Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-29 / 70. szám

PÓltCK, 1940. III. 29. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. évfoluam 70. szám Árvízvédelem Szeged polgármestere a s/ege ii Kereskedői mi cs Iparkamara nemrég lezajlott [jubileumi díszközgyűlésén többi közölt kitért a Duna-+Tisza belvízszabályozásának problémájára. Most kéthónapos távlatból szivelszorítóan hangzik fiilünkben a szegedi polgármester Szegedért és a szegedi föld népéért fölemelt szava, amelyet végighallgatott az ország valamennyi közgazdasági tényezője, élén I arga József dr. kereskedelemügyi és iparügyi miniszterrel. Két hóuap multán, amikor az elemek szörnyű pusztítása súlyosodik a szegedi homok fölött verejtékező magyarra, hisszük, hogy kötelességet teljesítünk, amikor idézzük Pálfy József dr.. polgármester kozgy űlési szavait: „Távoláli tőlem a gondolat, hogy a mai "jubileumi díszgyűlés ünnepi hangulatát közgazdasági problémáink előterjesztésével terheljem, azonban úgy vélem, bogy u mai idők komolyságához méltó, bu az ünnepi köszöntés szavai mellett mégis hangot adunk legfontosabb kívánalmunknak. Itt van elsősorban a Duna-—Tisza csatorna terve, amelv szemünk előtt lebeg hol kndlő messziségben, hol a megvalósulás hizlaló közelségében, lény azonban, hogy a megvalósuláshoz vonalrivival sem jutottunk közelebb, mint voltunk másfél évszázaddal ezelőtt, amikor ezt a szociális, nemzetgazdasági, közgazdasági és küzlckerlésügv i szempontból egyaránt nagyfontosságú kérdést Vedres István első komoly lerve fölszínre hozta. Ellenben 85 milliós költséggel kivitelezés alatt áll egy nagy szabáséi öntözési terv, amelv azonban csak a tiszántúli részt érdekli és bennünket számításon kívül hagy. Nincs cs nem lehet lelkünkben irigység, mert magyar vidék, a mienk az is, amely előnyhöz jutott. Dc nem titkolt keserűség tölt el bennünket amiatt, hogv az öntözési mű költségeinek csupán 1028-ad részét képező szegedköruyéki belvízszabálvozási költségekre nem tudunk állarnköHségvetési fedezethez jutni és «z Alföldnek ez a tányérszerű geológiai alakulata, mint a pestmegyei vadvizek reeipiense magába örnleszli a magasabb fekvésű területek vizeit és évről-évre sokezer hol szegedi és szegedkörnyéki termőföld értéktelenedik el, növelve a szik terjedését és niegsemmí&tve a legszegényebb gazda- és bérlőtársadalorn*-verejtékes munkájának reményeit. Pedig ha ezt a kérdést nemzetgazdasági szem pontból kissé megvizsgáljuk. hamar rájövünk, hogy a megoldás legalább unnv iru államérdek, mint áz érintett gazdák érdeke. A mult cvben ló ezer hold elöntött területet jelentettek, lia a vízáradás következtében egy hold évi iermésérlékcsökkenését csak 80 pengőre iesszük, cvi 800.000 pengő nemzetgazdasági veszteséget jelent ez és így négv gazdasági évben már megtérülne a befektetett ">.000.000 pengő költség". Eddig tart Páll v József dr. polgármester két hónappal ezelőtt elhangzott beszéde. Mindenki emlékezhet arra, hogv beszéd közben éppen sűrű pelyhekben hullott a hó és az emberek aggodalmas arccal nézték a hutáimat? hófömeget, amely valósággal koporsóba zárta a várost, beborította a mezőt és a közlekedést országszerte megbénította. \ polgármester beszéde közben éppen hullott a ho és a proeidens elmék már A helyid további hl cl eseti Cm:í várion oz Északi tengeri mozdulatok miatt A norvég vizek semlegessége - A Hollandok lelőttek egy angol repLUOgépci ~ Angoi-lrantlo Haditanácsot tartottak Londonban a legszorosabb együttműködésről Tclchi Pá! gráf miniszterelnök oiástelOrás hiliüllttá fáson icteni mm XIV. Plus pápánál — \ tegnnfiiioM) !l!€g€l€fi€Ű€SS€! lll|ÜnlhOZO(( rOiliöI iiliárói este cl utazott nz olasz fővárosból Róma, március 28. Teleki Pál gróf miuisztereluök csütörtökön délelőtt 10 órakor ünnepi magánkihallgatáson jelent meg XII. Plus pápánál. Vatikán városból három gépkocsit küldtek a miniszterelnökért és kíséretéért a szentszéki magyar követségre. A Vatikánváros Szent Dainazus-udvarbau lévő kapuja előtt magasrangú pápai méltóságok fogadták a miniszterelnököt és fölkísér lék a Szent Kelemen terembe. Itt a miniszterelnök fogadta a pápai fegyveres testüJofck tisztelgését, majd a belső termeken át bevezették a Szentatj áboz. A pápai kihallgatás után a miniszterelnök Maylioue bíboros-államtitkárnál tolt látogatást. Délben .•Igor Gábor báró, szontszéki magyar követ ebédet adott tiszteletére. nasfclórás kihallgatás Róma, március 28. Az Osservalorc Roniano vezető helyen a következő jelentést közli Teleki Pál gróf vatikáni látogatásáról, -- Őszentsége XII l'ius pápa nia küJönkihallgatáson fogadta Teleki Pál grófot, Magyarország miniszterelnökét. A pápa atyai szivelyességgel másfél óra hosszat beszélgetett vendégével; akii már régóta jóakaratába zári, Feleki Pál volt az, aki a budapesti eucharisztikus nagygyűlés alkalmával magyar földön elsőnek üdvözöl le a jövendő pápái, őszentsége a nagyszabású esemény még most is elevenen élő emlékét a kihallgatás végén is fölidézte, amikor Apor Gábor báró magyar követ kíséretében a kísérel többi tagjait is bevezették a Szentalyához, aki mindenkihez szeretetteljes szavakat intézett és az Ur áldását kérte a magyar nemzetre. XII. Pius pápa megkérte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, hegy Horthy Miklós kormányzó ur őfőruéltőságáv al és fenkölt hitvesével tudassa, hogy az Ég bőséges kegyelmét kéri reájuk. Ezután a miniszterelnök" M a g 1 i o n e bíboros-államtitkárral mintegy háromnegyed óra hosszat tartó megbeszélést folytatott. Csütörtökön délben 13 óra 3U perckor Maglione biboros-államtitkár a szentszék! magyar követségen viszonozta Teleki Pál gróf miniszterelnök látogatását. Báró Apor Gábor szentszéki magyar követ ezután ebédet aduit a niinisz tereluök tiszteletére, amelyen jelen toll Maglione •nboros-álhuntitkár is. A ininiszfcrclnöh a pápai hiliallgalásrOl Róma, március 28. A miniszterelnök a Vatikánban telt látogatása után a következő nyilatkozatot tette: — A Szentatya, akinek átadtam n Kormányzó ur őfőméltósága tiszteletteljes üdvözletét, a legnagyobb szeretettel emlékezett meg mint mindenkor — hazánkról, részletesen érdeklődött közállapotaink, az árvíz, valamint cgv éh kérdéseink iránt és apostoli áldását adta az egész magyar nemzetre. Nagy boldogsággal töltött el. hogv álszentségét a legnagyobb frissességben találtam és liogy meleg szeretettel emlékezett még mindig vissza azokra" a napokra, amelyekre mi, magyarok a legnagyobb büszkeséggel és mélységes fiúi hódolattal gondolunkelőrelátták' 3 tengerré vált szegedi Határi, a hajléktalan kistna&yarok százait, az elvusztult őszi vetéseket és tudták, liogy ezen csak úgy lehet segíteni, ha a másfélszázad óta csuk tervekben előtűnő dnna— tis/.akö/i bclvizszabályozást elkészítik. A polgármester számokat mondott, 5,000.(100 pengő költséggel cl lehet készíteni azt a csatornát, amelv elejét veszi minden bajnok, nv otnorúsaguak telvérgv ilkosságnak, amellyel a pro-magyar gondolat jegyeben gátat lehet emelni a hajléktalanságnak és a magvar föld pusztulásának. bzeged 61 évvel ezelőtt hullámsírba temetkezett és az egveteines riiaevar összefogás újjáépítette. Szeged szebb leli. mini valaha volt, mert n magvar építőmunka csodát tud művelni, ha a nemzet egyetemes és öss/ponlosííol I ereje elérkezettnek vcli a cselekcdiiiakarúst. A város akkor a Tisza ellen világraszóló körgátat épített s az elemek most hátbatámadták a várost es ott rombolták, ahol legfájóbb a nyomor: a tanyai magyarság életeben. Hatvanegy évvel ezelőtt csodát látott, a világ, az alföldi kisváros európai színvonalú nagyvárossá, Magyarország leghangulafosabb cs legszebb városává fejlődött Ezt a csudái most meg kell ismételni s 5.000.000 pengő költséggel építse meg az ország u Duna—I isza csatorna másfélév század óta problematikus gátjait és zsilipéit. amely a belvizeket tárolja szárazság idejére és a Dunába és a T iszábn levezeti, amikor sürü csapadék eláradással fenyegeti a futóhomok népét. l'ogjon össze a magyar társadalom é> építsük újjá az elpusztult magyar hazakat', töröljük le a könnyel ezer. meg ezer magvar család orcájáról. A Gondviselés időnkérit meglátogatja azokat; akiket nagyőri szeret, hogv példázza lelkünkben az összefogás érzékenlűli és időtlen erejét. I j magyar a magyarért-ukeiéA kell indítani, hogy a Duna—T isza kőzött elpusztult magyarság talpra állhasson s az elemek szörnyű pusztítása ele egyszer és mindenkorra gátat emelhessünk,'