Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

14 DeCMXGTARÖRSZSa 'Yasarnap, T939. augusztus 01 Budai gázgyári elsőrendű dió Lés bnllOTüf f^^tus végén érkező uszáalSÁll nílHMiü tyunkból fogyasztóknak és vi»• HUllULUl szonteladóknak szállítunk. Wilheim Testvérek épület és tüzelőanyag, kereskedők, Márs-tér 2-3. telefon 26-18, Kölcsey-utca 10. telefon 19-84. fusok között nem ismeri ki magát és véletlenül vet valamelyik pont ellen, az 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető a rendelet elgondolása szerint. Éppen ezért ajánljak a derék békéscsabaiaknak azt, hogy ezentúl még a legnagyobb kánikuláiban is lábszárvédőval és halottimaszkban jelenjenek meg a strandon. Utóvégre nem ismerhetik a halak szeméremérzékét Ez a rendelet ugyanis kizárólag a halak érdekében jött létre. Emberi szempontból ennek nincs jelentősége. Reméljük .,,. (S - t J 99 €g KézlmonKaOzlef és fehérnemű varroda Arany János-utca 5 sz. alatt (ílu ngária-szálló mögött) megnyilt. Mindennemű kézimunka, kézimunkafonal, kézimunkaanyag kapható nagy választékbán. Hozott anyagból készítek férfi-, női- .s gyermek fehér ne müt. — Egy kísérlet és vevőnk marad. 337 Szerű Erzsi Mesedi Csapó Máriát Szeged a muti tüUvében DI. Heroikus küzdelem a Tiszával — Hz árvizek okai ~ Vízvédelmi törekvések A Szegedet megalapító ősmagyar lakosság, amikor letelepülési helyet keresett, ezt a vidéket főleg kedvező földrajzi fekvésénél fogva választotta. A szigetekből álló telep kellő védelmet,' a környező erdők, nádasok és tőzegtelepek tüzelőt adtak. A viz halmennyisége pedig bősébes élelmet nyújtott. Dehogyis gondolták még akkor, hogy a Tisza közelsége i amennyi előnyt, ugyanannyi veszedelmet is jelent. Az évről-évre megujuló magas vízállások és árvizeik, amelyek a szántóföldeket s a szépen fejlődő várost oly gyakran tönkretették, évszázadok óta súlyos, szivós küzdelmet jelenítettek. Bár töltésükkel kezdettől fogva védekeztek, de ezek vagy gyöngék voltak, vagy túlságosan magas vízállásnak voltak kitéve, vagy a költségek hiányoztak, egyszóval nem nyújtottak elegendő védelmet. Minden árvizveszédelem alkalmával a lakosság rendkívül izgalmas órákat, sőt heteket, hónapokat élt át. A népnek nem volt sem éjjele, sem nappala, mindenki a fenyegetett belyre sietett, még az iskol ásgyermekek is segitetHek földet hordani, a töltést erősíteni. Esetrőlr.setre emberfölötti küzdelem volt az, amelyhez 'csak a család, otthon védelme adott elég erőt. De amikor nagy volt a veszedelem, ez az erő is kevésnek bizonyllt. Bus harangkongás hirdette a vészt és amikor az bekövetkezett, éjjel a meleg ágyból, halott mellől, vagy a munkahelyről, mindenki futott, ahova tudott. Szegény szegediek, hányszor kellett menekülniök ... A beszivárgó, fölfakadó vagy beáradó vizek azután százszámra áztatták el a szegény emberek hajlékát. Kipusztultak a vetemények, a gyümölcsfák is. 1740-ben pusztult el az alsóvárosi barátok szép gyümölcsöse. A fereserendieknek ez a kolostora egyike az ország legrégibb zárdáinak. Keletkezése 1301-re tehető, de azután többször újraépült. A templom cs a kolostor hosszú időn át mint menedékhely: asylum szerepelt. Az üldözöttek, ha ide bemenekülhettek; a jószivü barátok oltalma alatt nem érhette őket többé semmi bántalom. A főoltáron elhelyezett Havi-Boldogasszony-képnek is csodatevő erőt tulajdonítottak és szorongatott helyzetükben Szeged polgárai gyakran zarándokoltak oda segedelemért Nagyon sokszor adódoft erre alkalom, hiszen űa a város egy kissé föllendült/ ismét következett valami csapás. Különösen a XVIII. században ismétlődtek az árvizek föltűnő gyakran. 1765. 1770, 1772, 1779,. 1782 és 1784-ben a Tisza minden esetben betört és csak nagy küzdelemmel lehetett a sulvos katasztrófát megakadályozni. 1816-ban is olvan nagy viz volt, hogy a vár földbástyáját hordták , szét a töltések megerősítésére. Mégis több. mint 1000 ház dűlt össze. Egy hétig verték félre a harangokat. 1853-ban szintén nagy volt a veszedelem. A viz a ballagi-hatytyasitói vonalon be i? tőrt, a nagy veszedelmet az őrködő munkás hősies találékonysága hárította el. A gátőr ugyanis belefeküdt a szakadásba és saját testével gátolta meg a viz betörését, amig kiáltozására segítség érkezett. A XVIII. és XIX. században oly sürün ismétlődő árvizveszedelmeknek különben igeuegyszerü oka volt. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozásával a vizek összeszorultak és lefolyásuk gyorsabb lett. A lefolyó vizeknek éppen Szeged alatt volt a kapuja s mivel a Tiszának itt olyan szorulata volt, hogy a vizeket, főleg a Maros bő vizét levezetni nem birta, ezért sokan már előre láttáik Szeged veszedelmét. A város zseniális mérnöke: Vedres már 1830-ban megjósolta ezt. Megelőzésére, igy a Maros-torok áthelyezésére és a Tisza-meder kiszélesítésére több igenokos, nagyszabású tervet adott be, de kortársai nem értették meg s mivel közülükvaló volt, nem is hitlek neki A. tervek igy sokkal később és nem ugy valósultak meg, ahogy Vedres ajánlotta és kijelölte. Életrevaló terveiből a maga idejében csupán egyet valósított meg. amivel nagy jövedelemre tett szert. A városnak ajánlatot tett, hogy az ártérben parlagon heverő földeket árraentesitsé, de mivel a tanács ezt nem szavazita meg, a mérnök saját költségén megcsináltatta 12 évi haszonbérlet fejében. Dohánykertészetet létesített és a szüz-föld csakúgy ontotta az áldást. Ugyanilyen áldott földek lettek a Bak-tóban ármentesitett területek is. A földuzzadt vizek levezetésére a város megszerezte a kincstártól nagy áldozatok árán Újszegedet. Igy most már volt ártere és ez csökkentette a bait. Különben uj töltéseket is emeltetett és rengeteg pénzt és munkát áldozott a védelemre, de amint a szabályozásokat és árvédelmi intézkedéseket kormánybiztosok vették át. mindez hiábavalónak bizonyult. A szabályozásokat olasz szakértők bevonásával csináltatták, akik az itteni speciális viszonyokkal nem lehettek ismerősek. A helybeliek tanácsát meg sem hallgatták és ennek szomorú eredményeképen a szabályozási munkák nem is sikerültek. Azonkívül a szabályozási központi bizottság' Szegeidét olyan ármentesitő társulat kötelékébe kényszerilette. amely védelmét egyáltalán nem biztosította. A társulat pénztárába több miut 50 ezer forintot fizetett be Szeged, de a társulat a a pénzt nem a város védelmére használta föl. Ezt látva, természetes, hogy a város ki akart válni és maga óhajtott volna továbbra is védelméről gondoskodni, de a közlekedésügyi minisztérium erre nem adott engedélyt. Ezzel olyan helyzet állt elő. amélv ^előreláthatólag végzeles kataszröfának az előidézője lett. különböző bútorok, klubfotelek, Íróasztalok, " üvegezett és teli szekrények, stb. eladó. Kötöttárugyár, Tábor-utca 5. Málasz eqjf Uutnocbs keukefnéticilduc, ameiy*ek vzeAxafo a UoHzewektU wsseaé átmodőét CA Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a kecskeméti konzervgyár fióktelepet akafl létesíteni Szegeden. Ezt a magunk részéről is mindenképpen örvendetes dolognak tartottuk, mert a magyar gyáripar erősödését látjuk benne. Részletkérdések megvitatásán ba nem bocsátkoztunk, mert az errevonatkozó tárgyalások még gsak a kezdeti stádiumban vannak. De nini! "A híradás nyomán Kecskemét fölborzolta magát, mint egy kis macska s behunyt szemmel fémeket álmodott. A „Kecskeméti Közlöny"-ben Ugyanis Cikk látott napvilágot ezzel a címmel: „Cáfolat egy humoros szegedi cikkre, amely a kecskeméti konzervgyári áttelepítéséről álmődik''. Ez a Cikk lenyilatkoztatja a konzervgyár igazgatóját, aki nyilatkozatában ugyanazokat mondja, amiket mi a vonatkozó cikkünkben megírtunk. De a Kecskeméti Közlönynél olvasni is behunyt szemmel szoktak. Cikkünkből ugyanis azt olvasták ki, högy mi az egész konzervgyárat akarjuk. Ez ellen olyan dörgő humorral emel szót, hogy az egyenesen rettentő egy ilyen nagyöklű város esetében. Végezetül irtózatosat üt az asztalra s azt mondja Kecskemét nevében a nevezett közlönyke, hogy örül ugyan nekünk, de a magáét viszont nem engedi s ekképpen a gyárból egy szöget sem visznek majd cl juszt sem a konzervre éhes szegediek. • Hát erről a fosztogatásról ninCs "és nem is volt szó, könyörgünk alázattal. Különösen szögeket nem áhítozunk s egyetlen egy ilyen apró vasrudacskát sem akarunk Kecskemét segítségével pléhdobozokba konzerválni. Az mindenesetre megállapítható az igazság kedvéért, hogy a kecskeméti konzervgyárból olorzott vasszögeket könnyebben megemészti a gyomrunk, mint az ilyen nekünk adreszszált cikkeket, amelyekből egyetlen tanulságot kell levonnia minden közlöny minden írójának: ha ír az ember, hát olvasson is, sőt inkább olvasson, mint írjon s ha már olvas, akkor ügy olvasson, hogy legyen értelme annak, amit ír. Igen dicséretes dolog a lokálpatriotizmus, de csak akkor, ha nem azért nyilatkozik még, hogy valamivel megteljék az újság. Búcsúzóul Csak annyit, hogy szívünk minden szeretetével és melegségével ígérjük, hogy ha Kecskemét valóban.eljut oda, hogy Szegeden fiók-konzcrVgyárat létesít, akkor mi ebben a szegedi fiókvállalatban agvvelőt is konverválunk majd, s megfelelő mennyiséget elküldünk néhány' előjegyzett címre. KtpYistfctcf adunk teljesen niegbizhatő garanciaképcs KERESKEDŐNEK gyártmányainkból: nyomolt muszlin divalkendők, fcrfi és női zsebkendők, kerti terilők, bulor lenvászpak, -bútorszövetek és függönyanyagokra. Ajánlatokat kérünk „Konkurrensképcs" jeligére Blockner J. hirdető irodájába, Budapest, IV. Városház utca 10.