Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)

1940-04-09 / 79. szám

Mx öiöstanács másfélévi fogházra Héti egy földművest, aki «gy katonaszökevény miatt szembeszállt a csendőrökkel C3 Délnwgyaror.sság munkatársától) Föl­tűnő és ösak nagyon ritkán előforduló ügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvéuyszék ö lő s ta­nácsa. A vádlott Palásti János Csöugrddl föld­műves volt, aki ollcn nz ügyészség vádat etncll a Bsondőrsóg cllvmi engedelmességre való iz­gatás, hatósági közeg elleni erőszak és a fegy­veres erő elírni vétség miatt. A föltűnő bfin­fcselekmcnyt Palásti akkor követte cl, arulkof február elején a Csendőrök egy Vig Dániel xie.vü katonaszökevény után nyomoztuk; sike­rült is megtalálni n szökevényt éppen akkor, áiujkCxj Palásti társaságában tartózkodott. A csendőrök cl akarták vinni a katonaszöke­vényt, Palásti szembeszállt velük és így kiál­tó! t barátjának: — Nc hagyd magad megbilincselni, Itt ~Va­ffyank, nem hagyunk és a segítségedre me­gyünk . . . A jelenetet ekkorra már nagyobb* Csoport nézte, Palásti szavaira a csoport egyreszo kö­rülvette ti Csendőröket, támadó magatartást tantlsitott. Palásti vezetésével. Á Csendőröket szidalmazta a röldinüvcs és magatartásával segélyt nyújtott Vígnak arra, hogy elmenekül­jön, illetve magatartásával megakadályozta u szökevény további üldözését. A hétfői tárgyaláson Palásti azzal védeke­zőit. hogy nem cselekedett semmit, hn mondott is valamit a Csendőrökre. Arról nem akart tudijj, hogy megakadályozta volna a Csendőrö­ket kötelességük végzésében, vagy högy az összegyűlteket izgatta volna. A törvényszék kihallgatta n. tanukat, akik valamonnyicn megerősítették a vádirat által fölsorakoztatott tényállást. Az ölüslanács mindhárom bűncselekmény­ben bűnösnek mondotta ki Palástit és másfél­évi fogházra ítélte, valamint háromévi poli­tikai jogvesztésre. Súlyosbító körülménynek mérlegelte a törvényszék, hogy a vádlott több­szörösen büntetett előéletű, hatósági közeg el­leni erőszakért Is cl volt már ítélve, súlyosbító ezenkívül a bűncselekmények halmazata és riyoinutckösau az a körülmény, hogy olyan időbon kövolto cl leltet, nini kör minden erővel támogatni kell a balóságokat a katonaszöke­vények elleni föllépésben. Az ítélet kihirdctéSo után Palásti így szóltí — Semmit sem Csináltam, lehet, hogy mond­tam valamit, soknak találom a büntetést . . , — Maga egy egész tömeget izgutólt a csend­örök ellen — szólt Nóvák elnök —, ha a csend­örök 'nem őrizték volna meg higgadtságukat, még talán emberéletbe is kerüli volnál llövidcbb vita íifán Palásti megnyugodott az ítéletben, így az jogerőre emelkedett. Prohászka magyargondolala és Tisza utolsó kísérlete * , Érdek cs előadások a Dugonics-Társaság ülésen (A Ucluiugj urorsz.ig ni unka társától) Élénk érdeklődés melleit rendezte vasárnap felolvasó­üléséi u Dugontcs-Társaság a városháza közgyű­lési termében. Az ülést Várndy Imre dr. elnök nyitotta meg és beszámolt arról, hogy a téli széu­s.'iincl után ujait erővel folytatódnak n társaság ülései. • Bejelentette, hogy Dugonics András születésének kétszázadik évfordulóját a társaság kellőkép pen fogja megünnepelni, az évfordulóra nagyszabású programot dolgoznak ki. Megcinléke­czulán Juhász Gyula halálának harmadik év­fordulójáról és a költő emlékének azíal hódolt, hogy a »Ncfelc]cs« kötélből néhány gyönyörű ver­sel olvasott föl. Megemlékezett arról is, hogy most áprilisban van Szalay Józseí cs II u d a y Ai­pád halálának évfordulója is; a társaság megha­tott emlékkel adózik nagynevű elnöke és kiváló, tudós tagja emlékének. Az emlékezést n közönség meghntolfhn vette tudomásul, de fölmerült az a hiány, hogy akkor, amikor az április ilyen fájdal­masan bő aratást végzeit a társaság legkitűnőbb tagjai között, n társaság legalább ilyenkor egy­egv ülést nz ö emléküknek, Juhász Gyula költé­szetének, Szalay Irodaloinserkenlö munkásságá­nak és Baday Árpád ludoniányos kutatásaínak szentelhetne. Az elnöki megnyitó után nz első előadást Mes­ter János dr. egyetemi tanár tartotta »A ma­gyarság hivatása Prohászka püspök szerint* cím­mel. Székfoglalóját azzal kezdte, hogy a katoli­kus restauráció Prohászka Ottokár müvéhez rOző­riiki Vázolta Prohászka egyéniségét, a származá­séit és munkásságát. Gseb-inorva származása elle­nére költői magasságban müvelle a magyar nyel­vet és amikor Itóniáhól vtsszatért, a nemzet elé tárta a magyarság hivatástudatát. Prohászka is­merte. az ország legfontosabb kérdéseit és megol­dotta is ideális alapon. Megoldotta a felekezeti kérdést, a szociális kérdéseket, föhljarnslutot dol­gozott ki. A haza elvont fogalom — hirdette —, konkrétum a ház, n reális otthon. Senkinek sincs hazája - mondotta -—, akinek nincs háza, nincs hona. nincs otthona. Megoldotta munkáiban a nem­zeti kérdést és n zsidókérdést Is. de terveit ném valósitolták meg. A szociális kérdéseket a matrvar népből, n magyar lelkiségből akarta megoldani, tehát szellemével megelőzte azokat, akik ma n kül­földön ezeket hirdetik. Azzal fejezte he előadását, hogy ha ma is Proháktkn szelleme nz útmutató, akkor a kis magyar nemzetből világtekintély lesz megint. Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott éz­nlán T öttel 11 Sándor dr. tTisza, István utolsó utja« elmén. Az anyag fölényes ismeretében, köz­vetlen színesen megelevenítő előadásban szinte drámai erővel vázolfa föl nemcsak a nagy magyar államférfi alakját, de azt a küldetését is, amellyel nz utolsó pcxcbcu mégegyszer megkísérelte meg­akadályozni a monarchia összeomlásai. Történel­mi kutforrásndk is beillő dokumentumait és élő­adásának világos vonalát ;x legnagyobb figyelem kísérte. Az utolsó boszniai útról szóló fejtegeté­sei nem egy egészen uj adatot hoztak nyilvános­ságra cs így egészen uj megvilágításba helyezték az összeomlás előtti eseményeket. Történelmi ku­tatásokat jelentő előadását Szarkotics altá­bornagy igen értékes napló jegyzeteivel kapcsolta össze és annak adataiból vezette le az utolsó sza­rajevói tárgyalás eseményeit. Szárkotíecsal — aki mindvégig együtt tolt szarajevói uljáxl Tiszával és közvetlen tudomással birt Tisza Ás a horvátok között lejátszódott eseményekről — egy külföldi tartózkodása során került meleg barátságba, ak­kor volt alkalma megismerni addig elzárt napló­ját, majd Szárkotics bizalmát megnyerve, meg is kapta a történeti kutforrásszánxba menő naplót, amelyet azzal a kikötéssel bízott rá, hogy csak halála után hozható nyilvánosságra. Ismertette Nőtlnsdy Béla alezredes megállapításait, aki oz utolsó szarajevói utazáson Tisza mellé volt be­osztva, de a dolgok bizalmas termeszeiénél fogva, nem ismcrlxellp az utolsó kísérlet összes részle­teit, épjxen ezért bir különös jelentőséggel Szár­kotics naplója. Megelevenítette Tisza alakját, né­hány érdekes epizóddal jellemezte egyéniségét, például azzal, hogy Tiszának nem volt érzéke a természeti szépségek iránt, de a legkisebb, legsze­gényebb ember is megnyitotta érdeklődését. A napló adatai alapján Ismertette az 1918. szeptem­berében történt boszniai utazás részieleit, ho­gyan jutott el Szarajevóba veszedelmes jelenségek közcpelte, amikor bőven lett tanúságot személyes bátorságáról is. Történeti sorrendben ismertette a szarajevói tartózkodását, amikor mégegyszer meg akarta kiséxeliil a fölizgatott horvátok, Illet­ve délszlávok megnyugtatását. Drámai képekbe!) bontakozott ki az a kihallgatás, amikor a horvá­tok utoljára jelentek meg a ihohio regiu.se elölt és amikor átadták azt a memorandumot, amelyben először fordult elő ez az elnevezés: »a délszlávok nemzeti tanácsa*. Ezekből az adatokból világos­ságot nyei-t Tisza magatartása és megeáffelást kaplak azok a beállítások, amelyek szerint Tisza lovuglókorbácesal « keiében fogadta volna a hor­vát küldöttséget és megdőllek az összes hamis és igaztalan vádaskodások. Részletesen ismertette Szárkotics nanlöja során azokat a drámai esemé­nyeket az utolsó kísérletről, amelyekről legutóbb a Délniagyarorszáír karácsonyi számában részle­tesen beszámoltunk. Előadását a nngvszániu kö­zönség sokáig tartó tabssal köszönte mag. FÜZŐi Hőiíe BHMMRHi 'ütés Klauzál-tér 3. a legújabb divata derékfűzö megérkeztek. UJ » uj modellek n tanácsnok úrék bepörölték az ünnepi Játékrendező Kíf,-t, mert a varos nem fizet (A Vélmagyarötszág munkatársától) A* Üxxuepi Játékrendező Kft ainiakidcjco ólyaax megállapodást kötött a Szegedi Uszó Egye­sület Vezetőségével, lxogy az 1939. évi Szabad­teri Játékokrajírkező filléres xonatok minden utasa_ után 10 Hllért fizet tekixxtet nélkül arra, hogy az utas igénybe veszi-e a SzUE fürdőjét, vagy nexu, A tízUE a megállapodáskor a* IDUtíz garanciáját kérte, miután az IBXJBz hozta a filléres y.ona tokát. A végoő clszámo­láskcjr a SzUE 722 pengőt követelt a Kft-től a annak thxgára, hogy a Kft-nek bo nem haj­tott kövoteléso volt a várostól, az össéegel pörösítcttc. Az úszócgyesülot a pöct megnyer­te és lefoglalta a Kft.-nck a városnál fönnálló követelését­Érdokcs, Hogy ez a közpénczn fönntartott fürdő, amelynek elén egy városi tanácsnok áll, gondolkodás nélkül pörösítetto követelését egy, kullurmissziót végző közkereseti társasággal szemben, ugyanakkor, amikor a városnak egy óv elteltével még eszeágában slxxcs teljesíteni kötelezettségét a multévi Szabadtéri Játékokat megrendező bizottság tagjaival szembea. Hogy a Kft- követelése a várossal szemben jogos, az, örinan ia kitűnik, hogy a SzUE — axnelynek olnöko egy városi tanácsnok —, azonnal le­foglaltatta a követelést. Konyhabútoron színes kombinált szobák, előszobafalak, poli­túros hálószobák állandóan raktáron Virágh asztalos N/egetl, Petőfi Nándor sugárut 1>. 3Ki Kéthónapi börtönre ítélték íopés miatt a »szerencse fiá«-t (A Délmagyaf.ország munkatársától) Far­kas György többszörösen büntetett előólotii nyomdász, a „szerencse fia" fölött ítélkezett hétfőn a törvényszékei! Molnár. István dr. tör­vényszéki bitó. A „szerencse fia", aki néhány cv­vei ezelőtt megütötte a főnyereményt és a sors­jegye után kézhez kapott 65.000 pengőt J-övid esztendő leforgása alatt elmulatta, az elmúlt evek sorúja különböző bűnügyeivel gyakran foglalkoztatta a büntetőbíróságokat és hétfőn hetedszer állott a törvényszék előtt Farkas ellen az ügyészség lopás miatt adott ki vádiratot. A vád szerint Farkas januárban Dcrkovics Marcell toll- és bőrkeroskedőtől 15 darab birkabőrt ellopott Az értékes bőröket azután két Szent István-téri kereskedőnek ad­ta el. A hétfőn megtartott főtárgy alásUn a vád­lott egyszerű uxuukásruhában, csizmában és svájci sapkában jelont meg. Molnár István dr, törvényszéki bíró kérdéseire először elmon­dotta, hogy a sorsjegyen vásárolt házak kö­zül az utolsót éppen a napókban veszítette ©1. Ezután beismerő vallomást tett; testvére ja­nuárban uagybetog volt, az of.vos cd a gyógy­szofl pcíi£be került és így határozta ©I magát arra, hogy BerkovicsOt, akinél mint napszá­mos dolgozott, meglopja. Azonban Csak hat birkabőr ellopását ismerte be, azt tagadta, hogy 15 bőrt lopott völun el. — Látja, jobb lelt volna a sorsjegyen" nyert pénzt megőrizni és nein elmulatni, akkor taUst nem állana a törvényszék előtt, — mondotta á bizonyítás befejezése után a törvényszéki bíró. Szarvas János dr. ügyészségi alelnök vád­beszéde után a törvéuyszék lopás vétsogébett mondotta ki bűnösnek Farkas Györgyöt és jogerősen kéthónapi fogházra ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom