Délmagyarország, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-08 / 253. szám

Szerda, 1939. XI. ö. KERESZTENY POUTIKAI NAPILAP xv. évfolyam 253. szám Inségmunka — a% inség fokozására 'Á városi közigazgatás egy friss jelenségéhez szeretnénk most megjegyzéseket fázni. A belügyminisztériumnak arról az állásfoglalásáról kell beszélni, amellyel a városi közgyűlés állal alkotott inségprogramot nem hagyta jóvá s arra kötelezi a várost, bogy mintegy 40.000 pengő költséggel kislakások építését kezdje el. „tla jó a cél, mit felteoél magadnak, akadnak akkor biztos eszközök." A cél, amit a belügyminisztérium föltett nem magának, baucm a városnak, kclségtcleu a legjobbak közül való, amit ma kitűzhet a szociális problémákkal törődő közigazgatás. A meggyőződésünk szerint nem is 40.000 pengővel, hanem lényegesen jelentősebb áldozatkészséget bizonyító összeggel kellene — amint a sportújságírók mondják. — rajtolni. A kislakások építése a sokgyermekes családok elhelyezését tűzte ki célul s ez elől a kötelesség elől kitérni nem lehet. Nem lehet egyes háztulajdonosok belátására cs könyöriilclcrc bízni azt, amit mások irgalmatlansága, vagy szeretetIcnsége mélyít ki problémává; a oúros és állam kötelessége a társadalom mulasztásait pótolni ezen a téren. S cppen ezért: a kérdés tárgyalása, ankéteken való megvitatása, törvénytervezetek készítése, külföldi megoldási módozatok tanulmányozása helyett a gyors és közvetlen közigazgatás hozzáfog a kislakások építéséhez, amelyekben a sokgyermekes családok, ha máshol lakáshoz jutni nem tudnak, elhelyezhetők lesznek. A kérdcs azonban az: megtörténhetik-e rz az építkezés az inségmunka kereién belül s az inségmunka költségvetési fedezetével? A mi válaszunk erre az. hogy vem. Az építkezés körén belül, eltekintve a nem jelentékeny napszámosmunkától, csak szakképzett és iparigazolvánnyal rendelkező iparos foglalkoztatható. A szegedj iparosság régi s évenkint visszatérő sérelme az. hogy a város az inségmunka keretén belül ipari szakmunkát nem iparosokkal végeztet. Egész kontár-paloták épüllek így a szegedi iparosság súlyos sérelmével. Az inségmunkálatoknak az a céljuk, hogy munkához cs kenyérhez juttassa azokat, akik munka cs kenyér nélkül elpusztulnának, vagy amúgyis rálennénck utalva a társadalom más irányú s kártékonyabb jótékonyságára. Ha azonban a város úgy akar segíteni a munkanélküli tanulatlan munkásságon, hogy megnehezíti vele a munkanélküli, tanul/ munkásoknak s elsősorban a szakképzett iparosságnak életét, akkor az inségmunka többet árt, mini amennyit használni akaruak vele. Fölépült a' szegedi tüdőbeteg-gondozó s az egész építkezés alatt egyetlen építőiparost. nem foglalkoztatott a város. Abban az időben a város vezetett n kontárok foglalkoztatása terén. A szegedi iparosság egyre hangosodó zúgolódására csökkent ugyan az iparosság sérelmére folytatott Vont ármunka terjedelme és jelentősége, dc soha égessen mcs nem uzünt. S must attól kell tarBékeközvetitésf aiánlott föl Vilma holland királynő és Lipót belga király Táviratot intéznek az angol, francia és német államfőhöz /I hoinlninn vdd|«ii a hadviselő nem/cleh, Olaszország es az rauesUH /illamoh ellen — Olaszország eiesen vlsszaulasilia az ellene emelt vádat Hága, november 7. Lipót belga király hétfőn csto váratlanul a holland fővárosba criccscit. Megérkezése után azonnal fölkereste Vilma holland királynőt. A belga király kíscrelób'ou vau Spaak külügyminiszter, aki uralkodó-' ját. elkísérte a királynőhöz is. A. tanácskozásán a holland kormány több tayja is részt vett. cs a megbeszélés a későéjszukui órákig •tartolt. Szoros belgd holloiid együttműködés Amszterdam, november 7. Vilma királynő és Lipót belga király, valamint a kct ország külügyminisztereinek tanácskozása hajnali 1 óráig tartott. A tanácskozásuk -tárgyáról nem adlak ki hivatalos jelentési. Mcgcmlilcsrentcltó azon bon, hogy a kct szomszédos ország óvatossági, rendszabályait megsokszorozták uz ülóbbi napokban, Bár a kct ország nem szándékozik katonai szövetséget kötni, a legszorosabban együtt kívánnak működni minden esetleg fölmerülő lehetőséggel szemben. A belga uralkodó gépkocsin érkezeit Hágába, Hága, nSvember 7. Lipót belga király kedden délelölt továbbfolytatta megbeszéléseit a belga és holland külügyminiszterekkel, dclfcló pedig meglátogatta Vilma királynői. Szerda dClatáii hazautazott a belga hlráíu Amszterdam, november. 7. A német távirati iroda jelenti: Lipót belga király kedden 13 óra, 30 perekor, elhagyta llágát, lwyy visszatérjen Brüsszelbe. (MTI). lilYolalos közlemény a öékeközvefilő aiánlaírói ilágf», uüvember 7. A belga királynak a holland királynőnél leit látogatása után a kővetkező köz leinényl adták ki: Az a meggyőződésünk ebben a; világ'számúra sorsdöntő órába u, mielőtt a. háború Nyugatenrúpábau teljes erővel megindulna, hogy kötelességünk szavunkat újból hallatni, A háborút folytató felek bizonyos idővel ezelőtt kijelentették, hogy az igazságos béke érdekében nem idegenkednek a beesülctes és biztos békralapok megvizsgálásától. Az a benyomásunk, bogy az adott körülmények között nehézségükre esik az érintkezést fölvenni álláspontjuk pontosabb meghatározására s egymáshoz való közelilésére. Mi, két semleges állam uralkodója, aniejy államok minden szomszédunkkai jó kapcsolatokat tartanak IÖUM, készek vagyunk' szolgálatunkat fölajánlani. fía kellemes volna számukra, készek" vagyunk a» általütik minden rendelkezésre álló eszközzel szolgálatukra állni és tani, hogy a város egyetlen építkezésénél sem fognak szakképzett, iparigazolvánnya! rcudclkcző, adófizető, közterheket viselő iparosokat foglalkoztatni, hanem konlárokuf, akik erre uz alkalomra iuségmunkűsokuuk csapnak föl. Miut inségmunkások foglalkozáshoz jutna, mint kontárok elvezik majd a legkisebb munkabér előnyeit és mint inségmunkás-koníárok elvégzik azt a morzsamuukát, amelyet a hetvenezerholdas, nagybirtokos város, a hétmilliós kiadási büdzsével dolgozó közület „az építőmunka" terén a munkáskezeknek biztosítani tud. Hogy az építőipar milyen súlyos helyzetben van s hogy ezáltal hogyan sínylődik az a 32 iparág is, amelynek csat az építőmunkával kapcsolatosan lehet munkát .juttatni, arról beszélni már netn kell. Egy séta a városban mindenkit meggyőz arról, hogy minek kellene, folyni ebben a városban és marad el. Budapest 41 bérpalotát mi épít, nekünk arra nincs pénzünk, hogy ha a városháza íróasztalait meg kell javítani, akkor iparost foglalkoztassunk vele: az a utuhusz vállalat műhelyéből kikerülnek ezek a filléres munkák is, amíg egyszer —1 nincs már messze tőle —, össze nem omlik az egész aulóbuszvállaluf. Abból a 40.000 pengőből, amelyet a kislakások építésére lehetne fordítani, nagyon kevés jutna oz önálló iparos kenyerére, de ezt a pár pengőt sem juttathatják az iparosságnak, ha az inségmunka keretén belül akarják elvégeztetni az építkezést. Az inségmunkara azért áldoz a város és társadalom, hogy csökkentse az Ínséget, de az nem inségukció, amelynek hatása alatt fokozódik az iparosság munkanélkülisége s közelebb jutnak a népkonyhai ellátáshoz azok is, akik hiába, tudnak, hiába akarnak, hiába szeretnének dolgozni, ha azt a munkát is, amelyet a törvény szerint esak ők végezhetnének el, mással végezteti, a jó . példát mutatni s a törvén v tiszteletben vezetésre köteles erkölcsi testület. Az inscgatciólól az ínség enyhítéséi, ncrapedig annak fokozását várjuk. Amikor legkisebb iparosok is fizetik az inségádót, akkor gondosabb körültekintéssel kell megállapítani az iparosság érdekeit is érintő inségwunkálatük program iát.