Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 2 19:59 KARÁCSONY fzághatárokon tél is érdeklődést keltő ünnepségekre készül. Az irodalmi és kuttárhistóriai kiállítások közölt eddig páratlanul álló, rendkívül érdekes kUUjtást készítenek elé. A kiállítás színhelye Szeged és anyaga fölölel mindent, ami vonatkozásban áll Dugonics András életével és munkáságával, sőt valósággal visszavarázsolja nz els«'í magyar regényíró korát, szokásaival, ruházatával, bútoraival, furcsaságaival és levegőjével együtt. A nagyrnnlfíi és értékes kulturális tevékenységet folytató Dugonics-Társaság elnökévei: Várad, Imre er. egyetemi professzorral folytattunk beszélgetést a Dugonics-bicentennáriuni országos ünnepségeivel kapcsolatosan. Bevezj-íésképj an nétiány adatot kértünk a névadóját ünncpio társaságtól s annak eddigi működéséről. Yárády Imre dr. az alábbiakban nyilatkozott: — A Dugó :cs-Társaság 1892-ben alakult meg Szegeden. A Risfaludy-Túrsasag szabályzatát tette saját működésének alapjává és szigorúan csak irodalmi, irodalomtörténeti téren fejtett ki tevékenységet. Évenként átlag 8—10 föloivasó-ülést rendezett kezdetben s ezeken az üléseken az ország minden jelentősebb költőjét és íróművészét igyekezett megszólaltatni. Vándorgyűléseket Is rendezett a társaság. Budapest és a vidéki centrumok irodai mi élete közötti kapcsolatok kíépíté.se Céljából s a világháború előtti régi időkben fiatal írók munkáinak kiadásával, irodalmi díjak' kitűzésével is hasznos szolgálatot tudott tenni a magyar kultúrának. Várady professzor a továbbiakban a Dugonics-Társaság anyagi körülménveirőt beszélt. Elmondolfa. hogv a társaság tekintélyes vagyona, fimdv körülbelül tO.tVHJ békej>eli korena volt, hadikölcsönbe fektetve elértéktelenedett s azóta a társaság működése szükségszerűen szűkebb keretek közé szorult. Elveitől eltérően vendégeitől a* utazási terhek személyes vállalását is kénytelen má már elfogadni és kiadványait redukálni. Vándorgyűlésedre a legritkábban vállalkozhat. TTegy ilven anvagi nehézségek ellenére is eélkitflz-(éjnek javarrézét meg tudja valósítani, az elsősorban utolsóelőtti elnökének: * z a t a v Józsefnek, nz orszásosan ismert „literátus főkauitánvnak i érdeme, aki tekintélves anyagi áldozatokat is hozott a társ.ung érdekéhen. amelvet saéleskörfi tudásával, emelkedett szempontjává?. író? tevékenységéről éppolvan hatásosan szolgált, mint kiterjedt ismeretségévet az egész magyar nyelvterület Írói között Halála nagv veszteség volt a társnaágra, ameiv hosszú ideig nem is tudott dönteni «z elnöki tisztség betöltése felől. Alig egv esztendeje egészített© ki újból tisztikarát a szegedi Dugó nies-Társaság. A literátus főkapitány utóda Várady Imre dr. professzor lelt. a szegedi luéományegyetem bölcsészeti karának dékánja, aki •nafta is kitűnő irodalmár és mindenképpen atfcn'uezs eire a tisztségre. —- Tavaly novemberben tartott közgyűlésen határozta el a Dugonics-Társaság, hogy munkakórét kibővíti a szépirodalom területén tul olyan kulturális igények kielégítésével is. amelyek szolgálatára más szerv Szeged városában egyei őre "nincsen. Programjára tűzte tehát történelmi és művészettörténeti, sőt zenei kérdések tárgyalásai is, nagy súlyt akarván helyezni a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek a kulturális munkába való beszervezésére. Újból intenzívebbé akarjuk tenni ezenfölül az összeköttetést a fővárossal és a vidéki kulturális egyesületekkel — folytatta nyilatkozatát a Dugonics-Társaság elnöke, majd rátért az 1910-ben rendezendő Dugonics-ünnepségek re. Az érdekes kiáliiíás •— Dugonics András születésének második eentennáriuma alkalmából nagyszabású Dugonicskiállítást tervezünk, amelynek uiöimmktóaíai már folyamatban is vannak. Ez az érdekes kiállítás a maga nemében, alighanem a» első kísérlet Magyarországon és célja hogy az- író alakja és munkássága köré megelevenitse az egész kort. szellemi, társadalmi, sőt gazdasági sajátságaival Ogyütt Széleskörű anyaggyűjtéssel fogjuk bemutatni a Dugonics András származására és családjára vonatkozó dokumentumokat, élclo minden állomásának materiális és szellemi környezetét, a gondolkozására és irodalmi munkásságára hatással volt szellemi áramlatok tényezőit, Dugonics saját kéziratos és nyomtatásban megjeleni munkáit, a reávonatkozó irodalmat, Dugonics könyvtárát, a föltűnően szép számú Dugonics ikonográfiát — képeket, festményeket, karcokltokat róla — s végűt Dugonics hatásának nyomait irodalomban és a szellemtörténet más ágában. Az érdekes kiállítás keretében megelevenedik Szeged, Nagyszombat. Pest, Tatá. Tétéig., Vác, Privigvc, egykorú, eddig ismeretlen térképe é« metszete és igensok korrajzi dokumentuma, amely ezúttal kerül először a nyilvánosság elé. De megismerkedhet a kiállítás látogatója a mindennapi éíet milliőjével is — kétszáz esztendő távlatából —, mert minden bútor, kép és használati tárgy, amelynek keretébe a kiállítás beleilleszkedik, szigorúan egykorú és a legkiválóbb mtkwrui és iparművészeti szakértők állítják össze a beállítás keretének anyagát. Ismeretlen Dugonics-kéziratok t — A kiállításon kívül maradandó munkával is te akarja róni a társaság névadójának a megemlékezés obnlusát — fejezte be nyilatkozatát Yárády dr. professzor —: közel 500 oldalas- köretet rendezünk most sajtó alá. általános éniekií, ' de Dugoniccsal kapcsolatos irodalmi kérdésekről. Kiadásra keriil ezenkívül Pturonics Andrásnak kit eddig hozzáférhetetlen kézirata is. "•M-lveb'o'k Um K Alt A < SONY 7 DÉLMAGYARORSZÁG Hol volt Szeged vesztőhelye? Irta: Cs. Sebestyen Károly A szegedi Várost Múzeumban őriznek egy fih-zrs fegyvert, egy széies furcsa alakú, hns/.szunjelű szóró-vagú- szerszámot, amelynek mindkét oldala at acélba maiatott ékítménynyet, címerrel és évszámmal van díszítve. Az tsyik oldalán Magyarország és Cseh atszág egyesített rímere van. közepéa a Habsburgok házi, címerével. A címerpajzsot hercegi korosa, fedi be. fölötte E F betűk és az 1589 évszám látható. A másik odalori hasonló efrendezéssel ugyanaz a két betű és évszám van a hercegi korona alatt pedig. » címer helyén, egy u. n- András-kereszt képe. van az arcúba lemaratva. Rek2.n« r Jáaos * Szeged város •története* rima munkájában azt mondja, hogy a koronaőrökéhez hasonló régi pallos a város vérhatahni joganak (pallos-jognak) mai napig fönnmaradt jelvénye. Nem tartozik ide annak bizonyifcfea, hogy ez a fegyver miért Eeu» lehet a város pallósa, elég tegyen, az a megjegyzésünk, hogy ez a fegyver sem szegedi sem pallos mhi lehetett soha. Ez természetese i •em, zárja ki azt, liogy ezt a. díszfegyvert valamikor Re kasznalták volna a városházán a város pallosjogának jelképeként. Nem lehetelW.iu hogy ex az, állítólagos pallos annak idején a XY Hl. századbon. szintén bizonyítókként szolgált a város szabad királyi jogának vi>zsxa&zerzésébew. De ez akkor éppen olyan Aiitele?* bézítayiáéb volt. mint az a bizonyos, a »ü<wábök feihifclaszott címeres pecsétnyom*'. láz az állítólagos városi pallos nem kardféle. tóháf fejrétólre nem alkalmas, ex. tulajdonkénen alahárd, mégpedig ennek a fegyvernemnek egyik. Franciaországban és Itáliában a XV. és XVF. században divatban voft fajtája, amely g-t áve vagy eouse név aíaff ismeretes cs akkoriban a darabout-Katónusig fegyvere volt. különöseit Burgundiában használtak. Merész Károly burgundi herceg' gyalogos hadarnak főfegyvere volt ez. Ez a fegyver csak szólásra és ülésre alkalmas, de fejvélelre scntatLcseive. Erre a célra tudvalevőleg vagy egyenes pengéjű súlyos kardul, vagy megfelelő bárdot használtak. Márpedig, e.z a szegedi állítólagos pallos sent az egyik, set» a másik csoportba nem tartozik. Kétségtelen. liogy Saegeibwk volt pallosjoga. amely a törők hódoltság alatf ngvan >znnefelt. de a város a visszafoglalása után újra birtokába kerüli abban az I7L7_ évi kiváltságlevélben. amelyei III. Károly kir.áíy álíifoa ki Reizner szerint a vérhatahni jog i'öliftcieté'ére vásárok és más sokadahnak alkalmával a székágülcSen egy fényes pallos, illetőleg báré volt kouggesztve. láz azonban valószínűleg esak a legrégibb széképülclr- vonatkozik1, auö, amely valahol a inai. Rudoff-fér détl >eszén. állott s amelyet az 1715—.iö. évi várépítési. munkáik nűatt Iehontollak. De az 1728han a mai városháza helyén íö'épirelt új széképületen már állán dó cégérként volt fölfűzve a pallos, mint azt egy 1799-bői származó regi tervrajx matatja. A kicsiny, egyemeletes ház honiinkzahk akkot északra, a dkií Zs tör-ö tó házi ©tétekintett; az emeíeren. acmaí poígármesiem szoba helyén, volt a városháza taná--«term*, kel ablakkal keletre, tékumowl északra. Eiüiek a tarkán volt kívül, az ablakok magasságában egy fáiból vagy vasbók ifenitett «wJte*it kar, amely a markában tartotta a tölteté alté egyenes kardot: a padtast. * Szegedem » XVIIT. század elejéw kéítól© módónt végezték ki> a. gonosztevőkeh. akasztói,sah vagy fejvétel ólján. A legcfsd veo.és a faJtesjog visszaszerzése u?á» 1723-Jím volt. .Ugyanez, évben említenek egy Altaszt öl. almot a Mocersniái iratármes^ttapitas aíkairuMvaf. írdist, hogy ezen. a hahtfum akasztották í«» ezt a* első elíiéLlcL egy Gaítévv-h M-idoa fkíw télifeszöí is Bnlvajt. Az t?7!í-kan készfiit Ü*1 la-féle váro«-Léikép a mai Bői<n««Kt a ílaias felé vezető országúi meiletT jelöl meg egy vesztőhelyrt. az l 7S4. évi ik József császár-féle országos Icrképfőtééfef jíc odi lapján, ugyanazon a helyet? van a Ho-clvgeriskb nevű veszlóhety megj'Líihe. Ex körűibe!ül a mai gázgyár és vffkt»ytelcp he-'yéfv volt A gázgyár kornyékét I.W-beiii is hó h é r te 1 e k n e k nevezfiüí, götköaöir tei űler volt, amelyet akkor oszfoftöá ki házhelyeknek. A négykőaszfopes ftítefáí ezen. a helyen a város r722-fie:i álfiCTalb* fő) és csalt lá:il-l)en bontották le. A vár< sm»ft sajáí bf.hérja voll. címek pedig küTön segédje; a s t ek e n k n e f fStcekenkneehfj. A ftóhéi az akasztás es fejvétel mellett még az. vríf á imalala, hogy a gyanúsviselcfű nőket ő sepnizle ki a városból, de még a nyeíwsfccfjő aszszenyokal De sek dolga volna szojJínyiTeft, lia iua is érvénybea volnának a refef törvények. Fizetése is volt a hóhérnak: évi Hid forint. ami bizony elég sok a XY11L században, anűkov a renthubizfos csak 80 foriwFoF knpctL Volt azonban a városnak még egy másik vesztő frríye it? abban az időben, ahol azon ha a úgyláIszik esak- a- lelejczés-h lörténtöD és a kijielleoeérezések. Ez a n«al Szécltrinyfetóic»»