Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-06 / 178. szám

12 DeCMSGYSRORSZXa Vasárnap, 1939L augusztus 0. wmmmMmw/mmmmm mmmmmmmtmmammmtmmmmmmmH Pénz nélkül . . . minden szükségletét beszerezheti UNIO-KöNYVECSKERE ?20 legelső cégnél vásárol teljesen KÖLTSÉG MENTESEN 6—7 havi hitelre, készpénzárak oní Az UNIÓ-KÖNRVECSKÉT díjmentesen kapja irodánktól: SZEGED, KLAUZÁL-TÉR 5 SZAM. Telefon 32-71. 341 Tiiiiniii—iwniiiiiiwwiiiiiini ww'ii wnm nini wiiMH iin ininPH J TT~-n inr--- r-.-~-T1r- ..~...-rimr.~­Ami Bécsből megmaradt és ami uj vonásokat rajzol a volt császárváros képére ' Bécs, augusztus 5. A Bécsbe hajón érkező utast első pillanatra ugyanaz a kép fogadja rna ts, mint ivekkel ezelőtt. A Reichsbrücke szürke ivei, a parton .nagy, álmos raktárak, daruk sza­zai, tolongás, 'hajófütty. Sőt még a vámtisztek is a régiek, csak a munkásak változott. Alig tesz azonban oélHiáViy lépést az ujonnanérkezett a Leo­poldsstadt, ábnos utcáin, azonnal akad újdonság. Mindenekelőtt, a kirakatokból eltűntek Doll­fuss tirpliruhás mellképei, helyettük Hiller Adolf angolbajuszos, egyenrnfiás, életnagyságú képei látbiatók. Azonkívül valamennyi üzleten a megkülönböztető jel: piros-fehér-feketecsíkos zo­mánctábláin „Arisch" fölírás. Általában a fölirá­sok. pl'akfitok, táblák megszaporodtak. Mindenki igyekszik lehetőleg minél több minőséget igazol­ni a kirakatokban. Mért igazolások nélkül nincs élet a Harmadik Birodalomban! Tiz- és száz­ezrek mentek tönkire a rendszerváltozás lázas heteiben, mert nem tehették ki a bűvös kis táb­lácskát: ^Arisch", vagy másik változatát: „10(| százalék M A mosoly cs az álmok városa .., Bécset, mint a kedély .a hangulat, a mosoly városát ismerik. Valóban kevés város van Euró­pában, ahoi a kispolgári élet nyugodt harmóniá­ja annyira kihajtott, kivirágzott az utcákon és tereken, az egymás térő kávéházak terraszaira, mint Bécsben. A monarchia évtizedei alatt idc­ömlött távoJtartományok gazdagságának szim­java. Ferenc' József' két évszázadot egybekapcso­ló hosszú uralkodása alatt épült fényessé és naggyá Bécs A kér emberöltőn át tartó folytonos építkezés, a G-aTiciátóI Istriáig elnyúló gazdasá­gi vérkeringés — amelynek szive Bécs volt — gazdaggá tette a várost. A vesztett háború ször­nyű tragédiája trónokat döntött Te, népeket so­dort el, széttépte a monarchiát, de a békeévek szines, mosolygó napjait nem tudta leradírozni a bécsi arcokról s faiakról. Szegényebb, korláto­zottabb lett a hóboruuláni Bécs, de a Grund Ho­tel, a Bristol s a isacher forraszain tavaszonként épugy illatozott a „Mocca", mint azelőtt, a Prá­terben épugy harsogott továbbra is a rezesban­da s zörgött a kugli, mint amikor még a sok­nyelvű császári és királyi bakákat emelte ma­gasba a - Riesenrad lassanforgó kereke . . . Ezt az örökké mosolygós Bécset, amelynek kedélyével még a szűk esztendők sem bírtak el, rázta meg alapjaibai; a Mariahilferstrasse. ko­pott, hónapos szobájának egykori, lakója: Adolf Hitler. Tantoktól s bombavetőktöl kisérvé. száz­ezrek. örömujjongása közepette jött meg, aki egy­kor a névtelenség s a szegénység roppant ter­heit cipelve távozott a császárváros, fényes fa­laj körül. Ki tudná megmondani, mit érzett Bécs visszatért fia, amikor a Ringen dübörgő csiz­mák s ütegek között megszólalt osztrák lelkében a mult, amikór a régenlátott kövek, oszlopok, paloták beszélni kezdték? Vájjon megértette őket, figyelt rájuk? Senkisem tudja megmondani. De at­tól a napfóf kezdve uj szinek villantak föl a bécsi utcákon. UJ szinek, uj arcok, uj ütemeké A bécsi zsidóság sorsa 'A nemzetiszocialisták mindenekelőtt a bécsi zsidókérdés megoldásához fogtak. Bécsbe aü'ö­l ősen a XIX. század közepétől kezdve sűrű ra­jokban érkezett a zsidóság a birodalom keleti tartományaibét. A frissen kivirágzó osztrák ka­pitalizmus vonzására jöttek Bécsbe, ahol mint rugalmas. __ mozgékony vállalkozókat, szívesen látták őket. Számuk egyesek szerint az osztrák fővárosban elérte a 600.000-t. Kétségtelen a béke­s a háboruuláni évek Bécsének arculatára jelen­tős vonást rajzolt a zsidóság. Egyes kerületek­ben, mint például a Duna felé eső II. kerületben, többségben is voltak. Szerepüknek súlya Ausztria ipari, de főleg kereskedelmi életében letagadha­tatlan. Az Anschluss után a nemzetiszocializmus kér­lelhetetlen szigorral és gyorsasággal gőngyölitet­tette föl a bécsi zsidóságot. Nem egy családnak — mint mondják — 48 óra leforgása alatt ki kellett ürítenie lakását- A cél az volt, hogy a zsidóságot lehetőleg a II. és a III. kerületbe sű­rítsék. Ahol nem lépett közbe közületi hatalom, ott pótolta azt az egyéni kezdeményezés. rA tö­meghangulat irracionális mélységedből ha föl­szabadulnak az erők, nincs halandó, aki azokat kiégésük előtt megfékezze. A kilakoltatásokkal kezdődött meg a bécsi zsidóság bukása. Mindenki arra ment, amerre látott: ki rokonhoz, ki isme­rőshöz, ki baráthoz. Aki nem vihette magával bútorát, kénytelen volt olcsó pénzen eladni. A II. kerület kapui ma is tömve vannak hirdeté­sekkel, ahol az összeszorult zsidóság fürdőkád­tól kezdve gyermekágyig kínál megvételre min­dent, ami fölhalmozódhat évtizedek gyűjtő mun­kája alatt egy-egy polgári háztartásban. Árják zsidóktól nem vásárolnak, a zsidók pedig mind­inkább szabadulni szeretnének portékáiktól, hogy az első kínálkozó alkalomkor kivándorolhassa­nak. Tgy azután képzeletet fölülmúló alaesony áron lehet használt bútort és háztartási fölsze­relést vásárolni. A kilakoltatásokkal párhuzamosan azonnal megkezdték a zsidó űrietek fölszámolását, ma már Bécsben nem találni zsidó üzletet. Annál több azonban a lehúzott redőny s egy épülettöm­bén néha ö—6 bezár üzletet is megolvashat az ember. Nos és mindez nem hatolt Bécs gazdasági éle­tére bénítóan — vetődik föl önkéntelenül is a kérdés? A tárgyilagos kutatónak vizsgálódásai során hamar rá kell jönnie, hogy nem. A marói­holnapra földönfutóvá lett bécsi zsidóságnak még aZ az elégtétel sem adódott meg, hogy utólag mondhassa: lám kikapcsolásunk zökkenőt ered­ményezett. Nem eredményezett úgyszólván sem­miféle zökkenőt, mert Bécs kereskedelmi üzletke­rete a békeévek monarchiájának forgalmához volt méretezve. A háboruutáni Bécsnek tulsok üzlete volt. önként azonban senkisem csuk be. összébbhuzódva mindenki igyekezett átvészelni a nehéz éveket. A nemzetiszocializmus tehát tulaj­donképen a túlsúlyban lévő kinálatot csökkéntet­te Te a kereslet színvonalára. Ezért nem okozott zavart a bécsi áruforgalomban a zsidó üzletek százainak bezárása. Wer sich seiner Arbeit schamt, gehört nicht zu uns! Munkát s vele uj életet, uj lüktetést, szivattyú-* zott Bécs életébe a nemzetiszocializmus. A gaz­dasági föllendülést — ami ma Ausztriában leta­gadhatatlan — a nemzetiszocializmusnak min­denáron nyújtania kellett, még akkor is, ha ez a föllendülés nem lett volna, párhuzamos a Ran­madik Birodalom egyetemes nemzetgazdasági föl­lendülésével. Az osztrák közvélemény ugyanis akkora várakozással és lelkesedéssel kapcsoló­dott a Harmadik Birodalom életébe, hogy a csa­lódás katasztrofális politikai hatásokat robban­tott volna ki. Az elfogulatlan szemléiéinek el kell ismernie: Ausztria népe nagy többségében nem csalódott. "Az egyéni vállalkozások nagyobb len­dületet vettek, a városokban mindenütt közületi építkezések és tatarozások folynak. Magában Bécsben jelenleg a következő nagyobb épülettöm­böket javítják: Opera, Kunsthistorisches Muse­um, Parlament, Stephanskirche, Votivkirche, stb. A munkanélküliség megszűnt, sőt mezőgaz­dasági munkásban hiány mutatkozik, amelynek' pótlására páratlan lépést tett a Harmadik Biro­dalom. Hatalmas plakátok jelentok meg az egye­temek falain és fölszólították a hallgatókat, fiu­kat és leányokat egyaránt —, hogy a vakáció­ban önként jelentkezzenek aratási munkára: „se­gítsünk a német parasztnak!" Ugyanakkor aZ állami hivatalnokokat fölváltva 8 napra aratási szabadságra, illetve munkára küldték: "A munka megbecsülése és kiaknázása tehát a nemzetiszocializmus egy tartópillére. Németor­szág köztudomás szerint tőkében és természeti erőben szegény. "A két termelési tényező hiá­nyát a harmadikkal, a munkával igyekszik és tudja pótolni. A munka nemzeti kinccsé, a nem­zeti vagyon leglényegesebb tételévé emelkedett'. Minden munkaórát igyekszenek észszerűen ki­használni. Öles plakátok hirdetik a közhelyeken a figyelmeztető szózatot: „Aki munkáját elha­nyagolja, nem tartozik hozzánk!" A" fokozódó munkával a keresetek is szépei? emelkedtek az uj Bécsben. Hogy a nagyobb anyagi jólétért mennyivel dolgozik ma többet a bécsi polgár és mennyivel ül kevesebbet a sö­röskancső mellett, az már más kérdés ... "A kávéházakban, hétköznapokon ma mindenesetre kevesebben üldögélnek, mint három éwel ezelőtt Talán a hagyományos bécsi hangulat is megfa­kult, komolyabbá vált kissé! .- » » rA'z ablakom fölött Hatalmas fényreklám Izzik az éjszakában. "Alattunk még nyüzsög az élet. S amint nézem a várost s keresem arculatán a ré­gi vonásokat, mintha nagyon messze a tetők fö­lött kirajzolódni látnám a kis kancellár örökre eltűnt arcát. Figyelem, de az izzó fényreklámtól nem tudom kivenni, vájjon szeme örül, vagy ag­gódik-e uj utakon menetelő osztrák népe lát­tára . ! , ttvi — Páratlan kedvezmény a Délmagyarország olvasóinak A főváros egyik elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZALLODA V!., PODNANICZKY UTCA 8, SZ. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy olvasóink 20 százalékos kerti vezménnjel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés, toleíon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit —- A százalékos kedvezmény gazoivány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatal is díjmentesen bocsájt olvasói rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom