Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)
1940-05-08 / 103. szám
mmmmmmmm—m—mmmmmmmmmmammMM. XVI. cvfoluciiu 103. szám Szerda, 1940. V. 0. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP üesen bírálták Chamberlain hadviselési politikáját az alsóház keddi ülésén Ciuünltcriiiin beszámolója nem cl£gltcfi€ hl ÜL cllcnzCKI páriokatf, ilc cseüeg elmarod ü hoi niánuválság — \ konzervatív párl szerdal magatartásától függ <a Cüambcrtalmhorinámi sorsa London, május 7. A Reuter-iroda jelenti: Az alsóházat kedden délután már jóval a vita megkezdése előtt ellepték, a képviselők. Chamberlain szólalt föl: azzal kezdte beszédét, hogy » mult csütörtöki beszédében nem nyújthatott részletes és beható tájékoztatást a folyamatban levő hadmozdulatokról. Kénytelen volt több dolgot elhallgatni azért, bogy a csapatok éleiét ne tegyék fei fölösleges veszélynek. Már akkor tudomása volt arról, hogy a csapatokat Audalsnestől viszszavonták, valamint arról, hogy kénytelenek a •NamsosnáJ álló csapatokat is elszállítani. A miniszterelnök tiszteletét és csadálatát fejezte ki a haditengerészet iránt, amely a norvégiai visszavonulást egyetlen éjszaka le tudta bonyolítani anélkül, hogy a művelet során veszteség Crte .volna. Ezulán ráraulaloll arra, hogy HE angol csapatok sokkal jobban fölszerelt és nagyobb létszámú ellenséggel voltak kénytelenek szembeszállni. — A v isszavonulás nagy és mély megütközést keltett nemesak H képviselőházban, hanem az egész országban is — mondotta a miniszterelnök. — A Stockholmból érkező jcleulésck, amelyek talár az ellenség szüleményei Voltak, nagy várakozást és reményt keltettek, de komoly alapjuk nem volt. A délnorvégiíii visszavonulás nem hasonlítható össze a Gallipolinál a világháború alalt törtéül visszavonulással. Déluorvégiában nem vetettünk harcba nagy obb esnpategységeket. Tény az, liogy olt csupán egy hadtest harcolt és veszteségünk emberben, liadianyagbun igcu csekély. Ha csapataink veszteséget szenvedtek, akkor a németeket sokkal nagyobb veszteségek érlek hadihajókban, repülőgépekben és szállítóeszközökben, valamint emberekben egyaránt. Chamberlain ezután kitért arra, hogy Anglia tekintélyét mcgcsorbitollák, barátait lehangolta az a körülmény, hogy pillanatnyilag az ellenség diadalmaskodik. A külföldi visszhanggal foglalkozva Chamberlain kijelentette, hogy Franciaország bániulatrameltö szilárdságot tanúsított elhatározása uiellelt, dorökország szinten nyugalommal fogadta a hirt. Egyiptom folytatja a vedelem kiépítését Közel- és Kozépkeleten s a helyzet megnyugodott azáltal, hogv a Földközi-tengeren visszaállították « hadihajók rendes eloszlását. Előrelátható volt, hogy a visszavonulás visszhangja a legerősebb Svédországban lesz. Bár természetesnek tűnik föl Svédország csalódása, cz semmiesetre sem szolgálja Svédország, vagy a szövetségesek ügyét. Ha a svéd kormány a nyomás ellenére kitart semlegességi politikája mellett, akkor rz a nemlegesség mindkét hadviselő fellel szemben a legszigorúbb méitekben fönn fog állani, — Tisztábau 'voltunk azzal — mondotta Chamberlain —, hogy norvégiai vállalkozásunk igen kockázatos le. \ de a norvég, kogmánv és a norvég hadsereg riirgós segítségért fordult hozzánk és n norvég vrzérkar sürgősen követelte tolunk, hogv mindenáron támadjuk meg Trondhjeniet, mintán ez a város életbevágóan fontes részükre. Abban az esetben, lm visszautasítottuk volna a norvégek segitségk érését, igazai adtunk volna azoknak, akik azt állítják, hogy az egyedüli dolog, ami bennünket Skandináviában érdikel, a svéd vasérc és hogy Anglia nein törődik a kis nemzetek szabadságával. Okunk volt föltételezni, hogy a német utánpótlást megakadályozzuk a vasútvonalak és hidak fölrobbautásával, valamint az utak szétrombolásával: Sajnos, azonban nem sikerült idejében a tervet végrehajtani, kivéve néhány hidat. Azt is mondták, hogy nem lett volna szabad a Finnország megsegítésére fölállított angol—francia expedíciós hadseregei föloszlatni és hogyha ez az expedíciós hadsereg készenlétben állt volna, vagy megelőztük volna a németeket a norvég kikötök elfoglalásában, vagy ha nem is sikerüli volna sokkal nagyobb erőket tudtunk volna a hadszíntérre küldeni Arra kerte ezután Chamberlain a képviselőket "fogy ne alkossanak elhamarkodott véleményt AT eredményről. A háború még nem ért véget Norvégiának nagykiterjedésű része még nem került uPmct kézre. A király és a kormány még mindig norvég földön tartózkodik és maguk köre gyűjtik rnajd a norvég haderők megmaradt részeit, hogy folytassák H harcot. Ebben a harcban oldalukon teszünk. Németország hatalmas és elsőrendűen fölszerelt hadseregei ugy vannak elhelyezve, hogy bármely pillanatban bárhol támadásra készen álljanak. Készen akarunk lenni, hogy minden támadást, bárhonnan is jöjjön az, fölkészülve visszaverjünk. Kisérlelet tellek arra, hogy a kormány egyes tagjai közölt ellentéteket idézzenek föl. Erre nem érdemes szól-vesztegetni, közlünk nincs semmiféle ellentét. A kormány minden lehetőséget megtesz, hogy behozza HZt az elönyl, amelyet Németerszág bosszú évek előkészületével nyert, A miniszterelnök beszédének végén fölhangzott a taps, dc nem volt olyan erös, mint a beszéd kezdetem. Nyilvánvaló volt, Imgy Chamberlain kijelentései nem tettek mélyebb hatást. Ai éljenzik bírálata A miniszterelnök után nyomban Atllcc őrnagy, n munkáspárt vezére emelkedett szólásra, aki részletes bírálatot gyakorolt a kormány fölött. Elismeréssel adózott azoknak a brit, francia és norvég katonáknak, akik Norvégiában igen nehéz viszonyok közölt nagy bátorsággal verekedtek. — Mindamellett — telle bozzá — visszavonulás történt, ami kudarcot jelent. Chamberlain n mull csütörtökön túlságosan bizakodó volt és Churchill még őnála is vérmesebb reménységgel beszélt. A nagy várakozást természetszerűen súlyos csalódás követte. A Délnorvégiábau vívott háború határozott Kudarccal járt. 8cm az előkészítés, sem a végrehajtás nem volt megtelelő. A kormány vak és süket, ba nem veszi észre, hogy az ország népének széles rétegeit aggály tölti el. Ez nemcsak a norvégiai eseményekre vonatkozik. Sokan ugy vélekednek, hogy a hadviselésért felelős államférfiak a múltban egyik kudarcot a másikra halmozták és Norvégia esetét megelőzte Csehország és Lengyelország ©sete. Az ország uiobtani élet-halálküzdelmében sorsunk nem lehet ilyen emberek kezében. Általános vélemény az országban, bogy ezt a háborút neiu fogjuk elveszteni. Ahhoz azonban, hogy megnyerjük, más vezetőkre van szükségünk. hinclair, a szabadelvű ellenzék vezére, véreségnek mondotta a. norvégiai visszavonulást és ezért a vereségért a kormán? t telte felelőssé. Sinclair után Page Crof 't méltatta az angol burái-hajóknak a Skagerrakban végzett tevékenységéi. Szerinte a hajóhad itt nyerte meg első döntő hadászati jelentőségű mérkőzését. A német ha. johad 10 százalékát üzemképtelenné tettek és a német hajók nagyresze elsüllyedt. Szerinte harcászati szempontból a németek nem uyertek Skandináviával, hiszen ezzel jobbszárnyuk több. mint JlUMMkl kilométerrel meghosszabbodott és Norvégiában ezáltal legalább KKUJ00 embert kell tartani a háború végéig. ÁVcdgwoöd pártonkívüli képviselő szeriül az első tanulság, hogy a légierő mai fejlettsége mellett egy hadsereg Jógi erő nélkül nappal mig sem mozdulhat. A második tanulság az, hogy minden Németországgal határos semleges államnak engedelmeskednie kell Németországnak és nem ér semmit koncessziókat kínálni a semlegesnek, amikor nyilvánvaló, hogy a felelem irányítja őket. A harmadik tanulság az, hogv a flottá meg tudja menteni Angliát az éhhaláltól, de a nicgroíianástól nem. Nyilvánvaló, hogy a kormány nem dolgozott LÍ semmiféle tervet Anglia megrohanásának leküzdésére. "Wedgwood kijelentette még, bogy, nz antul tormámnak ugyanazokat a tery * ereket kel! használnia, mint Hitlernek, ha meg akarja verni Németországot. Sir Róbert Keyes tengernagyot, aki egyenruhában szólalt föl, a ház több oldaláról élenk-n megéljenezték. Keyes hangoztatta, bogy nem a tengerészet hibája volt, liogy a német szállítmányokat és hadihajókat, amelyek árulással kierőszakolták utjukat a norvég kikötőkbe, nem köveile és nem pusztították cl, mint az Narvikban lórién t. Amery volt miniszter (konzervatív) kijelentette, hogy a. háború egész eddigi vezetése viza galobizottság után kiált. A beszéd halasa angol körökben Parisban cs Amerikában L'öndon, íuájűs 7. A Reuter-iroda jelenti: A munkáspárt elhatározta, hogy egyelőre nem kezd akcióba, a inig a párt parlamenti tagozata szerdán délelőtti ülésén az egész politikai anyagot tüzetesen át Deui vizsgálja. Chamberlain k ijeleutéseiuek pillauatnyi hatása HE hogy közvetlen politikai válság nem lesz. Valamenuyi párt tagjai erősen bírálgatták a helyzetet, de úgylátszik, bogy a dolgok meg nem jutottuk arra a pontra, amikor a kormányt támogatók zöme is változást láván. Sok kormányt támogató úgy vélekedett, hogy Chamberlain beszéde csalódást jelentett, mig mások úgy írták le, mint egy fáradt, ember beszédéi, mindamellett váratlan körülmények liiján a kormányt támogatók vagy tömege a kormány mellett, fog szavazni, ha az ellenzék fölveti a, kérdést, hogy alkalmas c ez a kormány a. háború továbbvitelére. And a. munkáspárt magatartását illeti, azt hiszik, hogg a munkásptírti vezérek nem akarnak lökét kovácsolni r norvég epizódból. Így tehát ha az elégedetlen' "hedö konzervatívok szerdán kihívják a kormányt. számi!halnak a munkáspárt és a szabadelvűek támogatására, ha azonban nem kezdenek akcióba; az ellenzéki pártok esetleg tartózkodnak a kezdeményezésiül, Washington, május 7. A líeutcr-iroda jelenti: Chamberlain beszédű, amelyet itt izgatót, tan vártak, azt a benyomást keltette, bogy %a brit elnök a mögül le álló óriási pártgépczettel együtt meg tud majd birkózni a viharral. Örömmel üdvözlik a CliurchiUuak adóit új fölhatalmazásolcat, ámbár egyes megfigyelők szer int éppen Churchillt tekint ifi az ellenzék fejének. Páris, inájűH 7- A Keubor-iroda jelenti; P letékes körökben Chamberlain beszédéről kedd est© nem nyilvánítottak véleményt. Ugy érzik, hogy az a kijelentés, amely Franciaország belpolitikája szempontjából jelentős lebet, tüzetesebb vizsgálatot tesz szükségessé, mielőtt bármilyen nyilatkozat történhetnék. tgu Chamberlain-Pennáit rt telefonbeszélgetés szövege a nemet lapokban Berlin, május 7. A német távirati iroda jelenti: A német sajtó kedd reggel föltűnő helyen közöl egy Chamberlain és Reyitaud között távbeszélőn lefolyt beszélgetést, A jelentés így hangzik: Reynaüd francia miniszterelnök 1940. április H0-áu nyugateurópai idő szerint est© 22 óra 10 perckor távbeszélőn beszélgetést folytatott Chamberlain miniszterelnökkel. Keyriaud közölte, hogy „Weygand megígérte neki, hogy május líéig végleg fölkészül a parancsolt akcióra". Chamberlainnek azonban vem szabad ezt a dátunud túlságosan szó szerint venid. Reynaud utalt arra a sok iiehézscgra, amelyet le keli küzdeni, különösen Törökországgal kapcsolatban. Közben a „minden nap nagyobb követelések" kifejezést használta. Chamberlain megígérte, hogy ..vág cgys.< r előveszi a, törököket", do semmiért, sem állhat .iót. ha ott Iont nem hagy ják végre abba az örökös makneskodúst és önhittséget. Reyniitid erre megígérte, hogy mindent <-1 fog követni a felfogásbeli nehézségek (diffi eultés íuentales) kiküszöbölésére. Chamberlain erre meglelyetósen paranesíió módon fük-rólt lolta Réynaudt, bogy legkésőbb májtr. 20-JC közülje \elc az előkészületek befejezését.