Délmagyarország, 1939. október (15. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-15 / 235. szám

vasárnap, 1939, X. 13. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolnam 233. szám U| terhek, uj (eladatok 'Az állami költség-vetés összefoglalt ada­tai ma kerültek a nyilvánosság elé. A meg­nagyobbodott ország megnagyobbodott költségvetését terjesztette elő a pénzügy­rtjiniszter. A világháború utáni költségveté­sekből össze lehetne állítani a világháború utáni történelmet. Ha valaki — boldog em­3er — semmit nem tudna abból, ami az utolsó húsz évben végbement, félbemaradt, vagy elmaradt egészen s kezébe venné az utolsó két évtized állami költségvetéseit, pontosabban megtudná állapítani ennek a búsz évnek eseményeit, mint ahogy arra mi emlékezni tudunk. Ebben a költségvetésben most nem is az R legfontosabb, amit a számok közölnek, amit a bevételek teherként rónak az állam­jolgárokra, vagy amivel a kiadási oldal tételein keresztül gazdagodnak. Ebben a költségvetésben az a legfontosabb, hogy a megnagyobbodott ország költségvetése. In­egráns részeivé váltak az országnak a föl­szabadított területek, amelyek ezeréven ke­resztül integráns részei voltak s mi most wldogan vállalt kötelességgel öleljük ma­gunkra ezeket a régi-új területeket s ter­jesztjük ki rájuk a költségvetésen keresztül is az állam gondoskodását, föladatvállalá­íát és áldozatkészségét. Milyen gyökeresen megváltozott az álla­mi gazdálkodás még ahhoz a múlthoz ké­pest is, amely ránk nézve valamikor még a !jelért volt. Az állami feladatoknak egészen Új ágazatai keletkeztek s mennyi bátor el­mtározás szükséges ezeknek betöltéséhez, ítt áll előttünk a költségvetés rovatai kö­zött mint új cím, új föladatkör: a nyers­anyaggazdálkodás. Az autarchiás gazdasági rendszerek még átmenetet sem képeztek ahhoz a háborús gazdálkodáshoz, amely t'ánkszakadt, békében élő országra is. Sza­bad kereskedelem nincs, szabad árúforga­lom nincs, a nemzetközi piacok megszűn­tek, a nemzetközi útvonalak lezáródtak, a Nemzetközi árúcsere a magántevékenység tőréből kinőtt, a gazdasági élet törvényei hatályukat vesztették s ebben a fölmérhe­tetlen zűrzavarban, ebben a: khaotikus khaoszban mégis gondoskodni kell az or­szág nyersanyagszükségletéről s törődni kell azzal is, hogy a kitermelhető nyers­j&nyag fölöslegét az egész ország gazdasági jóléte számára a leghasznosabban értékesít­sék. A nyersanyaggazdálkodásnak' termé­szetesen be kell épülnie a költségvetésbe s milyen nagyszabású előrelátás kell ahhoz, bogy másfél évre előre számot tudjon vetni azokkal a bevételekkel és szükségletekkel, amelyek az államigazgatásnak csak ebben az ágazatában fölmerülhetnek. Az egész földbirtokrendszer'ünle áfala­k-ulás előtt áll, egyfelől a mezőgazdasági termények árszintjének* biztosítása, másfé­lül a birtokvédelem politikájának folyta­asa különleges áldozatkészséget kíván az országtól s amikor a költségvetést a tör­vényhozás megalkotja, egyben határozni kell ennek az áldozatkészségnek terjedelme es jogosultsága kérdésében is. 'A nagyhír tö­kofc igénybevétele a földreform számára", az *fiegyjogosultaknak iöldhözjuttátása4 a ter­- - - - W , Le ,'v A Félbeszakították a finn-orosz tárgyalásokat Pár nap múlva folytatják a tanácskozást - Finnország­ban* ujabb óvintézkedéseket rendeltek e! Elmaradt Chamberlain rádióbeszéde Moszlcva, UktóHel 14. Molotöv külügyi nép­biztos a Kremlbon szombaton délután második megbeszélésen fogadta Puasikiwi államtaná­csost, a finn kormány rendkívüli megbízottját cs a moszkvai finn kövelet. A megbeszélés két óta hosszat tartott. Szombaton este folyt a har­madik egyórás megbeszélés a finn kiküldöttek és Molotov között a Kremlben- faasikiwi az­után elhagyta Moszkvát, hogy az éjszakai vo­nattal Leningrádon át Helsinkibe utazzék ha­ladéktalanul. Hir szerint a moszkvai tárgya­lásokat néhány nap niülva folytatják. (MTI) NOkrc is kiterieűö munkaszolgálat Finnországban Helsinki, október 14. Az államelnök rendeleti­leg azonnal hatályba léptette a háború idejére szóló általános munkaszolgálatról szóló már ré­gebben hozott törvényt. A törvény értelmében « férli és női lakosság 18 évestől 60 éves korij, munkaszolgálatot köteles teljesíteni. (MTI) Clsnllucszlellck a németek egy angol csafahaiöt Berlin, október lt "A német távirati iroda je­lenti: A német lapok hatalmas címfeliratokkal köz. lik a »Royal Oak« brit csatahajó elsüllyesztésé­nek hirét. Hangsúlyozzák, hogy a német tenger, alattjáróhaderő a »Courageo*us« repülögépanya­hajó elsüllyesztése után most már a második-ér­zékeny veszteséget okozta a brit hadihajóhadnak. Ez az uj nagy siker — írja a »Börsenzeitung« — kemény lecke azoknak az angoloknak, akik azt hitték, hogy nagyobb kockázat nétkül kiéheztető háborút folytathatnak a német nép ellen, A német tengeralattjárók legénysége már a háború clso hetében teljesen egyenértékűnek bizonyult a világ­háborúban küzdött elődeivel. Berlin, október 14. A Reuter-iroda a » Royal Oali« angol hadihajó elsüllyesztésével kapcsolat­ben megjegyzi, hogy a »Courageous« repülőgép­anyahajó elsüllyesztése után ez a. második súlyos vesztesége az angol hadihajóhadnak. A német távirati iroda ezzel kapcsolatban a német saj Pi­nák kiadott közleményében felteszi a kérdést, el­felejtctte-e Churchill a második angol repülőgép­anyahajé elsüllyesztését és tud-o végre választ adni arra a gyakran megismételt kérdésre, hogy hol van az »Ark Royal«? Mikor fogja elismerni, hogy az angol haditengerészet e másik repülőgép­anyahajóját is elvesztette? London, október 14. A sRoval Oak« legénysé­gének 15 clctbcninaradt tagját partrassAllitották. Egyikük sem szenvedett komolyabb sérülést. A többi megmenekült érkezését várják. (MTI) 370 emfterf mentetten meg a noijal Oah-ról London, október 14. A tengernagyi hivatal még nem közölte a Royal Oak katasztrófájának pou­tos helyét és idejét. A jelentés csak annyit mond', hogy ezt a tartalékos állományban levő csatacir­kálót megtorpedózták. Bizonyos körökben azt hi­szik, hogy a pénteken elsüllyesztett három nyilt­teugeri német búvárhajó egyike torpedózta megaa angol cirkálót. A tengernagyi hivatal jelentése szerint a Royal Oak megmentett legénységének száma az eddig beérkezett hirek alapján körűibe* lül 370-rc lehető. (MTI) melés nívójának fönntartása s ami ehhez nélkülözhetetlen: a földhözjuttatotlaknak mezőgazdasági eszközökkel való ellátása s általában az egész földreform finanszíro­zása mérhetetlen módon fokozza föl az ál­lam pénzügyi föladatait s az állammai szemben támasztható igényeket. A világgazdasági helyzethez igazodnak külkereskedelmünk problémái s amikor egyik nap az egyik, másik nap a másik külkereskedelmi útvonal záródik el a nem­zetközi forgalom elől, elképzelhető, hogy külkereskedelmi mérlegünk eredményének fönntartásához menny! munkára és mennyi törődésre van szükség. A háború a kereske­delem útjait s a: szállítások lehetőségeit megzavarta s a nyersanyagok és félgyárt­mányok árának emelkedése a prQhlémák egész sorát vetette föl. Mindez összefügg azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a magyar határokon belül kellett megtenni egyfelől a szükséges nyersanyag készleté­nek kímélése, másfelől pótlása érdekében. Lassankint az egész termelést át kell állí­tani a uyersunyaggazdálkudás terve sze­rint, de mindehhez meg kell teremteni a; pénzügyi alapot s minderről a költségvetés­ben kell előre gondoskodni. És mindezeken.túl és mindezeken fölül: meg kell őrizni a pénz vásárló erejét. Az egész közgazdasági tevékenységnek ez a; re­zullánsa; ez a próbája annak, bogy a kor­mány gazdasági politikája helyes-e. Terme­lés, fogyasztás, nyersanyagellátás, földre­form, külkereskedelem, termelésátszervezés mind, mind ide, ebbe a problémába torkol­lik. Ez az ország átvészelte már egyszer a pénzromlást s tudjuk jól, hogy a pénzzel együtt romlott meg minden gazdasági érték s olyan anarchia következelt utána, amely­nek terheit ma is kell még hordoznunk. A kormány egészséges és előrelátó gazdasági politikájának legnagyobb elismerése: a pengő külföldi értékelése. TA kormány 'jó úton halad s nem kételkedhetünk abban, liogy a megnagyobbodott ország megna­gyobbodott költségvetése azoknak a problé­máknak helyes megoldását jelenti, amelyek a gazdasági élet nyugalmát cs biztonságát szolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom