Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

Vasárnap, 1939. augusztus <5. DECMAGyARORSZXG 13 ESS Strand, ahol tilos az úszónadrág, a világos szin és a jókedv ... Riport arról, hogy nálunk rettentően, sőt elrettentően vigyáznak az emberek testi és lelki épségére (A Délmagyarország munkatársától-) A világért sem akarunk szót emelni a nudizmus mellett. Ellene sem szólalunk föl ennek a cikknek keretéiben; utóvégre bizonyos tekintetben mindenkinek a maga dolga, hogy milyen mértékben veti alá magát a jóizlés és az illem követelményeinek. Amerikában, a világ minden szélsőségének országában külön nudista szekta hódol a „vissza a természethez" jelszavának kitűnő anyagot szolgáltatva az újságok tréfa-, botrányás pletykarovatának. Külön telepük van, ahol a szekta tagjai Olyan ősi megnyilatkozásban mászkálnak, ahogyan ükeit az Isten megteremtette és külön rendőrhadseregük is van. amely e telepet körülvevő magas fal kijátszóit és alkalmi leselkedőit elűzi. Mindez nem újság, mint ahogy az sem ismeretlen, hogy például az egyébként igen erkölcsLs és p/uritán Finnországban és Európának igen sok kevésbé puritán államában fönnáll az úgynevezett meztelen fürdők intézménye, amelyekben olyan a közönség, hogy nem sül le a képéről a bőr . . , Túlzás . .. Hát ha ez nekik jő, legyen jő. Az ő dolguk. Nem avatkozunk bele, mert hiába is avatkoznánk. De azért részünkről nem kérünk belőle, már csak esztéikai szempontból sem. örülünk annak, hogy nálur.k nincs meghonosodva ez a különös szokás és valljuk be: nagyon jól érezzük magunkat ruhában. Sőt annak örülnénk, ha minél több pénzünk volna, hogy minél több ruhát ísináltathassunk. Ez a mi mentalitásunk és ebből nem engedünk. A mi erkölcsi fölfogásunk és morális lelkületünk távolesik a más világok meghonosodott szokásaitól s éppen azért hat furcsán az, ha ezzel a kérdéssel összefüggő óvintézkedéseket túlzásba visznek. Minden tulzásbavitt intézkedés nagyképű, nevetséges, sőt a társadalomra nézve dehonesztálő. Hogy miért: nem kell bővebben magyaráznunk . . . Mindenki egy kalap alatt „Nyáron nagyon meleg van ..." — mondja egy együgyű sláger s ebben a nagy nyári melegben szeret az ember fürödni. S mivel társas lény, szereti, ha rajta kivül van még valaki a fürdőben és igen szívesen veszi, ha éz a valaki a másik nemhez tartozik; ez nem bün, ez belénkoltott tulajdonság. Mármost vagy jóizlésü az ember és tisztában van az erkölcs és ag illem Íratlan törvényeivel s akkor aszerint is viselkedik, vagy nincs birtokában efféle képességeknek s akkor minél gyorsabban el kell távolítani az emberek közeléből. Nem lehet azonban az egész társadalmat egy kalap alá venni s olyan rendelkezésekét hozni a napvilágra, amelyek valósággal megbélyegzik azokat is, akiknek homlokegyenest más a fölfogásuk és viselkedésük. Egernek, a Mátra gyöngyének van egy gyönyörű strandja, de ebbe a mintaszerű felügyelettel ellátott fürdőbe nem léphet egyszerre nő és férfi; külön óra van megállapítva a nők és külön a férfiak részére. S bármerre nézünk is körül e honban; mindenütt találkozunk olyan intézkedésekkel, amelyek lehet, hogy indokoltak, de semmiesetre sem heljfesek, már csak azért sem, mert nem általános érvényűek. Szegeden, Szentesen s minden nagyobb városban fö-nnáll az a rendelkezés, hogy a férfiak nyilvános fürdőben csak eglész fürdőruhában mutatkozhatnak. Bár a félfürdőruha nem nevezhető az erotika fokozottabb megnyilvánulásának; fogadjuk el helyesnek ezt a közszemérem megóvására irányuló intézkedést. Rendben van, vonatkoztatható eZ a szépérzék óvatosabb ápolására is. De az, ami most Békéscsabán történt, enyhén szólva kicsit tullö a célon. Edison tata, baj van!... Ebben a kies városban a rendőrség rendéletet adott ki „a strandfürdő közönségének életbiztonsága és testi épségének megóvása, valamint a közszemérem és a közerkölcsiség megóvása tárgyában1'. A rendelet olyan találóan jellemzi a kánikulát, hogy érdemes vele foglalkozni. Kimondja például azt, hogy „a fürdő csak reggel 6 órától este 8 óráig használható". Lehet, hogy cz testi épség miatt van igy. Este már sötét van ugyebár és Edison még dehogyis találta föl a villanyvilágítást. Sötétben az ember ősi természeténél fogva nem lát az orránál tovább és nagyobb a szerencsétlenség lehetősége. Meg aztán este hűvösebb is van s az érdemes rendel kező minden valószínűség szerint meg óhajtotta TERI JÁTÉKOK 1939 % vasárnap: Magyar Passió 1 hétfő: Zenekari hangverseny io csütörtök: Turandot 11 péntek: Bizánc 12 szombat: Az ember tragédiája T3 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió IS kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész nap a Dél magyarország kiadóhivatalában AradLi-u. 8. |a Városi Színház nappali pénztárában és a Menétjegyirodábao| i m -"Ti" 1.vr»Mtrr-»*r*- v'íEwrmariinFim'f'rr" Szedud kárpitos e Isörendü munkái Szent Mihály utca 1. (Fodor-u. sarok),. Telefon: 15—56. óvni a fürdözőket attól, hogy a náppali kánikula után nehogy esetleg megfázzanak. És prüszköljenek, mint akiknek borsot tört valaki az orruk alá . . . Majd ha egyszer megjavul a békéscsabai társadalom és a nappali kánikula elöl nem me. nekül az esti hűvösebb levegőre s ha egyszer valami durcás férfiú mégis föltalálná a villanyvilágítást, akkor lehet majd arról szó, hogy a derék békéscsabaiak 8 óra után öt porcig használhatják strandfürdőjüket. Melódia-rendőr és vizalatti suttogó propaganda A fulladás bővebb mérvének megakadályozását és a fürdőzök nagyobbarányu egészségét van hivatva szolgálni a rendeletnek az a pontja is, amely kimondja, hogy „a fürdő területén tilos a tánc, dalolás, kiabálás". Hát ez csak érthető! Hiszen a strand azért van, tessék elhinni, hogy az ember még szomorúbb legyen, mint tenne egyébként. Nem is szabad engedni, hogy a kocsmán kivüf még valahol kidalolhássa magát az énekelnivágyó ember. Ez nagy baj, mert a strand, kérjük szépen, a jókedv temetője. ÉS ha nem az, akkor azzá kell tenni. Külön melódinrendöröket keli ezentúl fölállítani a fürdők útkereszteződésénél akiknek egyéb dolguk sem lesz, mint belefojtani az emberbe a föltörni készülő jókedveit. Brávó; Ez kell nekünk? Mindentől eltekintve, nem értjük a rendelkezésnek ezt a pontját,-hiszen egyéb fönnálló rendelkezések értelmében nem is annyira az a baj, ha a magyar ember kiabál, hanem az, ha suttog. Mé? egy uj pontot kell tehát sürgősen hozni, amely hathatósan meggátolja a vizalatti suttogó propagandát ... Ez lesz aztán az igazi ! . » . Tilos az úszónadrág! De mindezeken fölül van a rendelkezésnek olyan pontja is, amely a közszemérem és a közerkölcsiség hatékonyabb megóvását célozza. Eszerint „a homok, vizfürdözés, valamint már a vetkőzökabin elhagyása is csak sötetszinü, teljes fürdőruhában, vagy söfctsziiiü rövid nadrágban (shortban) történhetik. Tilos a. hosszú fürdőruha részleges legombolása. Úgynevezett úszónadrág csak tréning cs verseny alkalmával hordható, illetve viselhető". Éz a fénypontja a pontoknak. Ennél jobbal becsületszavunkra még keveset pipáltunk. Hogy kánikulában csak izzasztó tréning, vagy verseny alkatmával szabadjon használni „úszónadrágot", fürdésre azonban nem: fenomenális. Egyet azonban nem értünk. Azt ugyanis, hogy miért éppen a sötét szin az, amely nem sérti a szemérmet még akkor sem, ha történetesen nem hosszú? És miért nem sérti a rövid és világos a tréningen és miért sérti tréningen kivül? És ha rövid, akkor miért elég hosszú, ha sötét és miért nem lehet világos, ha elég hosszú? És miért elég hosszú a tréningért és miért rövid a vizben? És ha a hosszú elég rövid a vízben, akkor a rövid miért nem élég hosszú a szárazföldön? És ha a szárazföldön a világos nem elég sötét, akkor a sötét miért elég Világos a vizben? És ha a világos hosszú, nem elég rövid és sötét a strandon, akkor a világos rövid miért elég hosszú és sötét a versenyen? És ha a sötét rövid elég hosszú a tréningen, akkor a vüágós hosszú miért nem elég sölét és hosszú a strandon? És egyáltalán ? . - . Végszó fbbeo mindenesétre belé lehet zavarodni^ Nem is merünk több kérdést feltenni, pedig még bátra van, hogy a világos úszónadrág mért nem lehet jó, ha bosszú és a sötét úszónadrág miért jó, ha akármilyen rövid is a tréningen? Mert kérem, ha valaki ezek között a strandi paragrat