Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-18 / 161. szám

Sürgetik a felsőközponti csatorna megépítését UJra szaporodik a viz az öszeszékl földeken (A Délmagyarórszág munkafdtsdtől) Bfyár 'derebán vagyunk, de az árvízpanaszok nem szűnnek Szegeden. A városban, de főleg a külterületeken sokhelyt még mindig kétségbeejtő a helyzet, mert hiába állt be a szép nyári meleg idő, a két-három naponként megismétlődő hatalmas záporok miatt a nedvességgel színültig telített föld nem tudja elnyelni a lezúduló íijabb és ujabb csapadékmennyiségeket. Szereién délelőtt fönt járt a városházán Peták Ferenci törvényhatósági bizottsági tag és az 'őszeszéki gazdaközönség panaszát tolmácsolta 'Pálfy József dr. polgármesternek. Elmöndotta, hogy öszeszéken a tavaszi vadvlzáradás óta mindmáig állandóan viz alatt állanak a földek. Ahonnan már nagyuehezen levonult a viz, ott most ujabban az esőzések következtében ismét szaporodik és késlelteti az aratást. Ha nem javul a helyzet, ezen a vidéken az őszi szántást sem lehet elvégezni, mert a talaj anynyira átázott, olyan mocsaras, süppedékes, hogy ember és állat lábszárig merül bele 'és teljesen alkalmatlannak látszik a későbbi időpontban Is a mezőgazdasági megművelésre. Ezeket a panaszokat már közölték Baüer Sándor Árvízvédelmi miniszteri biztossal is, ezideig azonban még semmiféle intézkedés nem történt , Pálfy József 'dr. polgármeeteu nyomban utasítást adott BreinoviCs Vilmos műszaki tanácsosnak, a mérnöki hivatal külterületi osztálya vezetőjének, hogy vizsgálja meg tüzetesen a helyzetet és gondoskodjék a segítés módozatairól. Hathatós segítséget ugyan nem tűd nyújtani a mérnöki hivatal, mert szivattyúkkal itt nem lehet eredményesen közbelépni, megpróbálkoznak azonban a segítés néhány módozatával. A hathatós segítség az volna, ha megépítenék a felsőtanyai csatornát, amelyet az állam mifl régebben kilátásba helyezeti A város mindenesetre megpróbálkozik vele, hogy illetékes helyen megsürgesse a Csatorna megépítését, hogy legalább a jövőben megkíméljék a felsőközponti földeket az ideihez hasonló rettenetes pusztítástól. A buza a háborús idők A búzatermelés Európában csökken, de belátható időn bellii búzát termelnek mafd a Szaharában, sőt az északi sarkon is • • • (A Délmagyarórszág munkatársától) Ilyen tor, aratás ntán mindig felvetődik a kérdés: milyen a búzatermés, milyen lesz a mi mindennapi kenyerünk? A legújabb becslések szerint B középeurópai búzatermés mélyen alatta ma rad a szükségletnek, amennyiben 110—120 millió mázsa várható, ezzel szemben Európának 180— 200 millió mázsa búzára van szüksége. Békeidőben Európa egyharmadát termelte a Világ búzájának s ő maga a világtermésmeDynyiség felét fogyasztotta el. Európa tehát annak ellenére, hogy a mi földrészünkön van a világ egyik leghatalmasabb búzaöve, behozatalra szorult. Volt honnan behozni: Kanada, 'Argentína és Ausztrália óriási gabonafölösle geikkel állandóan segítették Európát. Kanada termelte a legjobb minősógü búzát, amelyet az orosz búzából tenyésztettek ki. A tengerentúli búza azonban most elmaradt. Legfeljebb Anglia. részesül abban, högy kiegészítse hiányos készlofoit Az európai búzaellátásból kikapcsolódik Droszország is, amely ugyan rengeteg búzát termel, a békeidőben exportált Is, de természetesen önmaga szükségleteit is alig tudja most kielégíteni. A nagy európai probléma tehát az. hogy miként alakul az idei búzatermés. Egye? jelentések szerint katasztrófálisan, vannak azonban olyan jelentések is, amelyek szerint Európa egyes részein a termés eredmény kielégítő. Az európai búzaöv Magyarországból Indul ki. végighúzódik a Balkánon, Bulgárián, Románián keresztül a Fekete-tengerig. További vonulata: Ukrajna, Béloroszország, egészen az Uraiig. A háború ngyan — érthetően, — megkímélte az európai búzaövet, de ha figyelembe vesszük a nagy esőzéseket, úgy valószínűnek létezik, hogy a búzával való ellátás problémája a most! elkövetkező félévben sokkal sulyosabl lesz, mint sz előzőben volt. Önellátás és a termelés fokozása Érdekes a búza és a politika összefüggése. A hábörú után azok az államok, amelyek sze gények voltak búzában, mindent elkövettek, hogy fokozott termelési módszerekkel, techni kai újításokkal az önellátás feltételeit biztosít sák maguknak. Az önellátásos államok között Németország és Olaszország tettek nagy erőfeszítéseket a termelésük fokozására. Németország tavalyi búzatermése nem a legmagasabb, mert a talaj nem éppen alkalmas a búza tefimelésére, de újabb mezőgazdasági módszerek segítségével és a vetésterülét kiterjesztésével a terméshozamuk az idén 25 százalékkal nagyobbodott úgy, hogy Németország búzaszükségletének már csak egyötödét kénytelen behozni. A fasizmus egyik legsikeresebb belpolitikai vívmánya az önellátás megteremtése volt. — Egy rossz termés föléü egy Vesztett Bsatával! — mondotta Mussolini és kiadta a jelszót a búzakampányokra, amelyek be is váltották a hozzájuk fűzött reményeket. Európa eliparosodott nyugati országai között viszonylagosan Franciaország termeli a legtöbb búzát- Kérdéses azonban, högy a háborúban megviselt Franciaország tudja-e most használni búzatermő területeit s nem lesz-e elhatározó módon ráutalva az algiri behozatalra? Anerlia búzabehozatal tekintetében négyötödrészt Kanadára van utalvaFigyelembcvéve a jelenlegi európai gazdasági helyzetet, igen pesszimisztiknsnak kell ítélni Hoover Herbst jóslatát, aki néhány hónapon belül európai éhínséget jövendölt. Kétségtelen azonban, hogy a gabtJnaneműek nagyon meg fognak drágulni s csak a legaprólékosabb tervgazdálkodással lesznek szétoszthatók. Mindenesetre a gabona kérdése nemcsak ma. hanem a holnapnak is egyik legégetőbb problémája. Európa átrendezésével a mezögazlasági és ipari államok egyensúlyának megteremtésekot) ez a kérdés Is a legelső vönalba kerüL Uj fejesetek a buta ~épo»ft4bati..« Miként alakul hát a jövőben a búzaellátás és milyen új fejezetek íródnak a búza eposzában, amely talán akkor kezdődött, amikor az egyiptomi királysírokban megtalálták a búzamagvakat? Erre a kérdést® határozott feleletet adni nem lehet. Miután a mult században Amerika s Ausztrália tódították el maguknak a búzát, a jövő gazdasági politikusai búzatermő vidékeként Afrikát akarják átformálni. Egy német ftfdós, Hermaon Sorgel merész tervet dolgozott ki Afrika pacifikálására. A német, t.ra* dós hatalmas duzzasztóművek segítségével -^J amelyeket a Gibraltár és a Dardanellák szoDósainak akart felállítani —, valósággal el akarja „lopni" a Földközi-tenger vizét, bog* vele a Szahara-sivatagot termékennyé tegye. Ezenkívül három édesvizű beltengert akar létesíteni az afrikai földrészen a Viktória-vízesés, a Kongó és Zambézi folyók vízszolgáltatásával. Ezek a hatalmas víztömegek teljesen megváltoztatnák Közép- és Délafrika klimájái ós egy fisapásra mérsékeltté cs a fehér ember, számára lakhatóvá tennék. A búzafront kiszélesítése érdekében Ofos»»' Ország tudósainak is nagy elképzeléseik van*1 nak. Az oroszok Szibériát szeretnék az Északijegestenger áramlatainak megváltoztatásával mérsékelt klimájúvá tenni. Ebben a yonatkozásban Szibéria is a. jövő kontinense. Gazda.® nyersanyag lelőhelyei vannak, roppant értéken föld, Csak a hideg éghajlat akadályozza meg ott a termékeny emberi munkát. Zirzin oross tudós aZtfnban azön a véleményen van, hogy) ha mérsékelt égövet nem is siketül máról-holnapra elővarázsolni Szibériában, sikerrel lehet operálni a fagyálló búzával, amely egyszeri elvetés ntán évekig aratható. Nem tartozik aí utópiák közé tehát, hogy a búza megteremi majd az Északi-Sarkon is . . , | A legtöbb háború a nyersanyagok birtokáért folyik, folyt már háború a búzáért is, hiszeif a mindennapi kenyerünk semmiesetre sem ai petróleum, amelyről annyi vita folyik mostanában, hanem a búza- Az új háborúnak nyilvánvalóan egyik legfontosabb Célja a területi hódítások helyeit a nyersanyag igazságos felosztása és minden dolgozó emberhez való eljuttatása, mert nem szabad többé előfordulnia annak az esetnek, hogy míg a világ egyik részében éhínség pusztít, a világ másik részében ezer és ezer tonnaszámra dobálták a" tengerbe a mindennapi kenyeret, a búzarakömányokaí..* Madrid megszahlfofía a diplomáciai viszonyt címevei Madrid, július 17. Spanyol politikai körökben megállapítják, hogy Spanyölország azért szakította meg diplomáciai kapcsolatait Chilévei, mert a 'chilei népfront kormány nyilt támogatásban 'részesíti a spanyol kommunista menekülteket.. Ezek a menekültek állandóan büntetlenül intézhetnek támadásokat a spanyol nemzet ellen. Minthogy a spanyöl diplomáciai tiltakozások semmiféle eredménnyel nem jártak, a spanyol kormány kénytelen megszakítani a diplomáciai viszonyt Chilével és visszahívja chilei képviselőjét. ) MILLIÓ „LAKOS ÍMEZ06AZDASA6" BAN D0L6OZOK) (KERESKEDELEMBEN, KÖZLEKEDESBEN tS IPARBAN DOLSOZ.OK) PEtfcfclET- EURÓPA LAKOSSAGA 4,