Délmagyarország, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-24 / 292. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 8 1939 karácsony yolt, a városháza előtt, pontosan ott, ahol a pallosjog jelvénye volt a városház falára erősítve. Tehát a székház északkeleti sarkától 10 —1'2 lépésnyire. Egy 1751. évi bécsi térképen és az 177G. évi Balla-féle térképen is ugyanarra a helyre van rajzolva. Az utóbbi térkép azonban már csak a pellengér helyének jelzi. A pallos által való utolsó kivégzés különben 1832-ben történt. * A szegedi várnán elhelyezett katonaságnak külön vésztőkéivé volt, de a vát*on_kivül. Ez talán ínég a török időkből maradt meg, mert egy 1686-iki, tehát a visszafoglaláskor készült térképen már rajta van. A vár körül akkor széles, nagy lakatlan terület, üres, füves térség terült el. A mai Széclienvi-tér, a Klauzál-tér és a Rudolf-tér egyetlen nagy üres térség volt. A vár körüli vizesárok beleszakadt a Palánk külön árkába, ezen az árkon köiiilbeliil a Széchenyi-tér délkeleti sarkában, á Kállay Albert- és Keletiien-utca találkozása helyen vezetett keresztül egy megerősített híd, a Palánk főkapujához. A íiid előtt, a Széchenyi-tér pesfa'elötti park tükrének a helyén \olt a katonaság külön Vesztöhelye. Ez úgyiátszík szintén akasztóhely volt, mert az lüSö. évi tervrajz dombon álló négyoszlopos építménynek mutatja. Egy 1751. évi térkép még jelzi Alt iiiilitarischer Gerichls Platz? felírással, de egy másik, 1771-ben készült rajzon inár nincsen rajta. A inai emberek, akik ma esténként a Szérhepyi.-tér korzóján sétálnak, vagy azok. akik ügyes-bajos dolguk végzése miatt a városházára sietnek, nem is sejtik, milyen történelmi nevezetes helyek mellett mennek el. Mennyi kiontott véit takar itt az aszfalt. A katonai ves/töhely pontos helyét ma már nem lehet megáll ipilani, de a város kivégző- és pellengér-helye pontosan meghatározható. Talán érdemes volna ezt a helyet valami módon megjelölni, talán egy az aszfaltba ereszlett kőlappal. A városháza- lakira, pontosan az északkeleti sarkára újra föl kellene tenni a város .régi vét hatalmi jelvényét, a pallost tartó emberi kart. emléknek. Alatta a falba eresztett köláblán meg lehetne magyarázni néhány sorban a jelvény és a hely történeti jelentőségét. Olyan szegény a mi városunk történeti emlékekben.-hogy érdemes niég a legkisebb adatot is. amely a város múltjára vonatkozik, valainiképen inegürökiteiii. Ajánlom ezt a város kullui tanácsnokának figyelmébe. Francia háborús humor Ismeretes, hogy a francia hadvezetőség megtiltotta a liadbavonult katonáknak, hogy megírják rokonaiknak és ismerőseiknek tartózkodási helyüket. A leveleken kizárólag a tábori posta száma szerepel és a katonai postahivatalok a tábori posta-szám alapján juttatják el a leveleket. Ebből születelt a következő éle: Két katona üldögélt lenge trópusi öltözetben a sivatag homokjában. — Rémes, hogy nem Írhatom meg a feleségemnek hogy hol állomásozunk . , . Már a harmadik hósapkáf küldi. A franeia katona kedély a Maginot-erüdvounlat Maginot-pcnziór-nak keresztelte el. Az eri'iilitménvvonal lakói ugyanis inindezideig, aránylagos kényelmükben, alig éreztek valamit a Háborúból A kedélyes francia katonák szerint a következőképpen fest egy napiparancs a >Maginot-penzió--ban: 9 óra: kávé kaláccsal, 10: tornagyakorlatok, 11: gramofonzene. 12: ebéd, 13-tól 15-ig pihenés, lt> óra: kártyázás. 17 óra: a szembenálló német csapatok barátságos üdvözlése, 19 óra: olvasás, 19 óra: a posta szélosztása, 20 óra: keresztrejvényfejtés és malmozás, 21' óra vacsora, 22 óra: beszélgetés, 23 óra: lefekvés. . , \ francia katonák véleménye szerint az a legnagyobb büntetés, ha valakit hazaküldének a Maginot-vonaíról. Igy alakult ki aztán az a fölöttébb jellemző francia mondás, hogy a polgári lakosság azt várja, hogy mikor ér véget a háború, a katonaság viszont azt szeretné tudni, hogy mikor kezdődik meg. Hem bánja meg, ha kárpitozott bútor szükségleiét nálam szerzi be. — Modern recamiék. ottomán, matrac állandóan raktáron. Megbízható munka olcsó árak. —> Unió könyvre is. Vitéz SüVEGIJ DEZSŐ kárpitosmester Kűllav Albert (Ilid) utea 1 szám. OiiHopaeá és flszfi cipőh, csizmák specialistája, az ,,OBI" és a WnpriQ DllgOl'iszf nullá/at' Egvle' ®ziUitó!a M" njrs-'ér Amerikai citromos készítmények arcvize'r, krémek, olajok, púderek. Szepló elleni lényvédő szerek. Rei'er Oszkárné kozmetikai intézete Szegőd, Dugonics-tér 1!, I. em. Telefon 26—02. Ajroipotás. Szépséghibák, szemölcsök, szőrszálak rőglegos eltávolítása, l'énykozelés. Tanitrányok kiképzése. Olcsó bérlotndszer. KARÁCSONY 1939 karácsonyán Irta: Kalmár-Maron Ferenc Sötét az éj, csillag se fénylik Sóhaja támad messzi földnek. Bábel népei jönnek ... jönnek, Rímük, jajuk fölzúg az égig: Hol van a fény és hol van Isten? Lenn az avar titkokat rejt ínég, A megtépett fák félve súgják; Három Királyok régi útját az új viharok eltemették... Hol van az út és hol van Isten? Alszik a Föld, senki se óvja. Égi szemek neiii őrzik álmát. Hajnal jöttét hiába várják: Meghalt az öröm hírhozója. Hol \an öiöm és hol van Isten? Ahol a .lóság útnak eredt, megbocsátott és jövőt adott: minden néma és minden halott, a csönd honol Názáreth felelt.. Hol az élet és lioi van Isten? l'tthlan úton, komor sorban •a múlt és ma egyszerre lépett. S minden élet halálra érett az átkozott, bűnös ijabylonban IIol a jövő és hol. a an Isten? Uj forrást lelt az ősi átok, Kiséi t a tegnapok regéje. S ajándékkal lépnek eléje új utakról az új királyok. Hol az áldás és liol van isten? Lelkük föltépett útra kelve, aranyba, vasba, vérbe mártva: Ezt hozzák apró jászolába. ... S hallgat a Jóság Fejedelme. Hol a béke és hol van Isten? Iram légy itt!... mindenki lásson. Az út fürödjék csillagfényben, ima szálljon a fényes éjben. Legyen csönd. Hóesés. Karácsony .., Mert elmúlik a világ vétke És s/ebh élet pihen a lögön. Mert itt a fény, az út. az öröm, Élet. jövő. áldás és béke ha itt velünk, bennünk az Isten... Dugonics András születése 200-ik évfordulójának méltó és a maga nemében páratlan megünneplésére készül a szegedi DugonicsTársaság (.1 lieimaiísMrorsziip munkatársától) Szeged • miivelt társadalma s vele az egész magyar irodalmi világ nagy ünnepségre készül. Az 1910-es szökőévben, amelynek küszöbén állunk, Dugonics András születésének második centcnnáriumát ünnepli a mníryar irodalom. Az első magyar «ro. maii , azaz mai értelemben vett regény megalkotója születésének kétszázeszlendős fordulója alkalmából bizonyára mindenütt, ahová csak eljutott a magyar könyv, a magyar írás. megemlékeznek Dugonics Andrásról, a szegcdi kegyesrend: tanárról. De az ünneplésekről mégiscsak a szegedi Dugonics-Társa súgnak jut ki az oroszlánrész. illetőleg az ünnepségek rendezéséből. Ez a közel ötven esztendeje működő irodalmi cs újabban tudományos társasán ors/ásraszóló. sőt or-