Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

Csütörtök 1940. II. I. A mm színeszet KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Xf|. CVtOlllillll 25. S7ÜIII lúu nappal a Dalkán értekezlet előtt Ctncár-FIarkovlcs délszláv es Saradzsogln törők hUittauminiszfer a beké es semlegesség fönntartásának hangoztatásával indul az ér­tekezletre Chamherlaln HnúM hatalmas méretű feguverkezésé* nek hefeíentésével telelt Hitler beszédére ' Nagyon bölcsen cselekedeti a város ha­tósága, hogy a szinház uj rendszere fölött az első hónapokban még a véleménynyil­vánítást is kerülte. Amikor a vidéki ma­gyar színészetet, amelyhez és anelynek eqi­lékeihez a magyar nemzeti kultura minden harcosát és minden álmodóját eltéphetetlen szálak s a kötelességteljesítés súlyos pa­rancsszavával fűzik, a közoktatásügyi kor­mányzat a szinészkamara javaslatára és sürgetésére uj rendszerbe „épiti be", akkor •minél jóindulatubb a bírálat, annál tovább volt kötelessége a hallgatás. Az első im­pressziók forrásai lehettek egyéni tévedé­sek, mulasztások, vagy hauyagságok; a rendszert lehetett jónak tartani akkor is, ha alkalmatlannak bizonyultak nehéz föl­adatuk betöltésére az első rög-törők. Az uj rendszernek eddig csak előzetes bírálói lehettek s meg kell őszintén monda­nunk, hogy jórészben politikai pártállás és párt politit ;ai elfogultság diktatúrája alá sérült annak a kulturális munkának meg­ítélése, amelyet az uj rendszer szolgálatá­ba beállított színigazgatók végezni hivatot­tak cs kötelesek voltak. A magunk vélemé­nyének megfogalmazásával éppen azért vártunk, — dum dcfcrvcscat ira, — amig elül a szenvedély s áruig az ítélkezés tisztaságát és elfogulatlanságát nem zavar­ja semmiiule preokkupáltság és ineggyő­ződésbeli elkötelezettség. Sokan érthető és indokolt pesszimizmus­ául néztek az uj rendszer elé s meg kell végre mondanunk, hogy az, amit a vidéki magyar színészet nyújt az elmúlt év szep­tembere óta, a legsötétebb pesszimizmus várakozásán is túltett. Ennyire keveset pro­dukcióban, ennyire kifogásolni valót szín­vonalban, ennyi igénytelenséget műsorban, cnuyi tartozást művészetben, morálban és nemzeti irányban a reménytelenség vétke nélkül föltételezni sem lehetett. Mi nem be­szélünk társulatokról és nem beszélünk személyekről, bő kívánságunk, hogy senki ne vegye magára joggal keserű megállapi fásainkat, amelyek terhét immár nem tud­juk azok számlájára irni, akiket az uj rendszer az élre állított; itt már a rendszer (éves, a rendszert kell fölszámolni, a ma­gyar vidéki színészetet arról a forgó szín­padról, ahová a stagione-rendszer állította, v issza kell vezetni, vissza kell segíteni régi Ó lapjaira, régi színpadára, a színháznak és a közönségnek arra a régi, meghitt szinte baráti viszonyára, ami kulturális kötele­zettségvállalásra képessé és bátorrá tette a színigazgatót s amelyik jelentős részben biztosította a szinház látogatottságát. Azért, amit — nem is a színigazgatókat és nem is a színészeket tesszük ezért fele­lőssé, — a stagione-rendszer Szeged város­nak nyújt, azért Szeged város — hacsak t üi vény nem fogja rá kényszeríteni, — nem "állalhatja azokat az áldozatokat, amelye­ket sokkal színvonalasabb, sokkal művé­szibb teljesítményre képes színházért vál­lalt. legnehezebb anyagi helyzetének szo­rongattatásai között is. Egy pillanatra sem állítjuk azt. hogy ami a szegedi szm­húzban a stagione-rendszert közvetlenül megelőzte, abban mi a vidéki magyar szín­játék inkarnációját látjuk; ebben a félre­értésekre fogékony világban sietve iiltako­lstanbul, január SL Sáradzsoglu török kül­ügyminiszter Belgrádba való utazása előtt nyilatkozott a sajtó számára­— Belgrádban — mondotta többek között — a baráti és szövetséges államok külügyminisz­terei között eszmecsere lesz és cz mindig sze­rencsés eredményekkel járt. A semlegesség Róma, január 31. C i n c a r-M a rk o vic s dél­szláv külügyminiszter a küszöbönálló Balkán-ér­tekezlettel kapcsolatban a Steíani-iroda belgrádi tudósítójának a következőket mondotta: — A Balkán-szövetség február 2-án Belgrádban összeülő nyolcadik rendes évi értekezlete foly­tatja a béke fönntartására, a jószomszédi viszony helyreállítására és Bz ellentétek kiküszöbölésére Milánó, január 3L "Á Cofrbra della Scra budapesti tudósítója írja! — Kendkívül fontos Hangoztatni a jelenlegi kényes nemzetközi helyzetben, német-román tárgyalások idején és a belgrádi értekezlet elő­estéjén a kövekező ténykörülményt: Magyar­ország számára nem áll fönn semmi szüksége, Róma, január 3L Belgrádi tudósítást kőzöl a Stampa- A jelentés figyelemreméltó körül­ménynek mondja, hogy a belgrádi értekezlet össze ülése előtt néhány nappal Románia Besszarábiq, és Bukovina zunk szavaink minden félremagyarázása ellen. Jól tudjuk azt is, hogy a darabok ki­választása, a bemutatók hajszolása nehéz helyzet elé állítja a színházakat s amig az­előtt a vidéki szinházak olyan darabokat mutattak be, amelyeknek Budapesten si­kerük volt, most budapesti színházak mu­tatnak be olyan operetteket, amelyeknek a vidéken volt sikerük. Az is igaz, hogy minden vándorszíntársulat nem tarthat ál­landó dramaturgot, vagy lektort s lehet valaki kitűnő színigazgató, ha a darabok megválasztásához sem hozzáértése, sem ér­zéke nincs is. (Még Beöthy László is óriá­sokat tudott tévedni.) Amit azonban a vi­déki szinházak az úgynevezett ősbemuta­tók örve alatt n magyar szinházi kultura s a magyar vidéki szinházak nemzeti kőte­lességei ellen elkövetnek, azok enyhítésére nincs szempont és uincs mentő körülmény. Nem akarunk még javaslatot sem tenni ubbun a kérdésben, hogy. a kisebb vidéki megóvásat vagy a háborún kívül váló állás azt jelenti, hogy minden szükséges rendszabályt megleszünk, hogy a háború lángja nc csapjon a ház tetejére. Csupán ilyen rendsza­bállyal lehet a békét megmenteni. A török po­litika világos. Semmiféle titkos kötelezettsé­günk nincs. irányuló munkáját. A Balkán-szövetség elhatáro­zott szándéka, bogy a jelenleg folyó összetűzésben szigorúan semleges magatartást tanusit A szövet­ség eziránvu tevékenységét, amely a saját és ss általános érdekek teljes fölismerésén alapszik, szerencsére más külső tényezők is elősegítik. Ezek között a tényezők között igen fontos szerep jut Olaszország békés erőfeszítéseinek. sem hasznossága bármely halalom, vagy Ha­talmak közvetítésének ahhoz, hogy megold­hassa immár 20 éves problémáit. Magyaror­szágnak továbbra is az az álláspontja, Jtog-y ilyen közvetítés senkinek sem válna előnyére. Ez természetesen vonatkozik a magyaf-román viszonyra is, amelyben jelenleg semilyen köz­vetlen érintkezés nem áll fönn. határára csapatmegerósítéseket kül­dött és befejezte a dobrudzsai hatá­ron a védelmi munkáját. Tlomáuia nyilván azt akarja kifejezésre jüT­talDÍ, ezekkel az intézkedésekkel, hogy teriilc­vúrosok hogyan akarják ezinházszükscgle­lükct kielégíteni. De abban biztosak va­gyunk, hogy azok a nagy vidéki városok — s közöttük elsősorban Szeged —amelyek egy társulatot cl tudtak tartani, a mai rend­szer sürgős megszüntetéséért, szállauak síkra s visszakérik ezen a téren is önkor­mányzati jogukat. A közoktatásügyi kor­mány adja meg a szegcdi, debreceni, pécsi, kassai, esetleg miskolci színháznak uzt a pénzügyi támogatást, amit ebben az évben szubvenció formájában ezekre n szinhá­zakra költött s biztosítsa számukra nz ed­digi nyári állomásokat, ezek a városok vállalhatják s fogják is vállalni a/t a köte­lességet, liogv eltartanak továbbra is egy­ei; if szin társul utót, amelyik hívebben es eredményesebben fogja szolgálni a megtisz­tult színházi kultúrál, mint amennyire nzt a legjobb szándék és legnemesebb igyekvő* mellett szolgálhatták a magyar színészet uj: szánandó Ahasvérusoi. Cincár narkovics a Dalkan érrekeziet céliarOl ilagyarországnak nincs szüksége közvetítésre Románia esanatmeüerösitéseket küldött Deszarahia és Dukovina határára

Next

/
Oldalképek
Tartalom