Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

delmagv utons/.vu rólam, ele a poétika tanárom még akkor se akarta elhinni, hogy teljesen itaztáhau va­gyok az óda i'nyegcrel és 4ennészetrve!, amikor az öhképzoküri óóapályázat mind­két jutalmát én nyertera el. Hiába.'akkor még nagyim komolyan vették a poézist és Jta néhai jó Bckefi Antal nem karul fól a lapjában ki tudja, ma talán kénytelen lennék miniszteri tanácsossággal keresni meg a mindennapi kenyerei!' ) r Ezt megelőzőleg búcsúzott el Juhász Gyula a szegedi piari-'a gimnáziumtól, c!­iiv.ent a váci kolostorba aoviciusn ak. A Iköltő vallásos családjának, de főleg ^cdes­'anyjúnak mélységes vágya ez. A családban van is több piarista tanár és juhász Gyu­la-pap-tanár sorsa szinte folytatólagosnak, 'természetesnek látszik, g Ugyanezen a napon, amikor megnyílik előtte a rend kapu ja. Budapesten, a „fény ivarosában" megjelenik az első verse a Budapesti Naplóban. Ovidius a címe. í Egy esztendőt töltött a kolostor falai lcö­7öU. A fehér, híhös cellák emlékei egy életen út kísérték, aztán visszatért a szege­ik gimnáziumba. „Sajnálom, hogy rendünk elveszíti önt — mondotta Búcsúzóul a ma­gisler — és sajnálom önt is, mert ön nem az az ember, aki boldogulni tudna Irini az életben!'.4) Bizony... nem is tudott... Ls ezt ő maga ismerte be elsősorban. hogy '„csak egy könnv volt. mely a porba hullt, egy csók, mely hideg köre lelt. egy pillán- j gó, ki csillagot keres s elgázolja egy dur­va szekeres". |; Az éreíiségi után következtek a nélkülö­zések között is boldog egyetemi évek. me­lyek sírigtarló barátokkal ajándékozták meg a modern magyar líra kitűnőségei fcö­7tik 1904-ben a László-gimn. nevelője veit !és amikor elérkezik a tanári diplomához a "Szeged és Vidéke — amelynek belsőin un­katársa is volt — boldog örömmel közli ,1906 június 7-én: l'j ianítr című hírében: j,.a budapesti tudományegyetemen kitűnő jfiikerrel tette le a tanári vizsgáját Juhász |Gvula. Neve nem ismeretlen a szegedi kö­zönség s egyáltalán a magyar irodalom iránt érdeklődők előtt. Juhász Gytilu az uj. a fiatal, a modern, a magyar iro­dalom egyik legerősebb tehetsége, púi. színes, pompázó és friss tehetség, akinek már most fiatalon is nagv és jelenlékeny hetve van a költészetben. Verseinek jőrésze a Szeged és Vidéke tá i ra«n a iában jelent Juhász Gyula: Szegedi fiskert, Homokéra, sa-ürá, um. x tt r>. *) Erttec Gyula: í.álftguiás J-ihász Gyulánál, Uj élet. Szegfő t'.eg Xtt. meg legelőbb, aztán a flet, a Budapesti Napló, a Magyar Szende és a Pesti Napló hasábjain közölték sorra modern vs mély, költeményeit. Mint kritikus is elsőrangú; amikor a kenyérért való harcban a tanári oklevelét megszerezte, az oklevél nem adott neki sem több tudást, sem több tartalmat, csak diplomát. Bizonyos, hogy a kivételes tehetségű szegedi író díszére válik ennek a karnak is. mint olyan ember, akinek min­denkor van mondanivalója, gondolata és kifejezésbeli eszköze". ...Elérhetetlen álmai közé tartozott a tanári kinevezés s amikor megkapta, a leg« 1 -oldottabb emberek önfeledt, újjongó hang­ján újságolta el az utcán a nagy hírt ba­rátainak.0) Persze akkor még nem tudta, hogv mit jeleni a morvahatáron petróleum­lámpa fénye mellett a magyar kultura apostolának lenni. Szívdobbnnó fájdalom­mal vágyott később a „városba", ahol könyvek vannak is ahol a könyvekről em­berekkel beszélni is lebet... 1906 augusztus 29-én megint csak a Sze­ged és Vidéke adja tudtul Szeged költőfiá­ról szóló tanügyi hírt: „Magyar Gábor, a kegyes tanítórend főnöke Juhász Gyula középiskolai tanárt a ir.áramarosszigeti kegvesrendi főgimnáziumhoz rendes tanár­rá kinevezte". c) Bob: Juhász Gyula elkeseredése, Szeged és Vidéke, 1911 Hí. 7. " {Folytatjuk.)' A BUDAPESTI A$T0 ES PAIACE S2ALLODMK komfortja tökéletes ellátása kitfino árai mérsékeltek Az ASTORIA éttermében FEiLEG! TERI énskal 193b HAfi VG'SO.XY 3 dclmagy ah ons i a o kultúrtörténeti érdekességei sok meglepetést íg?r­nek. A Dugonics-Társaság elnökéiül Diősi Géza tír. líCgyesrendi tanárhoz mentünk, ho© belete­kintsünk Dugonics András két, legújabban fölfe­dezett. kéziratkötelébe, amelyek a jubiláris esz­tendőben kiadásra kerülnek. Két vaskos, vihar­vertkülsejü, öreg könyvet tesz elénk az asztalra Dióst Géza dr, a Dugonics-Társaság tagja és a legkitűnőbb Dugonics-kutató, aki a tét munkát jelenleg behatóan tanulmányozza és előkészíti a kiadásra. Az e©ik kötet — Dugonics András jel­legzetes kézírásával — 351 oldalon a ma©ar vá­rak történetét tár©alia különböző 'forrásmunkák felhasználásával. 1© Bogerius: Carmen mies­rablec, Yály András, Istvánffy történeli munkája, Túróczy krónikája, Carolus Vindisch geográfiája, Bél Mátyás földrajzi munkája és Katona Dénes históriai munkája nyomán írta meg Dugonics András 378 magyar vár történetét. tAba-uj-várc nz clsö, miután pedáns módon betűrendben szedte a várakat és az utolsó Selmec, ugyanis csal; az »5k betűig jutott el munkájában s í© Szeged vá­ra, szülőföldjének legendás, régi vára sem szere­pet a könyvben. A történeli munka címe latin: — -T-T ••• Í ... •"* f £ sí ' 4 > rá • h h 7 i pi j ...,..,. mp, Manusci-iptuni Originál® de Areibus Itcgni ítun­gar. relictiiin. Ab Andrea Dugonits Prof. Univer­.sitalis p. o.s viszont az egész munkát magyar nyelven írta, nagy körültekintéssel, rengeteg for­rásmiHikára hivatkozva. Ezt az eddig ismeretlen Dugonics-kéziratot most vásárolta meg a szegedi Dugonics-Társaság, amikor a budapesti postata­karékpénztár árverésén dobra került a néhány év­vel ezelőtt elhunyt Szalay József, a Dugonics-Tár­saság egykori elnökének könyvtára. A másik kéziratos kötélről eddig a Dugonics­irodalom nem tudóit, ezt véletlenül fedezték tot a csipai (Szolnok-megye) plébánia irattárában, ahová ugv került, ho© Dugonics András egy.V. unokaöccse: Benilzky Alótic volt másfél évszázad­dal eezlötf n csépai plébános s ö öri/.te meg könyvtárában nagybátyja iljúkoii munkáit. A kö­tet cimc: 'Dugonics Juivuilia s több talinnvelvii szenlin-széil és tudományos éilekczé.s közölt ma­-iibán foglalja Dugonics Andin- el-ó. mavv n­nyelvü szentbeszédet, amelyet a szegedi Szenl György-templomban mondott el szülei jelenlété­ben Péter-Pál ünnepén. Ezenkívül a kötet legér­tékesebb »leiete: Dugonics magyar nyelven frl iskoladrámája, amelynek eddig sem címét, sem tartalmát nem ismertük, csak annyit tudtunk róla, bogy létezett, mert Dugonics valahol feljegyezte, hogy Ezt a darabot előadták Szegeden. 17CC-ben-. Az iskoladráma címe: /Egyiptomi József élete és viselt dolgalc és karénekekkel tűzdelt, verses for­mában tárgyalja József eladatását, áloaiíejtését, Jákob fiainak útját Egyiptomban, majd József di­csőségét a fáraó jobbján. Sok irodalmi meglepetést, kulturcsemegét igéi tehát Dugonics András születésének kétszáz­esztendős jubileuma Szegeden. Meg kell említe­nünk még hamarjában a 150 éves Etelkát is, az első élő Etelkát, akinek keresztlevele is a kiálló tás kuriozitásai közé tartozik. Az Etelka nevet ugyanis Dugonics András kreálta az Etel, vagy Llele férfinévből, de regényének nagy népszerű­sége s az a hit, hogy ösma©ar nöi névről van szó egy évszázadon keresztül az Etelkák egész ármádiáját eredményezte . . . Beszélhetnénk még a finn vonatkozásokról is nz eisü magyar regény­ben, az /Etelkác.-ban. ahol a hős, a karjel lovag az északi napfény dicső országábol jött a nia©ar lánykát meghódítani ... A többit azonban lindd mondja el a jövőévi nagyszabású kiállítás Dugo­nics András, az első magyar regényíró dicsősé­gére . . . Csúnvi Piroska. Régi idézet Igensok angol lap idé/.tc az utóbbi időbér, G B. Shnwnak egy cirkuszi előadáson' elhang­zóit kijelentését. A kijelentés sok-sok évvel ezelőtt hangzott el nz oros/lánszeliditök mu­tatványával kapcsolatban. A londoni lapok' annakidején megírták s most előszedtél: a po­ros fiókból. — Sohasem becsültem sokra az oroszlán­szelidilök bátorságát — igy kezdődik a nyi­latkozat. — Ott benn a keimben erős vas­rács védi őket a/ emberek töt. Egy ot osztón ugyanis nciii'olyou veszedelmes szörnyeteg. Nincsenek tióji'ásai és tcigázási szándékát, politikai elvei, min lov tgraskodik, nem rá tárti a s/.áftna/.ásárn, elükeiü társndatmi öi­lásáfa, mfivellségére, jó modorára; szóval semmi ot.a sinrs ai ra, hogy mindent ctpusz­tilson, aniit nem tud fölfalni . . -

Next

/
Oldalképek
Tartalom