Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-25 / 45. szám

GYARORSZAG Vasárnap, 1940.11. 25. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XVI. érfolnam 45. szám A vádlottak (elentkezneh A kassai egyházmegye püspöke pásztorlevelében állította hívei elé a magyar katolikus társadalomra váró nagy kötelességet: legyenek világi apostolai a katolikus szellemnek, a katolikus gondolatnak, legyenek segítőtársai a papságnak abban a küzdelemben, amelyet az egyház az uj pogányság szelleme és erkölcstana ellen folytat. Az egyik nyilas-frakció sajtóorgánuma a nyilaspárt forgószínpadán másodpercek alatt állnak l>e a változások s kívülálló soha nem tudhatja melyik frakció melyik vezér után menetel s melyik orgánum uielyik frakció támogatását tekinti kötelességének — most kissé tiszteletlen módou válaszol a nemes szavakra s a megtisztult, az emelkedett szellem megnyilatkozására. Ez a válasz jelentkezés, ha volna még valaki tájékozatlan, imc: a vádlott maga kér helyet azon a padon, hová cselekedetei ültetik le s ahol a törvény keretein belül csak vedekezhetik a maga cselekvéseinek törvényes következményei ellen. De még a felelősségért való jelentkezés pdthoszában, a vádlotti szerep magukravállalt képzeletében se legyenek szerény telenek. A püspöki pásztorlevél a modern pogányság elleni harc számára kéri minden öntudatos katolikus hívő támogatását, ám azok, akik a vádirat kézbesítéséért jelentkeznek, nem egyedül képezik a modern pogányság szellemét. Ha csak róluk lenne szó, nem kellene mozgósítani az egyháznak minden erkölcsi erejét s tekintélyének kisugárzó fényét. Ha csak róluk volna szó, az egyház fejedelmei nem igényelnék n hivők kombattáns támogatását ama kultúrharc számára, amelyet az értelem cs a hit fegyvereivel nz egyház hivatott vezetői folytatnak. Ha csak róluk volna szó, már régen elintézett volua a probléma és meghaladott a kérdés. Aki tiszta szemmel látni tudja az eseményeket, az világosan látja azt a különbséget, amin a magyar közszellem egy év alatt keresztülment érettségben, lehiggadásban és tájékozódottságban. Egy évvel ezelőtt még ők is veszedelmesek voltak, nem erejük, nem tekintélyük, nem igazságuk tette őket veszedelmessé — a gyermek ís veszedelmes, aki dinamitot szorongat apró ujjai közöit —, de hol vagyunk már attól a szédülettól, amelybe ez a nemzet beletántorodott, hol vagyunk már a szenvedélyeknek attól a vakító tűzijátékától, amely elkápráztatta a lelkeket. A hűvös kijózanodás útján halad azóta cz a nemzet és ennek a nemzetnek társadalma s rettenetes tévedésben vannak azok, akik a maguk erejét, a maguk tekintélyét és veszélyességét az egy év előtti jelenségekkel akarják megmérni. Csodálatos vakság és tompa érzéketlenség kell ahhoz, hogy ők kérik számon: mit tesz és mit tett az egyház, hogy jobb, igazságosabb és álni érdemesebb legyen az emberi elet, mit tett az egyház a kereszténység örök tekintélyének megvalósítására? Akik szemben állnak az egyházzal, azoknak semmi joguk sincs ahhoz, hogy keveseljék azokat az eredményeket, amelyek növekedését és elmélyítését ők akadályozzák meg. Ha a keresztény szellemet valóra kell valtam. akkor vagv ne keveseliék uzl. Heves harcok Viipuri körül !fegtila$nlf cltoernijOs támadás — Sztálin Leningrádban megvizsgálja a nemzetei - föszeblvláh a svéd parlamentéi Hitler beszéde két követeléséről: az éllettérbiztosítása Középeurópában és a gyarmatok visszaadása - „AtídH folytatjuk a harcot, mlg megtörjük a külföldi terrortik Chamberlain a lengyelek és a csehek függetlenságének visszaállítását követelte Róma, február 24- A Giof.nalc d'Itália helsinki különtudósítójának jelentése szerint szombaton hajnalban egy szovjetörosz hareikocsis alakulat, amelyet heves tüzérségi tűz fedezett, elérte Viipuri kapuit. Ugyanakkor 1200 szovjetorosz- ejtőernyős ereszkedett le a városra. Közben azonban a havas hóvihar az ejtőernyősöket szétszórta. A hareikocsis alakulat később kénytelen volt visszavonulni, míg az ejtőernyősüket a finn járőrök egyenként összefogdosták. Viipuri körül a leghevesebb harcok folynak. Összehívták a sveú parlamentet Stockholm, február 24. A svéd Rikxdagol vasárnapra egybehívták. A Riksdag egybehivása föltűnést keltett. Politikai körökben ugv gondolják, hogy az ülésen Paja iának szovjetorosz repülőgépék által történt bombázásáról lesz szó. Sztálin Leningrádban Paris, február 24. A Malin koppenhágai értesülése szerint Sztálin szombaton Leningrádba érkezett, hogy jelen legyen a vörös hadsereg megalapításának évfordulója alkalmából Leningrádban rendezett ünnepségeken. Sztálin utjának igazi célja azonban az, hogv szémélvesén vizsgálja meg a karéliai helyzetet. ' « — Hitler beszéde Münchenben München, február 24. Hitlef a nemzeti szocialistainozgalöin alapításának huszadik évfordulója alkalmából beszédet mondott abban a teremben, ahol anaukidején első beszédét mondotta, 1918-ról szólva kijelentette, hogyha annakidején nem egyszerű muskétás, hanem kancellár lett volna, akkSr az angolok és franciák a világháborúból sohasem kerültek volna ki győztesként. Ezután élesen támadta az angol kormányzatot, majd két vontba foglalta össze követeléseit:' L A saját élettér biztosítása. Hangsúlyozta, hogy ehhez az élettérhez tartozik mindaz, amit a németek fültártak és civilizáltak- Ilyen területek különösen Középeurópában vannak. Ebben az élettérben akarunk cini cs nem engedjük magunkat fenyegetni, — mondotta. 2. 'A német gyarmatolt. Németország visszaköveteli saját tulajdonát, amelyet a világ plutokráciája elrabolt lőlo. Ezután beszámolt a külpolitikái helyzetről. Olaszországhoz őszinte barátság fűzi Németországot és ez a barátság nemcsak a két rendszer és a két nép kapcsolata, hanem azon a fölismerésen alapszik, bogy a, jövőben is egymásra vannak utalva. — Oroszországgal kapcsolatban alapvytóon amit az egyház eddig föl tudott építeni, vagy ne igyekezzenek lerombolni azt az épületet, amelyek magasságával elégedetlenek. Az egyház nem világi hatalom, az uralom eszközeit nem birtokolja, sem büntetni. sem jutalmazni nem tud. Az egyház a lelkek vezérletére vállalkozik csak s amit a világi hatalmak ellenére meg lehetett alkotni, amit erkölcsi javakhói föl lehetett építeni, amivel gazdagítani lehetett az emberiség tudását, erkölcsi éleiét, szellemi világát, ami ahhoz kellett, hogy jobb és uemesebb Crnber adja át utódainak az elődöktől átvett helyet ezen a földön, a katolikus egyház mindig meglette kötelességét és betöltötte mindig krisztusi hivatását. £s ma is. uinikor minden töltést elmos a vér áradata, amikor minden gát elszakad, minden eresztek lazul s mérhetetlen méretű káosz fenyegeti eluveléssel mindazt, ami rend volt s ami a fegyelem és egyensúly állapotát mutatja, az emberiség újra a keresztre néz föl s az egyház lelkeken uralkodó erejétől várja, reméli és könyörgi az oltalmat és a békét. Ilangos kis csoportok tetszeleghetnek abban a szerepben, hogy az egyház őkef tekinti ellenfelüknek. Ez a magukra erőszakolt szerep sem erejüket nem fokozza, de tekintélyüket sem növeli. A kétezeréves egyház a kétezerpercee hangoskodók lármáját meg sem hall ja. Csetepaték lármája nem hallatszik föl a keresztig. A modern pogányság azt a szellemet jelenti, amely a vallás vígasztalásától cs iránvftásáfól is meg akarja fosztani a szenvedőket, cl akarja oltani azt a fáklyát, anieb et az egyház a tudomány és művészet szolgálatában magasra emelt s aminek esak a kisipar köret meg nem haladó ímnorfórieí azok. akik szamára ezzel a váddal szemben még a vádlottak padja is díszpáholy. A nemzet függetlensége, a nemzet szellemi szabadsága, a történelmi mólt méltó fok futása foroghat kockán, cav hú/ és nemzet sorsa összefonódik, cgv ólat és egyetlen eeli jelöl ki. van-e — rajtuk kívül — valaki, aki megtagadná azt u föladatot, amelynek vállalásira és betöltésére az egvház riagviai hívták föl s amelynek most a kassai egyházmegye püspöke adott méltó és messzezengő hangot.