Délmagyarország, 1940. május (16. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-08 / 103. szám

PAPRIKAFÓNIKA! PapríW«palenréapraiifok»í minden 8—10 napban bniözzéiek m<-g egyszer P 3 p T j k 3 f á n j k á V g | s akkor 8 —10 nappal előbb lew k'Áíen palántád « féreg fin fogj* pusziltam. H'gr tekercs éra t>0 fillér és ex 10 kanna mzhez elén Kopható minden fcstékfccrcskedésben és nagyobb üzletben! rrandü cftiolaf « telrionhrs/tf üctlsroi szoio filrrr. Budapest, májas 7. 'A' francia külügymi­hlsztőrinin valamennyi francia követséghez, így a budapesti francia követséghez Is távira­tot intézett, amelyben kijelenti, lingy as a föl tncYiiU hír, mintha a francia miniszterelnök április m án a.-, angol miniszterelnökkel tele­fonbeszélgetést folytatott volna, amelyben a szövetségesek földközi-tengeri terveit beszéllek volna, meg, nem felel meg a valóságnak. A francia külügyminisztérium megjegyzi, liogy sem a beszélgetés nem történt, meg, sem az ar­ról szóló hírben foglallak nem felelnek meg « szövetséges kormányok szándékúinak. (MTI) Szebbnél-szebb tavaszí, nyári cipő és szandál különlegességek minden színben kaphatók Karácsonyinál „M O D E L L" "fisra L. krt. 40. Ncmreti Takarékosság tagja Klauzál-tér a Enyhült a feszültség a délkeleteurópai fővárosokban Versenyfutás Narvik birtokáért Stockholm, május 7. A Reuter-iroda jelenti: Hioclkholmba érkezeit hirek szerint a norvégok ég X németek között most valóságos verseny folyik, ki jut rl hamarabb Tromllijem körletébe." Narvlk­ból jelentik, hogy meglehetősen nagy szánni norvég c-npat siet rs/nl> felé, hogy csatlakozzék n szövet­segrs és norvég csapatokhoz, amelyek a narviki arcvonalon állanak. Ugyanakkor német csapatok ia sietnek észak felé. Ezek azon iparkodunk, bogy meggátolják a norvégok és a szövetségesek talál­kozását. Középsv cdországból egyetlen ut vezet Narvik irányába és a verseny tulajdonképpeni célja az, hogy ki tudja ennek az útnak uralmát a maga számára biztosítani. trősfltiöff az angol nyomás a narvifti Körzetben A német távirat] iroda bnre­Borlin, május 7. téri jelentése: \z aligol csapatok nyomása a narviki körzet­ben ar. utóbbi napokban megerősödött. Április 10. óin. amikor nz, angol hajóhad hiába akarta halai, mába kerilcni czl a klkolöl cs 13-ika óta. amikor rtémet lombotok és szoknak liftül legénysége visz­szarértek az angol könnyű és nehéz hadihajók nagv támadását. tőMiször jelentelték, hogy hol a norvégek a francaik, hol pedig az. angolok el­foglallak Narvikol. Később még az ellenséges pro­pagálnia |elenléseiben is elhallgattuk a Nurvikról szóló hirek. Ezzel szemben egy re élénkebb lett az. ellenség tevékenysége, különösen Narvik tói észak­ra, ahol csapatokat teltek partra. Ezekkel a csa­patokkal többször támadtuk, de, a nemetek mind­annyiszor visszatérték őket. A messze előretolt előőrsöknek heteken keresztül nagyon súlyos töl­tőiül. jutott osztályrészül, mert az. ellenség állan­dóan erősödő nyomását kelleit kivédeni. Nagyobb tengeri haderő Ismételten lövette Narvikol, ele a helyzet semmi! sem változott. Egv idő óta német légierők is hatékonyan beavatkoztak a Narvik kö­rül folyó szárazföldi harcokba és többs/ör t-i. kcrrcl 'megtámadták nz északi fjordokban állomá­sozó angol hadihajókat. flaakon Király bizaKodó Kiáltványa Valahol Norvégiában, május 7. A Bculcr-iroda Jelenti: Ilaakon király a norvég néphez intézett kiáltványában ezeket mondja; Az ellenség számbeli és technikai fölénye mind a szárazföldön, mind a levegőben volt nz, • mely a visszavonulásra kényszeritett. Okunk van von hinni, hogy ez rövidesen megváltozik. A kiáltvány ezután bírálja a németek eljárá­sát és hozzáteszi, bogy a király és a kormány szi­lárdan eltökélte, hogy kitúrt, auiig az, országot lölsaubadilják. Baléária védcKezni fog esetleges átvonulással szemben Hóma, május 7. A Giornale éfItália szófiai tudósítója nzt ioieiiti. hogy nz ankarai angol nagykövet szófiai útja nyilvánvalóan azzal a ,tőrtik tervvel áll összefüggésben, hogy a bal­káni szövetséget katonai szövetséggé alakítsák át. amelybe liiilyáriál is bevonnák. Szófia, május 7. Azokkal a jelentésekkel Kapcsolatban, nmelyek Bulgárián való átvonu­lás jogáról emlékezlek meg, hivatalon helyen kijelentik, liogy Bulgária minden körülmenyek kötött semleges akar maradni. Amennyiben azonban mégis megkísérelnék az átvonulást, Ugn egész Bulgária védekezni fog. Szófiában rámutatnak arra. hogy iilőköz­hvn már katonai rendszabályokat hajtotluk végre: « halárokai megerősítették. <t»ditnc»ft vclcmcnti: 0!«is/orsí<iö IICIII siet iM lcpni <i liülioruDü Belgrád, május 7. A délszláv sajtó még mindig első helyen foglalkozik a délkeleleurópai álla­mokkal foglalkozó hírekkel. \ lapok római és berlini tudósítói inkább imjlnyugtaló értesülése­iét közölnek, amelvek egyetértenek abban, hogy C pillanatban nem kell sem Olaszország beavatko­zásától. sem a háborúnak Uél kelet európára való kiterjedéséről tat Inni. A Politika szerint a Földközi-tengeri feszültsé­gei Mnuy aroozáann nagy érdeklődéssel kísérik, Kolbász marhahússal t kg. 1*60 Kapható naponta frissen RiblZSÖr üzleteiben Petőfi Sándor-sugárul 27, K auzál-tér 3, Szent­györgy-utca 4—5. de azt hiszik, hogy n háborn mindezek ellenérc meg fogja kímélni a délkeleteurópai államokat. Megemlíti a tudósító ezt is, hogv Magyarországon is nagv eréllyel szándékoznak eljárni a nemkívá­natos idegenek ellen. A Vrcme ismerleti n Pcstcr Lloydnnk a totális háborúról irt vezéreikkét és n magyar közvéle­ménynek uzl a meggyőződéséi, hogy Olaszország ncin sic! a habomba belépni. rmjhttlf a hcluzct «i Raihánon Róma, május 7. Az olasz lapok tudósítói ar­ról számúinak br, hagy a Balkán fővárosuk­ban a, fietyzet enyhüli. « üuaiíü iif-Bi Intezcll ultimátumot OiuüzorszdQhoz liónia. uiájus 7. ' Illetékes olasz körökbea, valamint az angol nagykövetség köreiben eg.y­aránt cáfolják a? egyik amerikai hírügynök­ségnek azt a jelentéséi, amely szerint a brit kormány nltimátümot intézett az olasz kor­mányhoz, hogy tisztázza magatartását a jelem légi háborúval kapcsolatban. Han.ggzlulják, hogy a ji Icntcs teljesen leyhöl kapált és nevet.­s.cgcs koholmány. A magyar gazdasági önellátás Csikós-Nagy Béla dr. előadása (A Délmagyarország munkatársától) Csikós­Nagy Béla dr., a miuiszlcrelnökaég gazdaság ta­nulmányi osztályának előadója igen érdekes elő­adást tartott az egyetemen a magyar gazdasági önellátás alapvető kérdéseiről. Előadásában sor­ravellc önellátásunk termelési, külkereskedelmi és Fogyasztási vonatkozásait. Kihangsúlyozta, mi­lyen tiagy értéket jeleni, hogy ina már munkaerő­ben és tőkeerőben többé-kevéabbé önellátóak va­gyunk. Ipari termelésünk mai kapacitása ai kapacitása mellett pedig fontosabb ipari szükségletünket fedezui tud­juk. Termelési vonatkozásban tehát csupán nz ipari nyersanyagokban való nagyobbfoku kül­földre utaltság jeleni problémái. Mivel egyes fon­tos nyersanyagok behozatala nagyobbára a lávo­labbfekVŐ piacokról történik, n beszerzési piacok átállításának lehetőségei pedig aránylag szűk ke­retek között mozognak, a kény szerdiktálta na­gvobbfoku önellátás sietteti a hazai nyersanyag­kitermelés fokozását. Nem mondhat le, azonban a gazdaságpolitika arról sent, hogy a fogyasztást a megengedhető mértékben tartsa. Nyersanyagkész­let&nk fölélése ugyanis éppen a jelenlegi politikai helvzetben veszedelmek el rejt magában. Kiierjedt az előadó a magyar iparosodás mél­tatására is. Megemlítette azonban, hegy különö­sen a legutóbbi másfélévtized iparosodásában föl­lelhetők oly momentumok, amelyek önellátásunk szempontjából nein kedvezőek. Számos ipari nyersanyagot, amelyet a magyar föld is kitermel­né, külföldről hozunk bc, másrészt olyan agrár­cikkeket termelünk kivitelre, amelyeknek kivitcic sokszor csak nagyobb közületi támogatással biz­tosítható. Az a tény azonban, hogy a magyar ős­termelés megfelelően támogathatná a magyar ipart, önmagában is értéket jelent. A jelenlegi há­borúnak igy minden olyan nyomása, amely ebben az irányban sicttctőleg hat,"még a távolabbi jö­vendő szempontjából is csak előnyösnek mond­ható. Azzal ugyanis mihamarabb tisztában kell Tennünk, hogy nz iparosodás szele már megérin­tette a nyersanyagtermelő vidékeket és a törek­vés, hogv saját nyersanyagjaikat saját iparuk' dolgozza föl, ezentúl méginkább c^ak erősödtek. Az ipar és a mezőgazdaság egymásratalálása Igv nz az ut, amelyen ha haladunk, az elmúlt másfél évtized n.ygy "gazdasági eredményeit a távolabbi jövendő számára is biztosíthatjuk. Az értékes és érdekes előadásnak nagy sikere volt. Kéthetes pünkösdi szünetre meni a máz Budapest, május 7. A képviselőház keddi ülé­sén elfogadták Kölcsey István indítványát, hogy a Ház nyolcórás üléseken folytassa az cgyc­tiesadó tárgyalását. Hóman Bálint kultuszminiszter törvényja­vaslatot terjesztett be. az iskolázási kötelezettség­ről és a nyolcosztályos elemi iskolákról. Ezután áttérlek az adójavaslat tárgyalásának a folytatására. Bertái a n Kálmán. P i 11 t é r Béla, II o r \ a I h IVrene, Inárcsi Papp Ele­mér, 1! r n i <• z k y I lemér, vitéz Zcrlnvá r y Sziláid (ölszólalasa után a Háza törvényjavasla­tot általánosságban rlfogadta. Tt o c z o n á d v-S z a b ó Imre előadó fölolvas­ta a gazdasági bizottság jelentését, amely szériát ja® asolják a képviselők és választott tisztviselők Csökkentett tiszteletdíjának helyreállítását, illetve a jelenlegi fizetéseknek tiz százalékkal való föl­emelését K ö z i-lf o r v á I h József kijelentette, hogv a fizetések fölemelését helyteleníti. (Nagy zaja kor­mánypárton.) Az elnök ezután szavazásra tette föl a gazda­sági bizottság jelentését és a szavazásé eredmé­nyéként a képviselőház a bizottság javaslatát el­fogadta. EnniTk értelmében 1910 február 1-től visz­s/aiuenöleg a képviselők fizetését fiz százalékkal fölemelik. Ezután vita nélkül több bizottsági jelentést fo­gadtak el, majd Tóth András és Zerinváry Szilárd előadók ismertették a mentelmi ügyeket A negyvenhat mentelmi jelentés között szerepelt Kovuréz Emil mentelmi flgye. Kovnrez Emil men­ti Imi jogát Budinszky László felszólalása után löllüggesztettek. Tasnády Nagy András elnök ja­vaslatára kimondották, hogy á Ház a legközeleb­bi ülését tvájus 2l-én, kedi|cn délelőtt 12 ór»k«'» tartja, napirenden a további leendőkről való ha­tározathozatal. Takarmány burgonya kilója 6 NAGY ALBCRT fillér V a I éri a-f ér 4. (Paprikrikapiac)

Next

/
Oldalképek
Tartalom