Délmagyarország, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-09 / 79. szám
Mx öiöstanács másfélévi fogházra Héti egy földművest, aki «gy katonaszökevény miatt szembeszállt a csendőrökkel C3 Délnwgyaror.sság munkatársától) Föltűnő és ösak nagyon ritkán előforduló ügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvéuyszék ö lő s tanácsa. A vádlott Palásti János Csöugrddl földműves volt, aki ollcn nz ügyészség vádat etncll a Bsondőrsóg cllvmi engedelmességre való izgatás, hatósági közeg elleni erőszak és a fegyveres erő elírni vétség miatt. A föltűnő bfinfcselekmcnyt Palásti akkor követte cl, arulkof február elején a Csendőrök egy Vig Dániel xie.vü katonaszökevény után nyomoztuk; sikerült is megtalálni n szökevényt éppen akkor, áiujkCxj Palásti társaságában tartózkodott. A csendőrök cl akarták vinni a katonaszökevényt, Palásti szembeszállt velük és így kiáltó! t barátjának: — Nc hagyd magad megbilincselni, Itt ~Vaffyank, nem hagyunk és a segítségedre megyünk . . . A jelenetet ekkorra már nagyobb* Csoport nézte, Palásti szavaira a csoport egyreszo körülvette ti Csendőröket, támadó magatartást tantlsitott. Palásti vezetésével. Á Csendőröket szidalmazta a röldinüvcs és magatartásával segélyt nyújtott Vígnak arra, hogy elmeneküljön, illetve magatartásával megakadályozta u szökevény további üldözését. A hétfői tárgyaláson Palásti azzal védekezőit. hogy nem cselekedett semmit, hn mondott is valamit a Csendőrökre. Arról nem akart tudijj, hogy megakadályozta volna a Csendőröket kötelességük végzésében, vagy högy az összegyűlteket izgatta volna. A törvényszék kihallgatta n. tanukat, akik valamonnyicn megerősítették a vádirat által fölsorakoztatott tényállást. Az ölüslanács mindhárom bűncselekményben bűnösnek mondotta ki Palástit és másfélévi fogházra ítélte, valamint háromévi politikai jogvesztésre. Súlyosbító körülménynek mérlegelte a törvényszék, hogy a vádlott többszörösen büntetett előéletű, hatósági közeg elleni erőszakért Is cl volt már ítélve, súlyosbító ezenkívül a bűncselekmények halmazata és riyoinutckösau az a körülmény, hogy olyan időbon kövolto cl leltet, nini kör minden erővel támogatni kell a balóságokat a katonaszökevények elleni föllépésben. Az ítélet kihirdctéSo után Palásti így szóltí — Semmit sem Csináltam, lehet, hogy mondtam valamit, soknak találom a büntetést . . , — Maga egy egész tömeget izgutólt a csendörök ellen — szólt Nóvák elnök —, ha a csendörök 'nem őrizték volna meg higgadtságukat, még talán emberéletbe is kerüli volnál llövidcbb vita íifán Palásti megnyugodott az ítéletben, így az jogerőre emelkedett. Prohászka magyargondolala és Tisza utolsó kísérlete * , Érdek cs előadások a Dugonics-Társaság ülésen (A Ucluiugj urorsz.ig ni unka társától) Élénk érdeklődés melleit rendezte vasárnap felolvasóüléséi u Dugontcs-Társaság a városháza közgyűlési termében. Az ülést Várndy Imre dr. elnök nyitotta meg és beszámolt arról, hogy a téli széus.'iincl után ujait erővel folytatódnak n társaság ülései. • Bejelentette, hogy Dugonics András születésének kétszázadik évfordulóját a társaság kellőkép pen fogja megünnepelni, az évfordulóra nagyszabású programot dolgoznak ki. Megcinlékeczulán Juhász Gyula halálának harmadik évfordulójáról és a költő emlékének azíal hódolt, hogy a »Ncfelc]cs« kötélből néhány gyönyörű versel olvasott föl. Megemlékezett arról is, hogy most áprilisban van Szalay Józseí cs II u d a y Aipád halálának évfordulója is; a társaság meghatott emlékkel adózik nagynevű elnöke és kiváló, tudós tagja emlékének. Az emlékezést n közönség meghntolfhn vette tudomásul, de fölmerült az a hiány, hogy akkor, amikor az április ilyen fájdalmasan bő aratást végzeit a társaság legkitűnőbb tagjai között, n társaság legalább ilyenkor egyegv ülést nz ö emléküknek, Juhász Gyula költészetének, Szalay Irodaloinserkenlö munkásságának és Baday Árpád ludoniányos kutatásaínak szentelhetne. Az elnöki megnyitó után nz első előadást Mester János dr. egyetemi tanár tartotta »A magyarság hivatása Prohászka püspök szerint* címmel. Székfoglalóját azzal kezdte, hogy a katolikus restauráció Prohászka Ottokár müvéhez rOzőriiki Vázolta Prohászka egyéniségét, a származáséit és munkásságát. Gseb-inorva származása ellenére költői magasságban müvelle a magyar nyelvet és amikor Itóniáhól vtsszatért, a nemzet elé tárta a magyarság hivatástudatát. Prohászka ismerte. az ország legfontosabb kérdéseit és megoldotta is ideális alapon. Megoldotta a felekezeti kérdést, a szociális kérdéseket, föhljarnslutot dolgozott ki. A haza elvont fogalom — hirdette —, konkrétum a ház, n reális otthon. Senkinek sincs hazája - mondotta -—, akinek nincs háza, nincs hona. nincs otthona. Megoldotta munkáiban a nemzeti kérdést és n zsidókérdést Is. de terveit ném valósitolták meg. A szociális kérdéseket a matrvar népből, n magyar lelkiségből akarta megoldani, tehát szellemével megelőzte azokat, akik ma n külföldön ezeket hirdetik. Azzal fejezte he előadását, hogy ha ma is Proháktkn szelleme nz útmutató, akkor a kis magyar nemzetből világtekintély lesz megint. Nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott éznlán T öttel 11 Sándor dr. tTisza, István utolsó utja« elmén. Az anyag fölényes ismeretében, közvetlen színesen megelevenítő előadásban szinte drámai erővel vázolfa föl nemcsak a nagy magyar államférfi alakját, de azt a küldetését is, amellyel nz utolsó pcxcbcu mégegyszer megkísérelte megakadályozni a monarchia összeomlásai. Történelmi kutforrásndk is beillő dokumentumait és élőadásának világos vonalát ;x legnagyobb figyelem kísérte. Az utolsó boszniai útról szóló fejtegetései nem egy egészen uj adatot hoztak nyilvánosságra cs így egészen uj megvilágításba helyezték az összeomlás előtti eseményeket. Történelmi kutatásokat jelentő előadását Szarkotics altábornagy igen értékes napló jegyzeteivel kapcsolta össze és annak adataiból vezette le az utolsó szarajevói tárgyalás eseményeit. Szárkotíecsal — aki mindvégig együtt tolt szarajevói uljáxl Tiszával és közvetlen tudomással birt Tisza Ás a horvátok között lejátszódott eseményekről — egy külföldi tartózkodása során került meleg barátságba, akkor volt alkalma megismerni addig elzárt naplóját, majd Szárkotics bizalmát megnyerve, meg is kapta a történeti kutforrásszánxba menő naplót, amelyet azzal a kikötéssel bízott rá, hogy csak halála után hozható nyilvánosságra. Ismertette Nőtlnsdy Béla alezredes megállapításait, aki oz utolsó szarajevói utazáson Tisza mellé volt beosztva, de a dolgok bizalmas termeszeiénél fogva, nem ismcrlxellp az utolsó kísérlet összes részleteit, épjxen ezért bir különös jelentőséggel Szárkotics naplója. Megelevenítette Tisza alakját, néhány érdekes epizóddal jellemezte egyéniségét, például azzal, hogy Tiszának nem volt érzéke a természeti szépségek iránt, de a legkisebb, legszegényebb ember is megnyitotta érdeklődését. A napló adatai alapján Ismertette az 1918. szeptemberében történt boszniai utazás részieleit, hogyan jutott el Szarajevóba veszedelmes jelenségek közcpelte, amikor bőven lett tanúságot személyes bátorságáról is. Történeti sorrendben ismertette a szarajevói tartózkodását, amikor mégegyszer meg akarta kiséxeliil a fölizgatott horvátok, Illetve délszlávok megnyugtatását. Drámai képekbe!) bontakozott ki az a kihallgatás, amikor a horvátok utoljára jelentek meg a ihohio regiu.se elölt és amikor átadták azt a memorandumot, amelyben először fordult elő ez az elnevezés: »a délszlávok nemzeti tanácsa*. Ezekből az adatokból világosságot nyei-t Tisza magatartása és megeáffelást kaplak azok a beállítások, amelyek szerint Tisza lovuglókorbácesal « keiében fogadta volna a horvát küldöttséget és megdőllek az összes hamis és igaztalan vádaskodások. Részletesen ismertette Szárkotics nanlöja során azokat a drámai eseményeket az utolsó kísérletről, amelyekről legutóbb a Délniagyarorszáír karácsonyi számában részletesen beszámoltunk. Előadását a nngvszániu közönség sokáig tartó tabssal köszönte mag. FÜZŐi Hőiíe BHMMRHi 'ütés Klauzál-tér 3. a legújabb divata derékfűzö megérkeztek. UJ » uj modellek n tanácsnok úrék bepörölték az ünnepi Játékrendező Kíf,-t, mert a varos nem fizet (A Vélmagyarötszág munkatársától) A* Üxxuepi Játékrendező Kft ainiakidcjco ólyaax megállapodást kötött a Szegedi Uszó Egyesület Vezetőségével, lxogy az 1939. évi Szabadteri Játékokrajírkező filléres xonatok minden utasa_ után 10 Hllért fizet tekixxtet nélkül arra, hogy az utas igénybe veszi-e a SzUE fürdőjét, vagy nexu, A tízUE a megállapodáskor a* IDUtíz garanciáját kérte, miután az IBXJBz hozta a filléres y.ona tokát. A végoő clszámoláskcjr a SzUE 722 pengőt követelt a Kft-től a annak thxgára, hogy a Kft-nek bo nem hajtott kövoteléso volt a várostól, az össéegel pörösítcttc. Az úszócgyesülot a pöct megnyerte és lefoglalta a Kft.-nck a városnál fönnálló követelésétÉrdokcs, Hogy ez a közpénczn fönntartott fürdő, amelynek elén egy városi tanácsnok áll, gondolkodás nélkül pörösítetto követelését egy, kullurmissziót végző közkereseti társasággal szemben, ugyanakkor, amikor a városnak egy óv elteltével még eszeágában slxxcs teljesíteni kötelezettségét a multévi Szabadtéri Játékokat megrendező bizottság tagjaival szembea. Hogy a Kft- követelése a várossal szemben jogos, az, örinan ia kitűnik, hogy a SzUE — axnelynek olnöko egy városi tanácsnok —, azonnal lefoglaltatta a követelést. Konyhabútoron színes kombinált szobák, előszobafalak, politúros hálószobák állandóan raktáron Virágh asztalos N/egetl, Petőfi Nándor sugárut 1>. 3Ki Kéthónapi börtönre ítélték íopés miatt a »szerencse fiá«-t (A Délmagyaf.ország munkatársától) Farkas György többszörösen büntetett előólotii nyomdász, a „szerencse fia" fölött ítélkezett hétfőn a törvényszékei! Molnár. István dr. törvényszéki bitó. A „szerencse fia", aki néhány cvvei ezelőtt megütötte a főnyereményt és a sorsjegye után kézhez kapott 65.000 pengőt J-övid esztendő leforgása alatt elmulatta, az elmúlt evek sorúja különböző bűnügyeivel gyakran foglalkoztatta a büntetőbíróságokat és hétfőn hetedszer állott a törvényszék előtt Farkas ellen az ügyészség lopás miatt adott ki vádiratot. A vád szerint Farkas januárban Dcrkovics Marcell toll- és bőrkeroskedőtől 15 darab birkabőrt ellopott Az értékes bőröket azután két Szent István-téri kereskedőnek adta el. A hétfőn megtartott főtárgy alásUn a vádlott egyszerű uxuukásruhában, csizmában és svájci sapkában jelont meg. Molnár István dr, törvényszéki bíró kérdéseire először elmondotta, hogy a sorsjegyen vásárolt házak közül az utolsót éppen a napókban veszítette ©1. Ezután beismerő vallomást tett; testvére januárban uagybetog volt, az of.vos cd a gyógyszofl pcíi£be került és így határozta ©I magát arra, hogy BerkovicsOt, akinél mint napszámos dolgozott, meglopja. Azonban Csak hat birkabőr ellopását ismerte be, azt tagadta, hogy 15 bőrt lopott völun el. — Látja, jobb lelt volna a sorsjegyen" nyert pénzt megőrizni és nein elmulatni, akkor taUst nem állana a törvényszék előtt, — mondotta á bizonyítás befejezése után a törvényszéki bíró. Szarvas János dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde után a törvéuyszék lopás vétsogébett mondotta ki bűnösnek Farkas Györgyöt és jogerősen kéthónapi fogházra ítélte.