Délmagyarország, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-18 / 13. szám

Csütörtök. 1940.1.10. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XVI. Évfoiuam 13. szán) H papok védelme Kgy idő óla nagyon fájdalmas jelensé­gei észlelhet a törvényszéki rovuluk szorgal­mas olvasója is. A rágalmazási cs bccsidet­sértési ügyek sértettjei sorában egyre sű­rűbben. kerülnek lelkészek, akik n maguk egyéni becsületük védelmében, vagy a rá­juk bízott szent hivatás gyakorlása ellen irányuló támadással szemben kénytelenek a bíróságtól kérni oltalmat, vagy elégtételt. Ebben a tünetben nem az az elszomorító, hogy lelkészek állnak a bíróság ele, — bár ennek a kényszerű helyzetnek bcküvel ke­zesét sem lehet kívánatosnak találni, — ha­nem az, hogy egyre több támadás éri a pa­pokat, egyre több rágalom igyekszik őket hivatásuk gyakorlásában megzavarni s csökkenteni azt a hatást, amit a lélek ere­jével a lelkekre tudnak gyakorolni. Amikor a katolikus egyház nagyjai apostoli emelkedőttségű beszédekben szól­tak egymásután a hírekhez s az igazság erejével s a fölismert kötelesség lclkiismc­reti parancsával hívták őket munkáru nz egyház védelmében, a papi hivatás betölté­séuck könnyítőére, akkor éri támadás ,1jo1 az egyik, hol a másik plébánost és űz uh quid semper haerct-IVlbúlorílásaval akkor igyekeznek a hitükről és egyházukról ml;g­felcdkczők rágalmak hálójával elcjlcni azo­kat a férfiakat, akiknek tevékenysége ma a rend köteléke, a fegyelem zára s a tekin­tély pujzsn. Olvassuk, hogy az igazságügyi kor­mányzat a lelkészik fokozottabb büiitelő­jogi védelmét készíti elő. Talán uiucs is erre szükség, dc arra szükség van, bogy miu­dcuki, aki ítélkezésre jogosult, fölismerje a papok ellen intézeti támadások lársadaloin­ellenességét s a közrendet veszélyeztető ha­tását. A lelkészek tekintélyének védelme ma védelme a társadalomnak is. A ma ha­tályos büntetőtörvénykönyv szerint külön büntetési tétel alkalmazandó arro, aki be­vett, vagy elismeri vallásfelekezet lelkészét rágalmazza meg s nyolc naptól egy cvig terjedő fogházzal rendeli büntetni ezt a rá- j' gulinazót. Senkit nem vezethet sem a bosz­fzó, sem a megtorlás szelleme, dc a társa­dalom rendjének védelme nevében föl kell emelni az aggodalom szavait s kérni kell nzokut, ukik a törvény alkalmazói, bogy mérlegeljék ezeknek a cselekményeknek veszélyességét, íársadulomellenességél és egyházé'lenességét. Minél többet — majd­nem a csodák megismétlését, — vár ez a nemzedék az egyház tekintélyétől s lelkek fölötti hatalmától a társadalom rendjének megvédésében; minél jobban van ráutalva pogáuy fenyegetésekkel szemben az egyház olialmára cs a bit erejére, uunál nagyobb a tárgyi súlya cs veszélyességének foka azoknak a bűncselekményeknek, amelyek a papok tekintélye, egyéni becsülete, hiva­tásának tisztasága cllcu intéznek egyre bát­rabb, egyre szervezettebb és egyre koncen­trikusaid) támadásokat. A mi szivünk is megesik a bűnösön, a mi szivünk is először azt keresi, ami menü a bűnöst és enyhíti a bűn beszámítását. De ez a szentimentalizmus nem lehet úrrá uzuk lelkében, akik a maguk magas posztján nz Svédország nem enged beleszólást a Finnországgal vnlá Kapcsolataiba A svéd miniszterelnöh erélyes beszéde az orszáaayUlés első ülésén — s-diiánoi 40 fohos Ridegben győzelmesen tőrnek előre a finneh, ncieii pedig rendben vbszovoniiliiaK Az utolsó Huszonnégy óf a úgy a finn, mint a nyugati fronton jelentősebb esemény nélkül telt el; a hadműveleteket a tendkívüli hideg akadályozza. Londoni jelentés círól számolt be, Hogy a Sállá körüli harctéren a szovjelésaputok meg­kezdték a. visszavonulást. A finnek fogságába esett Bzovjelorosztiszlck elmondták, hogy a Kreml engedett Slcrn tábornok, az új fővezér nyomaiékos előterjesztésének, amely szerint a téli hadjárat, főként az erőszakolt áttörési kí­sérletek csak reménytelen vél pazarlást jelente.' nek- Az oroszok n legtöbb harcvonalou főként légitámadásokra fognak szorítkozni, kivéve a Karéliai földszorosI, ahol valószínűleg folytat­ják támadási kísérleteiket a Maunerheim-vonal ellen. Északon előnyomulnak, űélen hátrálnak a finnek Uaparanda, .ianuár 17. Az oroszok visszavo­nulnak a Ladoga-tó északi partja mentén, 'A lappföldön Sulidnál tovább folyik az ütközet, Az orosz Csapatok ezen a vidéken megkísérel­ték, hogy megzavarják a finn csapatok össze­köttetését és három különböző irányból támad­lak. A hideg mindenütt igen nagy, helyenként • eiére a 40 fokot. is. Az oroszok sietve hátrálnak cs sok hadianyagot, így harcikocsikat és ágyu­kat hagynak hátra. Északon Salla környékén az oroszok három támadást intézlek. A finnek a két első támadást sikeresen visszavertél;, majd cLlcntámadásba mentek, át. Jelenleg Sulin irányában nyomulnak előre és. már visszafog­lalták Kursut. Dél felöl a finn Csapatok teljes remiben vonulnak vissza. Helsinki, január 17. A január 17-iki hivata­los jelentés szerint az orosz repülök tevékeny­sége — kivéve a Karéliai füldszorost és Kajali környékét, — nem volt jelentős. A finn repülök a vap folyamán bombáztál; a~ ellenséges rsa­'patokal és a csapatok gyülekezőhelyeit.. Egy orosz repülőgépet lelőttek. Orosz repUlőtévéKemjség Helsinki, január -17- 'Az orosz repülők szer.S dán különösen TurkV és Latrnslala helységekei rámadták valóságos bombazáporfal. Turkálván több helyen tűz támadt. Lalalanlábun a bom­bák több embert megöllek. A svéö miniszterelnök erélues nyilatkozata Finnország mellett Stockholm, január 17. A svéd Országgyűlés szerdán nágy vitával kezdte meg tevékenysé­gét. Hansson miniszterelnök beszédében han­goztatta, bogy a svéd külijolilikábun változás nem állott be. Svédország meg fogja védeni f üggetlenségét és semlegességét, síz északi álla. moh együttműködése a függetlenség és semle­gesség biztosítására irányul. Katonai koalíció­ját azonban sohasem volt szó. Svédországot semmi sem höilcczi, hogy Finnország oldalára álljon, a svéd népet azonban a Finnország iránti őszinte rokonszenv hatja át, de cz nem igazság pallosával óllnuk őrt a törvények cs a törvényes rend uralma fölött. Nehéz szívvel kísérünk el földi igazságot kereső ótjúra mindén púpot, mert tudjuk azt, hogy milyen lelki teher számukra, .akik a megbocsátás apostolai, bírák elé állítani testvérüket. A pap a bíróság előtt>nem a maga Becsületét védi, egyházi főhatóságá­tól csak akkor kap engedélyt ahhoz, hogy vádlóként a bíróság elé álljon, ha az egy­ház erkölcsi érdeke s mert az egyháznak, tehát a társadalomnak, közrendnek és a nemzetnek is érdeke kívánja meg, hogy a papi tekintély é,s papi hivulás ellen irányu­ló iámudúst a bírói szó s a bírói elégtétel verje vissza. De akkor az az érő, amelyik a védelmet megadja, ne legyen kisebb, mint a támadás ereje volt. A pap, ha a bíróság elé áll, bizonyára megelégszik rágalma­zó bűnösségének megállapításával s ucin kevesli n szimbolikus büntetéseket sem. mint amilyenek u 40 ">o pengős péu/hiin­I telések, melyek végrehajtása is fül van füg­gesztve, —, de azok a uagy erkölcsi, társa­duimi cs nemzeli értékek, melyeket hivatá­suk a papra bíz,, meg vannak-e védve azok­kal a büntetésekkel, melyeket csak a meg­bocsátás szelleme hat át, melyeket szenti­mentális ellágyulás szab ki, amelyek a meg­támadott becsületet megvédik, nem védik meg a pap becsületének sárbarángatásával veszélyeztetett társadalmit1 kulturális és nemzeti értékeket. Ma minden n nemzetvédelem fegyvere, ami a tekintélyt védi, a közrend kapcsait erősíti, az egyházak befolyását erősíti és kiterjeszti s ,,u társadalom oszlopai" szi­lárdságát cs megingat ha tn Ha nságát oltal­mazza. Ma a nemzeti értékek tudatosításá­nak korát éljiik. —• éppenosuk e tekintet­ben maradnánk meg a lnkkcipővrl kitapo­sott utakon, amikor szögestalpú csizmák kön> örlelen léptei fejtegetik a nemzet ée ^ nl'ás szenlélx él ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom