Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-08 / 103. szám

mmmmmmmm—m—mmmmmmmmmmammMM. XVI. cvfoluciiu 103. szám Szerda, 1940. V. 0. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP üesen bírálták Chamberlain hadviselési politikáját az alsóház keddi ülésén Ciuünltcriiiin beszámolója nem cl£gltcfi€ hl ÜL cllcnzCKI páriokatf, ilc cseüeg elmarod ü hoi niánuválság — \ konzervatív párl szerdal magatartásától függ <a Cüambcrtalmhorinámi sorsa London, május 7. A Reuter-iroda jelenti: Az alsóházat kedden délután már jóval a vita meg­kezdése előtt ellepték, a képviselők. Chamber­lain szólalt föl: azzal kezdte beszédét, hogy » mult csütörtöki beszédében nem nyújthatott rész­letes és beható tájékoztatást a folyamatban levő hadmozdulatokról. Kénytelen volt több dolgot el­hallgatni azért, bogy a csapatok éleiét ne tegyék fei fölösleges veszélynek. Már akkor tudomása volt arról, hogy a csapatokat Audalsnestől visz­szavonták, valamint arról, hogy kénytelenek a •NamsosnáJ álló csapatokat is elszállítani. A mi­niszterelnök tiszteletét és csadálatát fejezte ki a haditengerészet iránt, amely a norvégiai vissza­vonulást egyetlen éjszaka le tudta bonyolítani anélkül, hogy a művelet során veszteség Crte .volna. Ezulán ráraulaloll arra, hogy HE angol csa­patok sokkal jobban fölszerelt és nagyobb létszá­mú ellenséggel voltak kénytelenek szembeszállni. — A v isszavonulás nagy és mély megütközést keltett nemesak H képviselőházban, hanem az egész országban is — mondotta a miniszterelnök. — A Stockholmból érkező jcleulésck, amelyek ta­lár az ellenség szüleményei Voltak, nagy várako­zást és reményt keltettek, de komoly alapjuk nem volt. A délnorvégiíii visszavonulás nem hasonlít­ható össze a Gallipolinál a világháború alalt tör­téül visszavonulással. Déluorvégiában nem ve­tettünk harcba nagy obb esnpategységeket. Tény az, liogy olt csupán egy hadtest harcolt és vesz­teségünk emberben, liadianyagbun igcu csekély. Ha csapataink veszteséget szenvedtek, akkor a németeket sokkal nagyobb veszteségek érlek hadi­hajókban, repülőgépekben és szállítóeszközökben, valamint emberekben egyaránt. Chamberlain ezután kitért arra, hogy Anglia tekintélyét mcgcsorbitollák, barátait lehangolta az a körülmény, hogy pillanatnyilag az ellenség diadalmaskodik. A külföldi visszhanggal foglalkozva Chamber­lain kijelentette, hogy Franciaország bániulatra­meltö szilárdságot tanúsított elhatározása uiellelt, dorökország szinten nyugalommal fogadta a hirt. Egyiptom folytatja a vedelem kiépítését Közel- és Kozépkeleten s a helyzet megnyugodott azáltal, hogv a Földközi-tengeren visszaállították « hadi­hajók rendes eloszlását. Előrelátható volt, hogy a visszavonulás visszhangja a legerősebb Svédor­szágban lesz. Bár természetesnek tűnik föl Svéd­ország csalódása, cz semmiesetre sem szolgál­ja Svédország, vagy a szövetségesek ügyét. Ha a svéd kormány a nyomás ellenére kitart semleges­ségi politikája mellett, akkor rz a nemlegesség mindkét hadviselő fellel szemben a legszigorúbb méitekben fönn fog állani, — Tisztábau 'voltunk azzal — mondotta Cham­berlain —, hogy norvégiai vállalkozásunk igen kockázatos le. \ de a norvég, kogmánv és a norvég hadsereg riirgós segítségért fordult hozzánk és n norvég vrzérkar sürgősen követelte tolunk, hogv mindenáron támadjuk meg Trondhjeniet, mintán ez a város életbevágóan fontes részükre. Abban az esetben, lm visszautasítottuk volna a norvégek segitségk érését, igazai adtunk volna azoknak, akik azt állítják, hogy az egyedüli dolog, ami ben­nünket Skandináviában érdikel, a svéd vasérc és hogy Anglia nein törődik a kis nemzetek szabad­ságával. Okunk volt föltételezni, hogy a német utánpótlást megakadályozzuk a vasútvonalak és hidak fölrobbautásával, valamint az utak szét­rombolásával: Sajnos, azonban nem sikerült idejé­ben a tervet végrehajtani, kivéve néhány hidat. Azt is mondták, hogy nem lett volna szabad a Finnország megsegítésére fölállított angol—fran­cia expedíciós hadseregei föloszlatni és hogyha ez az expedíciós hadsereg készenlétben állt volna, vagy megelőztük volna a németeket a norvég ki­kötök elfoglalásában, vagy ha nem is sikerüli volna sokkal nagyobb erőket tudtunk volna a hadszíntérre küldeni Arra kerte ezután Chamberlain a képviselőket "fogy ne alkossanak elhamarkodott véleményt AT eredményről. A háború még nem ért véget Nor­végiának nagykiterjedésű része még nem került uPmct kézre. A király és a kormány még mindig norvég földön tartózkodik és maguk köre gyűjtik rnajd a norvég haderők megmaradt részeit, hogy folytassák H harcot. Ebben a harcban oldalukon teszünk. Németország hatalmas és elsőrendűen föl­szerelt hadseregei ugy vannak elhelyezve, hogy bármely pillanatban bárhol támadásra készen áll­janak. Készen akarunk lenni, hogy minden táma­dást, bárhonnan is jöjjön az, fölkészülve vissza­verjünk. Kisérlelet tellek arra, hogy a kormány egyes tagjai közölt ellentéteket idézzenek föl. Er­re nem érdemes szól-vesztegetni, közlünk nincs semmiféle ellentét. A kormány minden lehetőséget megtesz, hogy behozza HZt az elönyl, amelyet Né­meterszág bosszú évek előkészületével nyert, A miniszterelnök beszédének végén fölhangzott a taps, dc nem volt olyan erös, mint a beszéd kez­detem. Nyilvánvaló volt, Imgy Chamberlain kije­lentései nem tettek mélyebb hatást. Ai éljenzik bírálata A miniszterelnök után nyomban Atllcc őr­nagy, n munkáspárt vezére emelkedett szólásra, aki részletes bírálatot gyakorolt a kormány fö­lött. Elismeréssel adózott azoknak a brit, francia és norvég katonáknak, akik Norvégiában igen ne­héz viszonyok közölt nagy bátorsággal vereked­tek. — Mindamellett — telle bozzá — visszavonu­lás történt, ami kudarcot jelent. Chamberlain n mull csütörtökön túlságosan bizakodó volt és Churchill még őnála is vérmesebb reménységgel beszélt. A nagy várakozást természetszerűen sú­lyos csalódás követte. A Délnorvégiábau vívott háború határozott Kudarccal járt. 8cm az előké­szítés, sem a végrehajtás nem volt megtelelő. A kormány vak és süket, ba nem veszi észre, hogy az ország népének széles rétegeit aggály tölti el. Ez nemcsak a norvégiai eseményekre vonatkozik. Sokan ugy vélekednek, hogy a hadviselésért fele­lős államférfiak a múltban egyik kudarcot a má­sikra halmozták és Norvégia esetét megelőzte Csehország és Lengyelország ©sete. Az ország uiobtani élet-halálküzdelmében sorsunk nem lehet ilyen emberek kezében. Általános vélemény az or­szágban, bogy ezt a háborút neiu fogjuk elvesz­teni. Ahhoz azonban, hogy megnyerjük, más veze­tőkre van szükségünk. hinclair, a szabadelvű ellenzék vezére, vé­reségnek mondotta a. norvégiai visszavonulást és ezért a vereségért a kormán? t telte felelőssé. Sinclair után Page Crof 't méltatta az angol burái-hajóknak a Skagerrakban végzett tevékeny­ségéi. Szerinte a hajóhad itt nyerte meg első dön­tő hadászati jelentőségű mérkőzését. A német ha. johad 10 százalékát üzemképtelenné tettek és a német hajók nagyresze elsüllyedt. Szerinte har­cászati szempontból a németek nem uyertek Skan­dináviával, hiszen ezzel jobbszárnyuk több. mint JlUMMkl kilométerrel meghosszabbodott és Norvé­giában ezáltal legalább KKUJ00 embert kell tarta­ni a háború végéig. ÁVcdgwoöd pártonkívüli képviselő szeriül az első tanulság, hogy a légierő mai fejlettsége mellett egy hadsereg Jógi erő nélkül nappal mig sem mozdulhat. A második tanulság az, hogy min­den Németországgal határos semleges államnak engedelmeskednie kell Németországnak és nem ér semmit koncessziókat kínálni a semlegesnek, ami­kor nyilvánvaló, hogy a felelem irányítja őket. A harmadik tanulság az, hogv a flottá meg tudja menteni Angliát az éhhaláltól, de a nicgroíianás­tól nem. Nyilvánvaló, hogy a kormány nem dolgo­zott LÍ semmiféle tervet Anglia megrohanásának leküzdésére. "Wedgwood kijelentette még, bogy, nz antul tormámnak ugyanazokat a tery * ereket kel! hasz­nálnia, mint Hitlernek, ha meg akarja verni Né­metországot. Sir Róbert Keyes tengernagyot, aki egyen­ruhában szólalt föl, a ház több oldaláról élenk-n megéljenezték. Keyes hangoztatta, bogy nem a tengerészet hibája volt, liogy a német szállítmá­nyokat és hadihajókat, amelyek árulással kierő­szakolták utjukat a norvég kikötőkbe, nem kövei­le és nem pusztították cl, mint az Narvikban lór­ién t. Amery volt miniszter (konzervatív) kijelen­tette, hogy a. háború egész eddigi vezetése viza galobizottság után kiált. A beszéd halasa angol körökben Parisban cs Amerikában L'öndon, íuájűs 7. A Reuter-iroda jelenti: A munkáspárt elhatározta, hogy egyelőre nem kezd akcióba, a inig a párt parlamenti tagozata szerdán délelőtti ülésén az egész politikai anyagot tüzetesen át Deui vizsgálja. Chamber­lain k ijeleutéseiuek pillauatnyi hatása HE hogy közvetlen politikai válság nem lesz. Va­lamenuyi párt tagjai erősen bírálgatták a helyzetet, de úgylátszik, bogy a dolgok meg nem jutottuk arra a pontra, amikor a kor­mányt támogatók zöme is változást láván. Sok kormányt támogató úgy vélekedett, hogy Chamberlain beszéde csalódást jelentett, mig mások úgy írták le, mint egy fáradt, ember be­szédéi, mindamellett váratlan körülmények lii­ján a kormányt támogatók vagy tömege a kor­mány mellett, fog szavazni, ha az ellenzék föl­veti a, kérdést, hogy alkalmas c ez a kormány a. háború továbbvitelére. And a. munkáspárt magatartását illeti, azt hiszik, hogg a munkás­ptírti vezérek nem akarnak lökét kovácsolni r norvég epizódból. Így tehát ha az elégedetlen' "hedö konzervatívok szerdán kihívják a kor­mányt. számi!halnak a munkáspárt és a sza­badelvűek támogatására, ha azonban nem kez­denek akcióba; az ellenzéki pártok esetleg tar­tózkodnak a kezdeményezésiül, Washington, május 7. A líeutcr-iroda jelen­ti: Chamberlain beszédű, amelyet itt izgatót, tan vártak, azt a benyomást keltette, bogy %a brit elnök a mögül le álló óriási pártgépczettel együtt meg tud majd birkózni a viharral. Örömmel üdvözlik a CliurchiUuak adóit új föl­hatalmazásolcat, ámbár egyes megfigyelők szer int éppen Churchillt tekint ifi az ellenzék fejének. Páris, inájűH 7- A Keubor-iroda jelenti; P letékes körökben Chamberlain beszédéről kedd est© nem nyilvánítottak véleményt. Ugy érzik, hogy az a kijelentés, amely Franciaország bel­politikája szempontjából jelentős lebet, tüzete­sebb vizsgálatot tesz szükségessé, mielőtt bár­milyen nyilatkozat történhetnék. tgu Chamberlain-Pennáit rt telefonbeszélgetés szövege a nemet lapokban Berlin, május 7. A német távirati iroda je­lenti: A német sajtó kedd reggel föltűnő helyen közöl egy Chamberlain és Reyitaud között táv­beszélőn lefolyt beszélgetést, A jelentés így hangzik: Reynaüd francia miniszterelnök 1940. április H0-áu nyugateurópai idő szerint est© 22 óra 10 perckor távbeszélőn beszélgetést folytatott Chamberlain miniszterelnökkel. Keyriaud kö­zölte, hogy „Weygand megígérte neki, hogy május líéig végleg fölkészül a parancsolt ak­cióra". Chamberlainnek azonban vem szabad ezt a dátunud túlságosan szó szerint venid. Reynaud utalt arra a sok iiehézscgra, amelyet le keli küzdeni, különösen Törökországgal kap­csolatban. Közben a „minden nap nagyobb kö­vetelések" kifejezést használta. Chamberlain megígérte, hogy ..vág cgys.< r előveszi a, törököket", do semmiért, sem állhat .iót. ha ott Iont nem hagy ják végre abba az örökös makneskodúst és önhittséget. Reyniitid erre megígérte, hogy mindent <-1 fog követni a felfogásbeli nehézségek (diffi eultés íuentales) kiküszöbölésére. Chamberlain erre meglelyetósen paranesíió módon fük-rólt lolta Réynaudt, bogy legkésőbb májtr. 20-JC közülje \elc az előkészületek befejezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom