Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-13 / 184. szám

10 DÉLMÁGV ARORSZÁG Vasárnap, 1939. augusztus 13. h .u . mii ima——¥ Pénz nélkül . . , minden szükségletét beszerelheti » UNIO-KÖNYVECSKERE 120 legelső cégnél vásárol teljesen KÖLTSÉG MENTESEN 6 -7 havi hitelre, késapénzárak on! Az UNIÓ-KÖNRYECSKÉT dí jmentesen kapja irodánktól: SZEGED, KLAUZAL-TER 5 SZÁM. Telefon 32-71. 341 mit. Szeged számára üzletnek sem lenne rossz egy modern üdülőház, meri a csehek által épitett turistaszálloda, amelynek kezelé­sét a fővárosi üdülő vette át, huszonnyolc szobájával nem tölthet be komoly szerepet. Nem is feszik jó helyen, mert leszorult a hó­utca nappal fülledt és poros levegőjébe, pedig egy ugrásnyira van tőle az a bizonyos fe­nyő erdőcske a Borkút fölött, ahová a szegedi főispán gondolta a szegedi üdülőházat. Azért lenne jó üzlet itt minden komolyabb vállalkozás, mert Rahó a központja a turiszti­kai és nyaralási szempontból egyaránt na­gyon jelentős vidéknek és mert adottságai arra predesztinálják, hogy az ország legvon­zóbb nyaralóhelye legyen. Női modelek kalap Kalászr Juhász MargitDame ""BSSS'ft listák, mi pedig igencsak nyaralók vagyunk. Azok egy-egy éjszakára szálltak meg Rahón, vagy más közeli községben, kényelmi igényeik nemigen voltak, elég volt nekik egy ágy, vagy akár egy szalmazsák is, gyomruk igényeit há­tizsákjaik tartalmából elégítették ki, kora­reggel azlán mentek tovább, a csúcsok és az erdők világába. A magyar nyaraló viszont azt szereti, ha néhány hétig egy helyben, a lehelő legnagyobb kényelemben — szidhatja a helyei, ahol nyári pihenőjét tölti. Rahó pedig, jelen állapotában, mindent ad, csak éppen kényelmet nem. Az egy lu(is­taszállodán kivid európai értelemben vett szállodája nincs és a tnrislaszálloda kicsiny­ke éttermén kívül a mi igényeinknek meg­felelő étterme sincs. Ebben az egyben is sok­szor órákig kell az cbéíftr, vagy a vacsorára várni. Valaki #a várakozás mérgében kiszámí­totta, hogy szabadságának' közel egyötödét kell ebéd- és vacsorávárássa! eltöltenie. De nincs a mi igényeinknek megfelelő kávéháza sem. Azt mondják, hogy Rahó legnagyobb kincse a levegője, amiben sok igazság vari, hiszen a környékbeli hegyek fenyőrengelegei mind ide, a Tisza völgyébe lehellik illatukat, csak az a baj, hogy talán éppen ehhez a tü­dőtisztitó levegőhöz jut a legnehezebben a nyaraló. Az egyetlen kávéház a Korzó-knve­ház, amelynek födött kerthelyisége erősen emlékeztet az alföldi pajtákra, máig sem tu­dom, hogy miért kapta tulajdonosától a „kert­helyiség"' nevel. De ennek a helyiségnek igen nagy a jelenlősége. Van néhány négyzetmé­ternyi parkett benne és ezen a parketten elé­gítheti ki táncéhségct a Rahón nyaraló ifjú­ság. amelynek a hona kissé bizonytalan. A Korzó-kávéház legfőbb attrakciója két­ségtílettfirM Vn y u s. aki egy személyben tölti be. a tulaj , a főpincér és az ételhordó pin­cér bonyolult tisztségét. Menyus a mestersé­get valószínűleg nem a budapesti Ritzben ta­nulta ki. de azért szivesen hivatkozik a Rilz­re, miként az én esetemben is tette. Az tör­tént, hogy az egyik ebéd utolsó fogásaként elérndobolt tortához nem adott evőeszközt. Amikor halk szóval interpelláltam érte, imi­gyen szólt rám: — Fogja a kezébe! Gondolja, hogy a Ritz­ben van! — De evőszerszámot mégsem adott, rákényszerítve, hogy tanácsát megfogadjam. Menyus azért mégis nagyszerű ember, ha nyers is kissé. Büszke arra. hogy tartalékos tisztje volt a háborúban valamelyik magyar tüzérezrednek, de arra talán még büszkébb, hogy intézménye köztudomás szerint kóser­kávéház és vendéglő, de azért törzsvendégei közé tartozik a Rahón állomásozó tisztikar is. éA kérdésnek persze itt. a Tisza legfelső szakaszán, a fenyő-őserdőkkel boritolt Kár­pátok ölében, egészen más az akusztikája, mini errefelé, minálunk, hiszen lépten-nyo­mon találkozik az ember rongyos, piszkos, pájes/es zsidógyerekrkkel, akik harsányan éneklik a nótát: Marti Miklós katonája va­gyok . . .- Senki sem tudta megmondani, hogy e.z az örökidegen pájeszes népség miért nem felejtell cl a cseh világ két évtizede alatt sem magyarul, miért tanította meg erre a nehéz nyelvre megszámlálhatatlan ivadékát iv amikor nyilvánvaló, hogy a magyar nyelv­nek nem nagy konjunktúrája volt Benes köz­társasága idején cs amikor ruszin testvéreink, yalnrniiil cipszer barátaink közül még azok is cllelejlellék édes anyanyelvünket ez alall a keserves idő alatt, akik hajdanában tudtak valamit belőle. Dc cz már politika és nem illik bele ennek az írásnak a tárgykörébe. Annyit azért hozzá kell még fennem, hogy kicsit szörnyű magyarsággal irnak, beszélnek árok is, akik errefelé élnek, akár rutének, akár ciuszcrck akár zsidók. Kormányzónk ne­vét nemcsak mondják Harti-nak, hanem igy is irják. amint az sok falon olvasható. Az egyik cégtáblán viszont azt olvastam, hogy kiváló, finom borok -dogaszol t< palackokban kaphatók és az egyik ablakból rámmosolygoll a cédula, hogy az "odvarban" kiadó "lokás" van. A Korzó-kávéház rokonszenves prímása pedig egy szép estén azzal dicsekedett, hogy legközelebb már 'klasszikus' muzsikát is il­leszt szerény repertoárjába, mert a banda már keményen gyakorolja a »Truviátát*, meg a "TrobadurD.) 'A kétezer nyarajó bizony nem falália meg azt a kényelmet Rahón. amit szeretett volna megkövetelni. Alacsony faházakban kaptunk szegényes hajlékot, elcg drágán, de szalma­zsákkal leginkább. Az élelmezés körül is voltak nehézségek és komoly panaszok. A kissé tulmagas árak miatt is. A nyaralók fe­dezték föl Rahó számára a strandfürdőt. A falun kcresztülszáguldó Tisza, amelynek kes­keny és sekély vize kristálytiszta, rövidke szakaszon derekig ér és igy. ha valaki koc­káztatni meri térdeinek épségét, még úszhat is benne. A meder ugyanis óriási kavicsokkal van tele cs kavicsok borítják a partokat is. De azért strandoltunk, napoztunk a vasúti töltés gyepes oldalán és elgondoltuk, hogy kis költséggel remek strandot készíthetne Rahó, ha lenne hozzá anyagi tehetsége. Mert az ta­gadhatatlan, hogy érdemes lenne itt beruház­ni. Mint ahogy nagy üzleti lehetőségeket k;­nálna egy-két szálloda, panzió is. A pénzkérdésen múlik minden, meg a vállalkozási hajlandóságon. Főispánunk, aki az elmúlt hetekben helyettes polgármesterünk, elől járósági tanácsnokunk és köztisztasági üzemvezetőnk társaságában .autókiráiídulásl telt Rahón és néhány napig élvezte a körnj'ék páratlan szépségeit, ugy nyilatkozott ugyan, hogy a testvérváros gyönyörű üdülőházat épit majd Rahó legszebb pontján, a Borkút fölölti fenyvesben, 150.000 pengő költséggel, ami nagy örömet keltelt a rahói szivekben, de mi szegediek, nem nagyon bíztunk benne, hogy valóra is válhatna ez az álom, ismerve városunk mindig szorult pénzügyi helyzetét. A legfurcsább a dologban az, hogy magán Rahón is akadna vállalkozó, aki szivesen be­fektetne tekintélyes summákat a várható nagy idegenforgalomba. De mozdulni sein mer — amint mondotta —, mert nem tudja, hogyan hajtják végre ezen a vidéken azt a bizonyos -egyensúly-törvényt*. Menyus rs tervezi kávéházának megfelelő kibővítését, modernizálását. Gyönyörű lerraszt szeretne építeni, igazi kerlhelyiséget, nagyszerű kony­hát hozzá, még a kóserságról is lemondana, de egyelőre nem tudja mi lesz az iparengedély­ed - . . Sző, ami sző: tenni kéne okvetlenül vala­Mz Isién ölében Várunk, várunk as állomáson, Lassan kongnak, tűnnek as órák. A ködöt az esték arcunkba szórják — Vigyázzunk, senki meg ne lásson! (Uram, Uram, szökni akarunk...) Két csavargó: konok és tépett, Egymást az úton megtaláltuk. Arcunk és kezűnk a Stixbe mártjuk Sorsunk azok útjára lépett, Kiknek messze, messze van a Föld. Távol mindent virága nyárnak, Másé a nap 8 a hó is télen. , * Egy felhőrongy ott fönn az égen Csak a miénk. Ott nem járnak a testvérek. 'A testvérembercfc. \ Odaszökűnk. Visz furcsa vonat, Végtelenben száguld a sínünk, Szegények: mi semmit se viszünk — Mit kaptunk? még rosszat se sQkal... ­csak békét. Ez a mi aranyunk. Nézd, a csillagok fénye femeg Vár a, felhő hófehér terme S egymást, áldottan átölelve, Mint két megbékélt boldog gyerek, 'Alszunk el az Isten ölében. KALMAR-MARON FEREM. I SZfKEH SZflBflDTEBl JflTEKQK 1931 » vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió 13 kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész aap a Délmagyarország kiadóhivatalában Aradi-«. 8. a Városi Színház nappali pénztárában és a Menetjegyirodában

Next

/
Oldalképek
Tartalom