Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

!>£LMAGYAR0ftSZ.4(* l!)i(l IU>VÍ.l tagja lenyel egy szentelt bai kaszetnet h i ­ft e gl e 1 é s ellen, tgi háború esetén t-i út­ianyán a barkát a szentelt gyertya lángjánál meggyújtják és a kémény alá^tart ják. hogy a íüstje eloszlassa a fellegeket. Nagyböjti és húsvéti népszokások Tápén nemcsak böjttel, bűnbánattal, de külsőségekben is kifejezésre juttatják a nagy­böjt hangulatát. A nők sötét és egyszerű IU­liát hordanak a nagyböjtben és lilaszínű — az egyliázi gyász színe — szallagot kötnek a bajukba. Táncolni nem szabad a böjt ideje alatt s az ezzel kapcsolatos hiedelem sokféle. Egyesek szerint, aki a nagyböjtben táncol, nem Fesz áldás a termésén. A szegedkörnyéki fiatalság böjt vasárnapjain a városszéli lege­lőkön gyülekezik vecsernye ntán s alkonyatig otl sétálnak, esetleg társasjátékot játszanak. A keresztút szokása elsősorban a fe • vcnces-barátok kiváltsága volt, terjesztésén ők munkálkodtak a régi időkben. Ez a szokás a keresztes-háborúk után kezdődött, amikor már nem kereshették föl többé az igazi stá­ciókat s ezért a keresztesek otthon meghono­sították. A nagypénteki kálváriát megelőzi Szegetlen a nagycsütörtöki virrasztás. Krisz­tus az Olajfák-hegyén virrasztott ezen az éj­szakán-s ennek emlékére Alsóvároson a hívek a Kálváriára mennek ki este és éjfélig vir­rasztanak a stációknál. Nagypénteken ugyan­itt a stációkat azaz a keresztútat keresik íöl. A búsvéti népszokásokat Kovács János /Szegeti népe* című etnográfiai munkájában totáljuk meg. Húsvét napján korareggeltől kezdve nagy táf. vagy kosár füstöltsonkával, kaláccsal és főttojással ki-ki igyekszik a templom elé sorbanállni. Mise után a pap a húsvéti eledeleket megszenteli s egy csekély rész az élelmiszerekből őt illeti ezért. Húsvét másodnapján ősi. kedves szokás a locsolótlás. Szegettén Kovúts János szerint »azon l/albicdelemlien vannak, hogy akit tneg nem locsolnak, rühes lesz, vagy egyéb kiüté­seket kap?. A régi hagyományok és a viz lisz­lakberendezés legfinomabb kivitelben készül Kocsis Ferenc nuicsztalosnál, Fodor-u. 23. leletének ősi szokása emlékeként maradt fönn a tocsolódás, mint a tavaszi tisztálkodás, megújulás jelképe. A századfordulótól kezdve ez az ősi magyar szokás más jelleget öltött Szeged környékén. Azelőtt szép, piros ráfes­tett tojást kaptak a locsolkodók s a tojásra /hozzáértő asszonyok? virágokat, barkát, ma­darakat karcoltak. Ma már /rózsavízzel? tör­ténik a locsolódás s a gyermekek szokásává vált leginkább, akik rendesen csak néhány, fillért kapnak a locsolódás után, vagy a cuk­rászdából beszerzett tésztával, ékes cukorlo* jással ajándékozzák meg őket A nagyobb le­gények sokhelyütt már szégyelnek kjcsoiódni s ha el is mennek néhány lányos házhoz, ak­kor is pár szál virágot kapnak a pohár pá­linka mellé. A lányok egy hétig locsolódnak Húsvét keddje tői kezdve egy hétig a lá­nyokra kerül a locsolódás sora. Régebben de­rekasan vissza is adták a legényeknek a hús­véti locsolódást, mégpedig: dézsa vízzel a kút mellett ... I Az ország egyetlen vidéke sem olyan gaz­dag a nemzeti ősvalláson alapul 6, egyházi népszokásokban, mint Sze­ged környéke. A tanyák és falvak ősi lakossá ­ga nemcsak nyelvét, gondolkodásmódját, öl­tözetét, táplálkozási módját, dalait, meséit é* gyermekjátékait őrizte meg. hanem ősi ma­gyar néphagyományokon alapuló, szép szoká­sait és mélyen gyökerező hitét is. amely örök forrása és tápláló ereje a magyar föltádadás­nak. fo». p.j Megérkeztek a világhírű kerékpárok! Eredeti Premier-kerékpárok egyedüli képviselete. Ezenkívül rak la i on Tannak Styiáa-Diaiiuoit. va­lamint *•/. összes belföldi kerékpárok óriási ougv választékban. — Kedvező fettételek niHlrU tie-zr re/betö. Az összes gyártmányú gyári rádiót| készülékek. — Itógépek ésrsiilárok nasy raktára Attói 1 részek é, javító luiihely. Kelemen Mártonnál, Kslemen iiíce 11 sz, itrm i/t svít 3 DÉLMAGYARÖRSZÁG M. Katona Ilona: SZERELMESLEVELEK (Csevegés) Bevezetésképpen mindönkitől bocsánatot kell kérncih, inért ma nagyon őszinte leszek megint. Ks ha az ember őszinte, akkor sohasem tudhatja, bogy honnan csapnak a fejére. Ott kezdem, bogy egészen mást akartam elmon­dani, amikor az az óhaj érkezett hozzám, bogy valami mulatságosat beszéljek, valami furcsát. Így szólt a kérés. Gondolkoztam egy kicsit és eszembe .utott, hogy a világ legnagyobb furcsasága, talán csacs­i.asága — szerintem — a szerclmeslevelefc hatal­mas irodalma. A/l is elmondom, hogy honnan jutott az eszembe ez a megállapítás most, ami­kor számomra szinte anakronizmus a szerelmes­levelek ügye. mint személyes kérdés. Megmondom őszintén. Ugyanis kaptam egy szerclmestevelet. Ne nevessenek ki kérem, mert a dolog igaz. A címemre érkezett, tizenkét oldal volt és a megszólítás első betűje szabályos ini­ciálé módjára volt kiképezve, a domináló motí­vum: egy lángoló sziv. Isten őrizzen attól, liogy a szerelmeslevél Író­ját eláruljam, csak annyit mondok róla, hogy az ország Utisó részén él cs még sohasem látott en­gem. Ez n körülmény szolgál az egész eset ma­gyarázatára. a levél írójának mentségére, egy­ben biztosíték is arra, hogy szerelme, mint ahogy erre esküszik, tényleg örökké fog tartani. Saj­nos. fen már csak annak az örökkétartó szere­lemnek az örökkévalóságában hiszek, ahol a két delikvens vagy sohasem látja egymást, vagy leg­alábbis igen rilkán. A "tő 11 temlitert szerelmeslevél inditóoka esz­tendővel ezelőtt megjelent regényem. Es ez az, ami engem az egész ügyben meghat és meglehe­tősen mélyen érint. Nem tudok a dolgon annyira szívből nevetni, mint-, ahogy szeretnék. Határo­zottan meg vagyok halva. Annyira, hogy na­gyon igyekszem ezt a szerelmet a lehető legörö­kösebb- örökkévalóságig megőrizni. Egyetlen esz­közöm ebben a törekvésben az, hogy a távolsá­got mindörökre fönntartsam a szerelmeslevél írója és címzett között, azonfelül ezentúl is igye­kezzek olyasmit -irni, ami a fönlemlitett szerel­met konzerválja. Nem tudom, hány esztendeje annak, hogy sze­relmvslevetet kaptam és irtain. Mii tagadnám, ez a csacskaság valamennyiünkkel megesik, kivétel nőikül. Kezdjük . Úristen, mikor is kezdjük? . . . 'tálán abban a pillanatban, amikor megtanul­juk a betűvetést. Velem legalább igy esett. Hihetetlen Talán, de igaz. Én ugyanis mindig O nagyokat akartam utánozni, de mindig rosszul sikerült, vagy baj lelt belőle, felek, hogy ez a fátum kisér egész életemen. Mint már egyszer elcsevegtem itt. négyéves koromban tanultam meg a betűvetést és mind­máig nem szoktam le criöl a fölöttébb veszedel­mes, lob g keveset jövedelmező sportról. Itat esz­tendős lehettem, amikor szomszédunkban laká ideálom, aki ekkoriban elsögimnázista volt, fér­fiasan .elbűvölő egyéniségével annyira halott ai idegeimre, hogy elővettem egy vadonatúj krajcá­ros irkát, kitéptem az első lapját és gyönyörű bullámvonalban sorakozó betűkkel a következő szövegű szerelemeslevelet irtam: Kedves Janika! Maga nagyon tetszik nekem és kérem, hogy ha megnövök, legyen szives é« vegyen el engem feleségül. Mély tisztelettel? Ilonkas. E levélre alig három pocát ejtettem, ellenbea gondosan összehajtva, aranyszallaggal kötöttem át, amelyet a menyasszony-unoknnövérem óján* dékcsokráról loptam. Aztán az aranyszallag alá 1 egy kis l'cnyögallyat helyeztem cl, amely körül­mény bizonyítja hogy a formaságok iránt volt r.émi érzékem. Az egészet beletettem egy üres pótkávés skatulyába és magát a dobozt színül­tig megtöltöttem krumplicúkorral. " Utóbb elgondolva, itt találtam el a helyes in­tézkedést. mert életem további folyamán rájöt­tem, liogy a férfiaknál a szerelmi érzések góc­pontja nem a sziv, hanem az emésztő szervek. És amióta erre a megállapításra jutottam, azóta nem írok szcrelemeslcvelet. Dehát mondom, akkor még irtam. A levelet' nem küldtem el, hanem elvittem Janikának. Ja­nika megette a 1;rumlicukrot, amikor pedig a póskávés skatulya alján az aranysznllagos sze­relmeslevelet meglátta, nem volt kíváncsi rá!, meg sem nézte, hanem ezt kérdezte tőlem; — Csak ennyi cukrot hoztál? — Aztán ki­dobta a papirt a fenyőgallyal együtt, mondván? — Mi cz a szemét itt? Inkább egy szelet cso­koládé lenne helyette! Ezek után senki ne csodálkozzék, ha némi ke­serű kiábrándulás fog el a szerelmeslevelekkel és a hozzátartozó miegymással kapcsolatban. Tapasztalati tanácsot azonban adhatok. Az első cz volna: Ne irj e soha szerelmeslevelet. Ha' nctalántán rádjönne a kívánság, mondd meg szó­val. Ezt legalább letagadhatod. A második főtanácsom ez: lia már olyan meg­gondolatlan voltál, liogy szerelmeslevél megírá­sára vetemedtél, kérlek kedves felebarátom, in­kább égesd el azt és nc küldd el. vagy ha elkül­död. no ird alá n nevedet, hogy mégis letagad­hasd. ha sor kerül rá. Harmadik és utolsó tanács: soha, de soh'a ni tégy ej szerelmeslevelet esztendőkig, vagy évti­zedekig való megőrzésre, inert nincs valami sz»­mombb. mint rájönni- arra, hogv hazudtak co­kiink. hogy az egész esküdözés: smonca és min­den elmúlt, sehol sinrs De van ennél szomorahS eset is: hajdan drága szerelmesteveleket egér­lágtn. ócska ládákban a padláson kiborulva lát­ni és leij laui fényképeket — horrihile dictut I dedlk irió darára föl nem ismerni. S/örnyü dolgok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom