Délmagyarország, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-24 / 67. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1010 húsvét A szerelemnek kérem olyannak kellene Icnoie, mint valami aranyködueh. Rejtelmesnek, csodálatosnak és eltűnése után, az emlékezésen át is gyönyörűnek. Szándékosan mondtam eltűnést és nem elmúlást. A"szerelemnek csak el keltene tűnnie, mint az alkonyi napsugárnak, amely it! remeg sejtelmesen körülöttünk az éjszaka sötétjében is. Mert tudjuk, liogy egészen bizonyosan bajaal következik, amely pontosan olyan, .mint az előtte való volt. Vagyis végső definíció: a szerelein igenis örök, csak a szenvedő . . . pardon . . . szereplő felek változnak. A szerelem — csak a szerel mesle ve lek körüti szerelenuől beszélek, mert ennek az irodatmi műfajnak a keretén belül még lehetségesnek tartom, hogy létezik az a bizonyos kék madár, amely a csókok elcsaltanása után legtöbbször közönséges verébbé válik — a szerelem, mondom, elmúlik, de a szerelmeslevél megmarad, mint kávé alján a zacc . . . A zaceot sok helyen njra kifőzik spórolásból, a szerelmesleveleket itt-ott . lemásolják ugyancsak spórolásból. Vagv illetéktelen kezekbe kerül, ahol ismét csak megtartják, mondjuk végre, hogy takarékosságból, nehogy itt hirtelen leckét kapjak magyartalanságom miatt. Tehát takarékosságból! Elsőgimnázista ideálom a kromplíenkrot tartotta a szerelem lényegi nek. Ha végiggondolok a többi eseteu, amelyet az életben közelről szemlélni szerencsés, vagy szerencsétlen voltam, megállapíthatom, ho© bizony, ott is a krumplícukor volt a fontos. Mindebből levontam a -végső konzekvenciákat: nem szabad szerelmeslevelet írni: Végezetül pedig most elmondom ezt a szerelnieslevelet, amelyet nem irtain senkinek és nem küldök el soha. Csak elesevegem itt, hogy lássák, milyen volna az, ha volna valaki, aki mégsem volna, olvasná a levelet és nem tudná, ho© neki szól, azt pedig egyáltalán nem tudná, ho© ki irta. Vagy még jobb volna, ba nem is olvasná, csak megálmodná. A levél i© szólna; sDrága! Ez az első levelem, amelyet magához frok, mert végre is meg kell tudnia mindent, amit eddig elhallgattam. Ez a levél az utolsó is e©uttal, mert ha elolvassa, látni fogja, bo© előttem már mindent megírtak ebben a tár©ban, arait én mondhatnék. Előszűr is köszönetet mondok magának, ho© maga van és ho© pontosan az_ akinek lennie kell: finom, ©-öngéd. előkelő lelkű és mégis igaz. Nem hazugság, beállítás, ellobogó fény, hanem örök sugárzás. Köszönöm, hogy változatlanul gondol rám és egyedül én va©ok fontos magának a világon. Hogy hü és megingathatatlan és akkor is szeret engem, amikor én megfeledkezem magáról millió e©éb gondom között. Drága! Köszönöm magának. ho©~ Maga sehol siacs Ho© nem zavarja föl életem- csöppnyi nyugalmát, nem hoz zavarba jelenlétével és azt is köszönöm, ho© nem szerelmes belém. I© nyugodtan lángolhatok Magáért, mert ezzel sem magamnak, sem másnak, sem magának nein okozok fölösleges tragédiát. Elmondom, ho© naponta fölkeresem a szálló gondolatok repülőgépén. Megosztom magával 11 inden titkos álmomat amelveknck maga a korlátlan irányilója. Én boldogan és alázattal engedelmeskedem. Bevallom, ho© nem foglalkozhatom mag: val, mert e©szcrüen nincs rá idötu. Elkapott uz étet a maga szédületes forgalmúval, aztán azl sem birnám, hogy nekem valaki állandóan üsse a taktust a bolondos zenéhez, amelyet az egymásután és egymásba kapcsolódó életkáosz bundája játszik elém. Nem, ne haragudjon, nem törődhetem magával, mert nincs rá időm . . . Köszönöm, hogy üzen nekem. Még sor sem kerül rá, hogy kívánjam, mar itt a levele. Szép. kedves szavak zsonganak benne, amit nem tiailok soha senki mástól, csak magától . . . Azt is köszönöm, hogy nem ir soha, mert az esetleges nyelvtani hibák összetörnék az érzelmeimet. . . Életem e©etten na© izgalma, ho© szüntelenül várom magát. E©rszer csak elém jön és valósággá válik minden a szépség és csoda, amire! mindig álmodom, amióta eszmélni tudok . . . Maga után való szüntelen Vá©akozásornnjsk e©edüti orvossága a nyugatom, hogy sohasem fogok magával találkozni. Nem ábrándíthat ki, nem korbácsolhat engem a csalódás szöges ostorával soha! Sohase válhat izgalmas és bizonyos, hogy ©ötrelmes valósággá Maga, bogy aztán eltűnjön és nekem e©etlcn pozitívum muradjon: a fájdalom. Most pedig búcsúzom. Isten vele. Gondoljon rám és üzenjen naponta, mint eddig lette Én nem búcsúzom. Minek? Maga sem üzenjen, mint eddig sem tette. Akik összetartoznak, azok számára nincs távolság, idő sincs, nincs mag . '•< nemlétezés sem. Kérem, olvassa el ezt a levelel és jól vés* az emiékébe minden szavát . . . Tudja mit? Égesse el ezt az irást és ne hi©je azt sem, ho© valaha írni akartam. Mert a szereimeslevelek' a legnagyobb hazugságok. A szerelem viszont a legna©obb igazság a földön*. íme a levél, amelyet nem irtam. Postára adnám. de hova? Címzett ismeretlen . . . nemzett Hiteim Hl. ZáioiHm ^—mmmmmmmmmmmmm~m——mmmm Kölcsey u. 7 b. Telefon: 12-79 Aranyra, ezüstre, ékszerekre és minden értékekre, mindenféle ingóságokra előnyös feltélelekkel magas kölcsönt nyújt pol-lpar JulaloníSZEGED, Rókusi fekeieföldek 5?. Telefon; 42-02. 1940 húsvét s DÉLMAGYARORSZAff A melegethozó Sándor, József és Benedek mondája tápéi változatban és több ősi népszokás a húsvéti ünnepkör napjain (A Délmagyarország munkatársától) Szegeden és Szeged környékén sok jellegzetes, kedves és szép népszokás fűződik a húsvet ünnepéhez, helyesebben a húsvéli ünnepkör napjaihoz. A húsvét, a föltámadás tavaszünnepe néphagyományainkban is a kikelet-várás, a tavaszi munkára és örömökre történő készülődés időszaka, de ugyanakkor a bűnök től való degtisztulás, a bűnbánat bőjli Ideje is. A húsvéti ünnepkör ugyanis hamvazószerdával kezdődik, a hamvazkodás, böjt és bűnbánat ünnepével, amely szimbolikus átmenetet képez a sötét téli időszakból a tavasz idus időszakába. Az ősidőktől fogva vallásosnak alkotott magyar néplélek a test szigorú böjtjével s a lélek őszinte bűn bánatával készül a föltámadásra. Hogy mennyire komoly és szigorú a bőjtölés szertartása, arra nézve érdekes adatokat találunk Balint Sándor dr. egyetemi magántanár, a kiváló etnográfus •Népünk ünnepei cimü munkájában. Szeged környékén hagyományos, régi népszokás, hogy a nagyböjt ideje alatt csak egyszer szabad enni napjában. Ezt a szokást még ma is sokan megtartják. Ugy nevezik a böjti időszakot, hogy : negyvenelés , mert negyven napon keresztül csak egyszer esznek napjában s akkor is inkább halat és növényi eledeleket, niég tejet sem isznak és olajjal főznek. Küllői kifejezésük van arra, hogy milyen eledellel böjtölnek: »csak olyat esznek, amit a harmat kedvel«. De van, aki nem pipázik ez alatt a negyven náp alatt, bort nein iszik 'és főtt ételt sem vesz magához, . sőt akad olyan is aki nem borotválkozik! Sándor, József, Benedek és Mátyás a fokossal Lassan kitavaszodik, kezdődik a mezei munka. A szeged környéki magyar gazda imádsággal kezdi a tavaszi szántást. összegyűjti szerszámjait, gazdasági eszközeit a háza udvarán és imádkozik feletlük... A tavasz első hírnöke: Sándor, József és Benedek, akik »zsákban hozzák a meleget*. Ezt a mondást Tápén ízes, kedves magyar mesével indokolják: A hosszú tél után Szent Péter maga elé szólította Sándort és zsákbakötve elküldölte vele a meleget a Földre. Sándor ment, mendegélt és csakhamar nagyon elfáradt a meleggel telt zsák súlya alatt. Betért hát egy kocsmába s olt csöndesen iddogált. A Földön meg nem akart kitavaszodni — akárcsak az idén — s látva ezt Szent Péter, Sándor után küldötte Józsefet, mondván: »Erigy csak Jóska, nézd meg ntán mit csinál az a Sándor a meleggel?!* József meg is találta Sándort a kocsmában. De amire odaért, ő is elfáradt és megszomjazott egy kis italra, hát leült Sándor mellé s mcst már ketten iszogatták a jóféle homoki bort . . . Szent Péter ékkor Benedeket küldte utánuk, nézné, meg, hová lett Sándor és József, meg a meleg . , - Persze, hogy Benedek sem vetette meg az ízes magyar bort, 6 is leült a kocsmába iddogálni társaival. Péter most már Mátyást küldte a földre, egyesek szerint korbácsot, mások szerint szekeresét, vagy fokost adott a kezébe, ho© azzal bírja jobb belátás-' ra Sándort, Józsefet és Benedeket. A melég ilyenformán mégiscsak eltalált a Földre és a szégedkörnvéki néphit ezért nevezi Mátyást »jégtőrő«-nek, vagyis azt értik' ez alatt, hogy fokosat arra használta, bogy megtörje a jeget . . . A virágvasárnapi körmenei jeruzsálemi eredetű József napját a szegedkörnyéki nép önként vállalt ünnepnek tekinti. Tudjuk, ho_;a néphit szerint József napján érkezett meg a tavasz kedves kis előhírnökei: -a fecskék., Szeged környékén ilyenkor szokták a barmom kat kihajtani a mezőre először. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja £í •Üdvözlégy* születésnapja. Aki ezen a napon ezer Üdvözlégyet imádkozik, annak valóság lesz minden kívánsága. Ez a népbit Szeged környékén módosult, itt a halottak lelki üdvéért szoktak ezer Urangyalát imádkozni. Költőien szép szokás, hogy Szeged környékén ezen a napon szemelik a gyümölcsfákat s innen az elnevezés:- Gyümölcsoltó Bojdogoszszony . A Szűzanya a távász nagv ígéretének a Termékenységnek öiök szimbóluma a magyar néplélek ben . . A Virágvasárnapi körmenet jeruzsálemi eredetű, ekkor vonult be Krisztus Jeruzsálembe s ennek emlékére Jeruzsálemben a keresztények körmenetet tartottak a régebbi időkben. Innen terjedt el ez a fölemelő, szép szokás. A szentelt barka, vagy rügyező ág a föltámadás jelképe. A barkát a szegedi nép orve-sáiiként alkalmazza, a család min.tJk