőit védelembe ve­gyem, azonban miután, ki a legutóbbi közgyűlé­sen a hatósági javaslat mellett felszólaltam s a Gázgyár magatartását bírálva a javaslat elfoga­dása mellett állást foglaltam, a cikk bizonyos mértékig engem is érint ezért felelek reá és kérem, hogy a feleletemnek helytadni szívesked­jék. A cikk szerint az elfogadott kölcsönfizctési módozat két irányban rendkívül súlyos u. m.: 1. lemond vele a közvilágítás árának érinthetetlen­ségéről, 2. hogy a város kénytelen megválni je­lentékeny földbirtokától. Ami az első pontot illeti, tévedésben van a cikk, mert a városnak a szerződésben biztosított azon joga, hogy a közvilágítás és a hivatalok vi­lágítására szükséges energiát a koncesszió egész ideje alatt a szerződésben megállapított egység­áron igényelheti, változatlanul megmarad s az évi 300.000 pengős járadékból azon összeg, amely ezen célra szükséges, a tervezetben biztosítva van. A város tehát nem mondott le a közvilágítás árának érinthetetlenségéről, hanem éppen ellen­kezőleg, olyan megoldást keresett, amellyel ezen előnyét tovább is megtarthatja. Igy jutott el azoo megoldáshoz, hogy a 80.000 pengő körül mozgó 6vi részesedését, amely előreláthatólag a jövőben növekedni fog, 30 évre 80.000 pengő fixösszegben állapította meg és kötötte le. Ezen hátránytól akar tehát szabadulni akkor, amikor egyösszeg­ben óhajtja kifizetni a másfélmilliós összeget az­ért, hogy ha idővel a 80.000 pengő részesedés emelkedik, a többlet is az övé legyen. Ezért akar a vagyona, földbirtoka egy részéből pénzt sze­rezni. Ami a második pontot, a földbirtoktól való megválást illeti, azt mondja a cikk: »ba maradan­dó, halaszthatatlan, legelsőrendü szociális, a népegészség színvonalát emelő anyagi, vagy mo­rális hasznothajtó alkotások életrehivására for­dították volna a gázgyári kölcsönt, akkor az elért eél, a betöltött föladat, a teljesített kötelesség enyhítené s talán indokolná az áldozatot*. Min­denki tudja, hogy a gázgyári kölcsön azon nyo­masztó adósságok részbeni törlesztésére kellett, amely adósság javarészt az egyetemi és egyéb építkezésekből keletkezett. Kérdem, vájjon ezen építkezések nem feleltek-e meg azon célnak és kívánalmaknak, amelyeket a cikk fölállít? Azt hiszem, az egyetemi építkezések »maradandók, halaszthatatlanok, legelsőrendü szociális és a népesség színvonalát emelő, anyagi és morális Aasznothajtó alkotások* voltak. A kölcsönt tehát indirekt, ilyen célra fordították, ezért én a most hozandó áldozatot indokolva látom! A gázgyári szerződés igenis mindaddig elő­nyös volt a városra nézve, amig csak abból állt, hogy a város évi 600.000 pengőért bérbeadja a gyárat és évi részesedést kap, hátrányossá csak akkor vált, amikor ezen bérösszeg fele egy köl­csönügyletté alakult át. Ma azonban ezen már változtatni nem tudunk s ha elfogadtuk az akkori vezetők nagy fáradozását, a nagy építkezéseket, a város emelését és fejlesztését és ezért örökké áldjuk az emléküket, akkor el kell fogadnunk azt is, ami kevésbbé előnyös, a gázgyári kölcsön visszafizetésének a gondját is. KORZÓBAN Ma Jávor Pál Lázár Mária Páger Cníal Vaszary Piri PeiheS'Qénes-Salamon főszereplésével üferíi mind Ortilt! zenés magyar vígjáték Homlokegyenest ellenkező azonban a felfogá­som a cikk azon részével, amely a készpénzfize­tésre szabott idő rövidségét helyesli. A gázgyár azért szabta ilyen rövidre az időt. mert neki az az előnyösebb, ha a város nem tud­ja kifizetni az összeget; logikus tehát, hogy a vá­rosnak a kifizetés az előnyösebb. A város csak valamely vagyontárgyának eladása révén tud pénzhez jutni. Ila az idő szorítja az értékesítést, az mindig hátrányos az értékesítőre. A jelen esetben a hitelező, »a gázgyár* a határidő sziik­reszabásával hátrányos hejyzetbe akarja hozni az adóst, várost«, hogy igy magának szerez­zen meg minden előnyt. Ezen eljárást nem tar­tom méltófiak a gázgyárhoz éppen Szeged váro­sával szemben és azt hiszem, Szeged város min­den polgára osztja azon felfogásomat és a gáz­gyár vezetőségéhez intézett azon felszólításomat, hogy vegye ezen feltételeit revízió alá és módo­sítsa azt akként, hogy az megfeleljen a kívána­tos harmonikus jóviszonynak és ne a hitelezőnek az adóssal szemben fennálló rideg álláspontjá­nak. Bizva abban, hogy a város két képviselője is érvényesiti nagy befolyását ezirányban, azt hiszem, az eredmény nem is fog elmaradni. Végül engedje meg a cikk irója, hogy a város szempontjából nézve az ügyet, véleményével el­lentétben megállapítsam, hogy akik a gázgyár ügyeit intézik, nem jártak el helyesen, mert nem voltak előrelátással. Fel kell ugyanis tételeznem róluk, számolnak azzal, hogy a szerződés egyszer lejár s azt meg is akarják hosszabbítani; ilyen eljárás s a város közönségének ilyen keze­lése mellett remélem, lesz az utódainknak annvi gerince, hogy a szerződéses viszonyt felbontják. Fogadja Szerkesztő Ur hálás köszönetem, hogy soraimnak b. lapjában helvpt adni szíveskedett. Hazafias üdvözlettel: vitéz dr. Shvoy Kálmán, ny. altábornagy, törvh. biz. tag Sniyos pusztítást okozott a szélvihar a gabouábau és a gyümölcsösökben (A Déhnagyarorszáe munkatársától) Szerda este és éjszakán hatalmas vihar vonult végig Szeged fölött tartós záporeső kíséretében. A szélvihar — ki tudja hányadik az idén — ta­lán a leghevesebb volt az összes eddigiek kö­zött és jelentős károkat okozott a városban­főle£ a külterületen. Sok helyen fákat csavart ki es kerítéseket döntött ki. A villamosvasút rókusi telepén, ahol most folynak a konzerv­gyár épitkezései, ledöntötte a szél a szeszto­rony burkolóépitményéL A kárt csak néhány napi munkSval lehet pótolni. A városbpn okozott károk azonban elenvé­szőck a külterületi pusztitások melleit. A ta ­nyák között a síkságon, ahol jobban érvénye­sülhetett a szél ereje, a learatott és keresztbe­rakott gabonát szétszórta a szélvihar. A ter­mésnek jelentős hányada ment igy veszendő­be- Az eső a gyümölcsösökben is nagy kárt okozott, sok helyen leverte a fáról a meggyet, a barackot és beletemette a földbe. Az cső sem tett jót az átázott földeknek. Augusztusra Uzembehetyezik a szegedi konzervgyárat Speciális szegedi zöldségkonzervekei gyári maid a rókusi ielep, ahol javában folynak ax épiikexések (A Délmagyarország munkatársától) Pár nap óta nagy munka folyik a Szegedi Közúti Vaspálya Rt. rókusi telepén: megkezdték a sze­gcdi konzervgyár régen bejelentett és régóta várt építési munkálatait. Amint ismeretes, az Első Kecskeméti Konzervgyár, amely a buda­pesti Kereskedelmi Bank érdekkörébe tartozik, megegyezett a villamostársasággal, hogy a tár­saság, amely a. jövőben beszünteti áramfej­lesztő üzemét és a Gázgyártól vásárolja a vil­lamoskocsik üzembentartásához szükséges ára­méit, átadja rókusi telepét a konzervgyárnak. Az átadás ugyan még csak részben történt meg, < mert a Gázgyár még nem kapta meg Svájcból a háborús szállítási nehézségek miatt a villa­mosvasút árammal való ellátásához szükséges nagy gépét, a konzervgyár azonban már meg­kezdte a berendezkedést a telep fölszabadult > részén. A villamostársaságtól átvett területhez még 22 katasztrális holdat vásároltak a telep mellett 62.500 pengőért, ennek a területnek felét beépítik, másik felén pedig mintagyümölcsöst és kísérleti kertészetet létesítenek. A szegedi konzervgyár építkezéseit Lebovits Béla, az Első Kecskeméti Konzervgyár igaz­gatója személyesen yezeti. Az építkezésről Le­bovits igazgató a következőket mondotta a Délmagyar ország munkatársának: — A szegedi konzervgyár berendezési mun­kálatai megindultak, bár rendkívül nehéz kö­rülmények között. A konzervgyártáshoz szük­séges gépi berendezések megérkeztek, beszerelő­Példátlan siker! Még mindig óriási érdeklődés! Okvetlen nézze meg, mert ma utoljára játsszuk Nyugati villámháború! Belváros* M^itoftn 5> 7»9 • Jön a legaktuálisabb film: sük folyik, Csaik kissé lassan, mert reudkívül hátráltatja munkánkat a kedvezőtlen időjárás. Némi késedelmet okozott z építkezésben a tég­lahiány és a fahiány is, valamint a közelmúlt rendkívüli intézkedései következtében építő­munkásaink létszámának csökkenése. Mindeme nehézségek ellenére reméljük, hogy az építke­zést ebben a hónapban be tudjuk fejezni és a jövőhónapban megkezdhetjük a konzervgyár­tást. Arra a. kérdésünkre, hogy a szegedi gyü­mölcsfeldolgozó üzem mily konzerveket fog gyártani, az igazgató a következőket mondotta? — A gyümölcsszezonról kissé már lekéstünk", de az idei gyümölcstermés különben is olyaik hogy kevés értékes gyümölcs kerülhetne föl­dolgozásra, éppen ezért a súlyt az idén a zöld­ségkonzervekre fektetjük• Speciális szegedi konzerveket fogunk gyártani, főképpen a C-vi­taminos paprikakésztíményeket és kikísérletez­zük a szegedi paradicsom vitamin- és cukor­tartalmát a speciális eltevési mód lehetőségeit illetően. A paprikakonzervek készítésének cél­jára építés alatt áll a telepen egy 36X15 méte­res nagyságú épület, a paradicsomkonzervek gyártására pedig azt az épületet rendezzük bo majd, amelyben egyelőre a villamosvasút áramfejlesztő gépei vaunak. Az igazgató egyébként szerdán Kamocsay Gábor gazdasági tanácsos társaságában beszá­molt a polgármesternél az építkezés haladá­sáról. •SZÉCHENYI MOZI Csütörtökön utoljára 5, 7„9 Mindenkihez szóló és mindenkinek való film MÓRICZ ZSIGMOND gyönyörű diákregénye: Lfttp fő mindhalálig I Pénteken érkezik: II torockói menyassony

Next

/
Oldalképek
Tartalom