Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-10 / 255. szám

4 dccmagyarország Péntek, 1939 november lő. rejtegette a postai tarifáiig Változásokat, amelynek előnyös ős Szegeti szempontjából üd­vös megváltoztatását a kamarának köszöuhe­lik. Tudomása szerint most van előkészületben a MÁV tarif arc­reformja is, nagyon üdvös volna, ha itt is olyan változások történné­nek, amelyek Szeged ismert tari­falit hátrányait kiküszöbölnék• Ebben nz esetben komoly építkezés indulhatna megJSzegeden. Javasolta továbbá, bogy Cegléd és Szeged között végre épüljön ki a kettős sín­pár. Fölemlítette ezután, hogy a klíring na­gyon nehézkesen és soká utalja út a pénzt s ciuiutt külföldi szállítás majdnem lehetetlen. Rainer Ferenc elnök válaszolt Pick Jenő szavaira és kérte, hogy a fölvetett gondolato­kat írásban terjessze be. Ezután Tonelli Sándor dr. főtitkár ismer­tette adminisztratív természetű főtitkári jelen­tését és a hétfői miniszteri értekezlet anyagát. Bejelentette, hogy Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter a havonta szokásos ér­tekezletet szerelné felújítani. Ismertette a fő­titkár, h"gy a szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamarában vizsgálat volt és a vizsgálati vezető .Miniszteriális főtisztviselő a legnagyobb meg­elégedését fejezte ki. Ezután Laiulcsberg Jenő dr. a kereskedelem képesítéséről szóló törvényjavaslatot ismertet­te, amelynek lényege, hogy a. kereskedelmi szakmában négy középiskolai végzettség meg­követel tessék cs az ügynökök is képesített ke­reskedők legyenek. Az ismertetés ütán széleskörű Jrita iuduli meg. Ugyancsak Lgndpsbprg Jenő dr. ismertette a húsipari vasárnapi és szcntistvániiapi mün­kaszünetről szóló rendelettervezetet, amelyet a a közgyűlés elfogadott. Ezután Cscrzy Mihály dr. ügyvezető titkár az ipari szaktanfolyamok jövőévi programját ismertette, amely szerint 19 ipartestület kebe­lében 7-1 tanfolyamot rendeznek. Egyidejűleg a mestervizsgák számát is fokozzák. Cscrzy Mihály dr. ismertette az OTT utóla­gos üzemel lenőrzésének kérdését is; hangsú­lyozta, bogy az ellenőrzésekben oz OTI gsupáu annyi időro visszamenőleg vizsgálja meg az üzemet, amilycu időben az előbbi ellenőrzést végezte, nehogy megtörténhessen, hogy egy-egy üzemet báromévenkint mindig 10 cvre vissza­menőleg vizsgáljauak fölüL A közgyűléshez Piek Jenő indítványa érke­zett csupán bo, cz azonban az elnöki hozzá­szólásoknál mátj szóbakerült. A lényege az in­dítványnak az utánvételi értékhatár föleme­lése, vagyis ha a szállításnál a súlyt emelik, ennek megfelelően emeljék az értéket is. A kamara éri közgyűlése 13.45 órakor ér't véget. annaM| f jp F m gyogyhaskötot a legwkeletesebr a tm ggp "I modellek szerint speciálisan jT II % O f Höfie fűzős gyógyhaskötőt a legtökéletesebb szabással készit Klauzál iéc 3. A képviselőház uj elnöke: Tasnádi-Nagy András Megkezdték a költségvetés tárcaként! tárgyalását Bartha honvédelmi miniszter beszéde Budapest, november 9. SAnyci-Merse Jenő cj in )k lésé vei kezdődött a llúz csütörtöki ülése­Az üléseu nagyszámban jelenlek meg a kép­viselők; ezúttal is hiányoztak a nyiluskereszte­»ek. Az elnök ismertette, hogy Bobory György, a. Ház alelnöke bejelentette tisztségéről való lemondását. IJobory György működéséért jegy­zőkön) \ i köszönetet mondott a Húz. .Az elnök a továbbiak sorún bejelentette, bogy Darányi Kálmán halálával megüresedett lapol&i—bala ionfüredi kerület választása ügyében megke­reste a belügyminisztert, majd közölte, bogy Homonnuy Tivadar, ellenjegyzésével a KANSz kérvényt nyújtott be a Házhoz a köztisztvise­lők helyzetének megjavítása érdekében. Ezután keriilt sor az elnökválasztásra, üsz­sírsen K>(j szavazatot adtuk le; ebből 150 Tas­nádi-Nagy Andrásra esett, B megoszlott, 1 pe­dig érvénytelen volt. A választás uián 5 perc sziiart k<>vetkőzeti, majd kimondották a föid­birtokpolitikai törvényjavaslat bizottsági je­Icnte-euek tárgyalásara a sürgősségek Ezután az 1939—40. cvi költségvetés tárca­ként í tárgyalását kezdte meg a liáz. A napi­rendre először; H honvédelmi tárra tárgyalása keriilt. Szakdts I'ál előadó ismer­tette ;i honvédelmi tárca költségvetések Ki­emeli, hogy a katonai egyen jogosításunk óla Olcsóbb a fej-láb Pfck-sza!ámígyár Felsüt iszapart 13, Ti»za Lajot-körut 83. elárusító u z I e tei ben oO fillér ks-kéol friss sertÉfh ij 1.86 pengő kg-ként zMrizalonfia-.-zedelék t 4<1 pengő kg-ként préselt leuerlő 40 fillér ks-ként ez az első költségvetés, amelynek keretében honvédelmünkről szabadon rendelkezhetünk. Méltatta honvédségünk fegyelmezettségét, vi­tézségét, amellyel fölszabadította Kárpátalját, Ez a fegyvertény ismét bebizonyította, hogy a világszerte elismert magyar, feutonui virtus semmit sem hanyatlott. Ez nemcsak a régi fegyvernemeknél virágzóik hanem megmutat­kozott a légierőnél is. Ismertette a bonvédelem fölépítését, majd utalt arra, bogy a honvédség eredete az 1818-as szabadságharcra uyúlik visz­sza- Akkor az ország függetlensége volt koc­kán. Ma sem kisebb veszélyek fenyegetik az országot, ezért azzal ajánlja a költségvetést el­fogadásra, högy fogadják cl ugyanolyan lelke­sedéssel, mint J848-bau a képviselőház Kossuth javaslatát. A vezérszónokok közül elsőnek Bajcsy-Zsi­linszky Endre szólalt föl. Külföldi, kölcsön föl­petéiét látja szükségesnek a hadsereg fejlesztése erdekében. Olaszország segítségével olyan nagyszabású kölcsönhöz tudnánk hozzájutni, amelynek réven honvédségünkét niyó és ütőerö kintetetében Európa első hadseregévé fejleszt­hetjük. A kormányzó bölcs megállapításához kell alkalmazkodnunk, amely szerint barátaink mellett, akik között fölsorolta az olaszokat, a lengyeleket, uémeteket, más barátokat is kell szerezni. Csicseri-Rónay István történelmi visszapil­lantást vetett a trianoni békeszerződés katonai korlátozásainak a. korszakára, majd Baky László, Uokky Károly szólalt föl. Karom óra előtt uyitotU meg újból az ülé;t Bzingei-Metse Jenő elnök és rcszvóüiv iií tkOzatoí tett a müncheni merénylettel kapcsolatban. A következőket mondottat — Mély megdöbbenéssel értesültünk a bará­ti Németországbau történt barbár merényletről. Meg vagyok győződve arról, bogy a tisztelt Ház egyöntetű érzését tolmácsolom akkor, ami­kor mély részvétemet nyilvánítom az ártatlan áldozatok halála fölött és őszinte örömömnek adok kifejezést azért, hogy az isteni gondvi­selés a nagy ncrnel birodalom vezérét megmen­tei tc. Ezután vitéz Makray Lajos szólalt föL Bc szedőben főleg a honvédelmi tprea költségveté­sének szociális kibatásaivul foglalkozott. Jól fölszerelt honvédség nélkül nincs magyar elet és magyar jövő. Nemcsak ucmzetyédő szercpo van azonban a honvédségnek, hanem nemzet­nevelő szerepe és hivatása is. A kiszolgált ka­tonák egészséges közszcllcmct fejlesztenek ki környezetükben. A tisztikar jó szellemének in­tegritását féltő gonddal kell őrizni A kor­mányzó Kassán márványbukívánkozó szavakat mondott; örök magyac katona és a nemzet aty­ja szólalt meg benne. Több vezérszónok nem volt és igy a feliratko­zott szónokokra került a sor. M e s k ó Zoltán, vi­téz Zcri n váry Szilárd, vitéz Patacsy Dé­nes, Szabó Gyula, Horváth Géza cs Frick Yalcr felszólalása uláu ritez Bartha Károly honvédelmi miniszter válaszolt az elhangzottakra A honvédelmi miniszter beszédét azzal kezdte, hogy ma már a háborút nemcsak a hadseregek vívják, hanem a neinzét apraja-nagyja, az egész állam hatalmi és gazdasági gépezete. A honvéde­lem gerince azonban mindenkor a hadsereg ma rad. Énnek értéke dönti el a báboru sorsát. Hála nemzetünk józan megértésének és áldozatkészsé­gének, alig akad valaki a bízóban, aki ne lennt meggyőződve arról, hogy utolsó fillérünket is fel kell áldoznunk a honvédelem fejlesztésére. — A houvédséget az ország érdekeinek megfe­lelően átszervezték. Ezzel párhuzamosan az uj honvédelmi törvénnyel a nemzet minden erejét lét­küzdelmüuk szolgálatába, állítottuk. A háborús önellátás érdekében hadiiparunkat kifejlesztettük. Ez viszont a munkanélküliség leküzdése szemponl jából éreztette jótékony hatását. A beszerzéseknél a vezérelv a magyar ipar foglalkoztatása. Csakis akkor jöhet tekintetbe a külföldről történő beszer­zés, ha hazai iparuuk a gazdaságos gyártásra berendezkedve még nincs. — Igeu komolyan láttunk neki — mondotta a továbbiakban — a légoltalom megszervezéséhez is. Szükségesnek tartja, hogy az ország lakossá­gát a légoltalmi reudelkezcsck legpontosabb be­tartására újból felszólítsa. A szociális kőrdéseki öl szólva, kijelentette, hogy teljes tudatában van annak, bogy a háború áldozatairól gondoskodni elsősorban állami fel­adat. Az eliuult évbeu 25 vállalatot büntetlek meg körülbelül 25.000 pengő pénzbírságra hadigondo­zottak foglalkoztatásának elmulasztása miatt. El­ismeréssel adózott a magyar áldozatkészségnek. Hálával emlékezett meg a honvédség tisztikaró. nak, altisztjeinek és legénységének önfeláldozó munkásságáról, amellyel nemcsak a fejlesztés­kövcleltc nehéz feladatokat oldják meg, hanem a Felvidék és Kárpátalja visszafoglalásakor fegyel­mezett és kimagasló teljesítménnyel a világ fi­gyelmét is méltán hadseregünkre irányították. A miniszter végül köszönetét fejezte ki, hogy a honvédelmi költségvetést a Ház pártkülönbség nélkül felkarolta. Ezután a bonvédelmi tárca költségvetését a Ház elfogadta. Az ülés cgyuegyed 7 órakor ért végei 1 Találgatások az alelnöki tisztségre Bobory György lemondása következiében megüresedett u Ház alelnöki tisztsége. Illetékes körökben több nevet latolgatnak, közöttük Köl­csey Istvánét és Törs Tiborét. Tekintettel arra, hogy a református elnök mellé katolikus alel­nököt szeretnének, újabbau fölvetődött Marton Bcla ós Jurcsek Béla ne* o is. Az aloluökvá­lasztás időpontját előreláthatólag a pégteki üléseu tűzik ki. A MÉP csütörtökön ülést tartott, amelyen állást foglalt Törs Tibor, alelnöktcgo •mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom