Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-13 / 184. szám

8 iVasarnapf, 1939. augusztus 19, Budai gázgyári elsőrendű rliri I IIAIIAIAI augusztus végén érkező uszáS !ii HilKS/lll lyunkból fogyasztóknak és vlw w m flSO !F. IflUIIIILUl szonteladóknak szállítunk. Wllheim Testvérek épület és tüzelőanyag kereskedők, Mars-tér 2-3. telefon 26-18, Kölcsey-utca 10. telefon 19-84. Ecsedf Csapó Mária: Szeged a muii tiikvéhen IX. Hir es emberek Szeged történetében lla Szeged neve bárhol fölvetődik, képzetkapcsolódással azonnal a szegedi paprikát, ha1 ászlevet, pipucsot és a szegedi bicskát emlegetik. Szegednek eddig cz volt a híressége és olyan büszkesége, mint például a szarvasiaknak az a hagyománya, hogy Nagymagyarországnak. ott volt a szive, V3gyis a közepe. a* meglehet, hogy geografiailag Szarvas volt az ország közepe, de a szive Szeged volt századokon át. Innen áramlott a hazafias törekvések olyan éltető vérkeringése az ország testébe, amely a legbetegebb, legreménytelenebb időszakokban is életképessé tudta tenni. Hogy ez igy volt, misem bizonyitja jobban, mint az, hogy Szeged századokon át országos tanácskozások és királyok találkozóhelye volt A magyar történelemnek alig van olyan nevezetes alakja, aki Szegeden legalább egyszer meg ne fordult volna és ezekbez a látogatásokhoz érdekes események fűződnek. Hogy csaknem az elején kezdjük: pontosan 700 évvel ezelőtt 1230-ben IV. Béla király Szegeden időzött, itt fogadta ünnepicscn a kunokat, akiket a tatárdulás után elnéptelenedett Dutri—Tisza közére letelepített. Az uj honalapító világért sem gondolta volna, hogy ezzel mennyi bajt zuditott az országra, mert a kunok garázda életmódja valóságos islencsapása lett ennek a vidéknek. Különösem Kun László idejében hatalmasodtak cl, akinek anyja kun leány volt s legkedvesebb emberei a kunok voltak. Gyakran tartózkodott köztűk Szeged pusztaságain, ahol a mai Pusztamérges helyén királyi szállást tartott. Itt aztán olyan vidám .mulatozásokat csaptak, hogy csak ugy porzott. Szilaj kun menyecskékkel ropták a táncot, akik ugyíátszik szivesen mulatoztak a kicsapongó királlyal, mert ezt a helyet annakidején nem is Mórgcspusztának, hanem »Asszonyszállásonak hívták. a vidám, gondtalan időknek bizony sok szenvedés és szegénység lett az ára, amelyből a szegedi népnek niindég bőven kijutott é-s ez föléig a török megszállás alatt érte cl tetőpontját. Nem sok.ui tudják, hogy c nehéz idők legnagyobb hadvezérének és a kereszténység hős védelmezőiének: Hunyadi Jánosnak milyen szoros kapcsolatai voltak Szegeddel. Rokonai, a horogszegi Szilágyiak itt éltek Szegeden, közülök egy városbi ró is volt. A város környékén nagyy birtokokat is vásároltak, főleg azért, hogy az elleulábas kiskundorozsniai Gara-család befolyását ellensúlyozzák. Csongrád, Sámson, Kutas, Hódmezővásárhely Hunyadi János birtokaihoz tartozott. A TARJÁN ÉTTEREM [u k vofchdö) budapest Nyáron: GYÖNYÖRŰ KERT 7 TANC ARTISTA MŰSOR Télen: IN T IM ÉTTEREM! DEBRECENI KISS LAJOS MUZSIKÁL Télen-nyáron a legjobb konyha Hunyadi által vezetett török háborúknak Szeged volt egyik kiindulási pontja. Ulászló itt is kötötte meg a szomorú emlékű »szegedi békét*, amelynek megszegése oly tragikus fejleményeket okozott. A háború egyik kiemelkedő alakja: Kapisztrán János is a szegedi alsóvárosi kolostor tagja volt. A Belgrád alá vezetett 60«X> föuy> bad nagyrészt Szeged és vidékének lakóiból és ifjúságából áttolt Szilágyii M Lály 20.000 íő.ijri hada, amely Mátyás királyt megválasztotta a Duna jegén, Szegedről indult el. Alig van olyan sorsdöntő történelmi esemény, amelyben Szegednek része ne lett volna. Mátyás király gyakran megfordult Szegeden Amidőn 1475-ben Szent Demeter ünnepén megjelent, sajnálattal tapasztalta, bogy az istentiszteletet végző lelkészen »nemigen jeles kauzula vagyon*. Ekkor levetette saját fölsőruháját és az oltárra >offerálá azt*. A gazdag, keleti gyöngyökkel megrakott köntös, amelyet 60000 forintra becsültek, ma is megvan az alsóvárosi barátok birtokában. Hogy milyen súlyt helyezett Mátyás Szegedre, az is bizonyitja, hogy a királyi várat fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ezzel akarta a város támogatását fia számára megszerezni. •Mátyás ifekete sereg«-ének is érdekes szerepe volt Szegeden. A főleg csehekböl álló hadsereg, a nagy király halála után lezüllöt, miután zsoldját nem kapta rendesen, rabolt és fosztogatott. Ebben az időben Szeged környékén szállásolták és mivel a város panaszt tett ellenük, Kinizsi I'ál kapott megbízást, hogy a fekete sereget megfegyelmezze. 151 is jött ide huszárjaival, de a fekete sereg a pusztákon elsáncolta magát, úgyhogy formális összeütközésre került a dolog. Kinizsit — miután kisszámú serege nem bizonyult elegendőnek — a város fölfegyverezett polgárai segítették Olyan alaposan bekerítették a csehe. ket, hogy azok rövid küzdelem után ősi szokás szerint, mind szétfutottak. Mégis mintegy 600 cseh elesett és ebben nagy részük volt a vitézül verekedő szegedieknek. A törökök ellen több izben vezettek keresztes háborút, igy 1514-ben is Dósa György vezérlete alatt, akinek neve szintén Szegedhez fűződik. Dósa György székelyeredetü, erdélyi ember volt, aki azonban kalandos természetével koraifjuságától sokfelé megfordult; igy eljutott Szegedre is, ahol ügyessége miatt Pálfy Balázs föbiró megszerette és fiává fogadta. Ekkor katonai pályára lépett és rátermettségénél fogva gyorsan haladt előre. A Bakócz Tamás által hirdetett keresztes háborúnak ő lett a fővezére és miután a szegediek jól ismerték, nagy számmal csatlakozlak hozzá A keresztes háborúknak azonban szomorú végük lett. Miután a földesurak jobbágyaikat nem akarták elengedni, sőt még a táborból is visszahazatták és kényszeritették munkájuk folytatására, ezért kitört a porlázadás. A felbőszült jobbágyok nem a tőrök, hanem földesuraik ellen fordultak. Az áramlatt, jobbanmondva az átkos nagyravágyás, Dósát is magávalragadta és seregének egy részével Pest elfoglalására indult. A józan szegediek, amikor mindezt látták, lassanként elhagyták a tábort és hazatértek. A keresztesek ezért bosszút forraltak Szeged ellen és haddal indultak ellene De a város kellően fölkészült idejében; 3000 embert állított fegyverbe, még a hajósokat és a halászokat is. A keresztesek, amikor ert az elszánt ellenállást látták, nem is mertek támadni, csajt a város környékét gyújtották föl és rabolták ki. C*anád várát azonban bevették és még a püspököt is karóba húzták Ezután Temesvárt akarták elfoglalni. de Itt Szapolyai szétverte őket; Dósát nagv kegyetlenkedések között kivégezte, fejét pedig levágatta és szépen becsomagolva egv kis ládikába. mint értékes ajándékot elküldötte Pálfi Balázs főbírónak Szegedre. Alig merült Dösa szomorú emléke feledésbe Szegeden, a rendkívüli idők ujabb rendkivütt embereket hoztak fölszinre. A mohácsi veszedelem és Buda várának kirablása után Ibrahim nagyvezér 1536 szeptember 28-&n Szegedet is megtámadta és földúlta. A janicsárok zsákmányának engedte át, akik fölgyújtották, kirabolták és főleg gyönyörű leányait elhurcolták. A följegyzések szerint a táborben például egy kolduló dervisnél kilenc tündérszépségü, gyönyörű leány volt. Mennyi jutott akkor a vezéreknek T ... A szeikerok mind tele voltak •jázminarcu, rózsaillatú, ezüsttestü szépségekkel*. A szegedlek büszkeségeit a törökök elhurcolták és maguk is földönfutók lettek. Félelem és nyomor lett az osztályrészük, amit még fokozott egy Csernl Jován nevű kalandor föltünése, akit a testén végighúzódó fekete folt miatt »fekete ember«-nek neveztek. A maga körül gyűjtött martalóccsapattal valóságos réme volt a környéknek, a jázminarcu, ezüsttestü szegedi szé< peknek. Közönséges kalandor volt, de különös varázszsal hatott az emberekre s oly nagy volt hatalma, bogy a kettős királyság alatt mind Sza. polyai, mind Ferdinánd — ahelyett, hogy megzabolázták volna — versengtek érte, hogy a fekete embert tekintélyes haderejével a maguk részére megnyerjék. Cserni Jován, a fekete cár, végül mégis martalóc véget ért. Szegeden a gazdag Zákány-ház foztogatása közben, a szomszéd Szilágyi László-féle palota ablakából lelőtte egy Urbán nevü ember s — bár vérdijat tűztek ki a fekete ember fejére — babonás félelemből fejét venni nem merte. Emberei ekkor szállására hurcolták a sebesült rablót, ahol éjnek idején Törők Bálint, Szabadka ura 300 lovassal megtámadta, fejét vette és János királynak elküldötte. Igy a gazdag jutalomban Török Bálint részesült s — mivel, amióta a világ világ, a kisebb mindég a rövidebbet húzta — nem valószínű, hogv Urbánnal, aki a rablót leterítette, megosztoztak volna. Erről nem szól a krónika. Utifyteitn, valami fáradf, halk elegánda ömlik szét az Idei őszi divaton. A négy évszak közül mindig a legegyszerűbb az ősz divatja, mert kissé szomorkásnak kell lennie, hiszen minden a nyár tovatünésére, a tél közeledtére emlékeztet. Az Idei őszi divat olyan, mint halkan lehulló, aranysárga falevél, kissé fakult, elszáradt és finom . . . Az uj őszi divat meglepetése a mintás sző< vet. Sötétkék, galambszürke, vagy fekete a'apba parányi fehér csillagokat szőnek bele s a legalagánsahb angol ruhák készülnek' ezekhői a dekoratív anyagokból. Hogy csak néhányat emlitsünk, ime: Szürket-fchértnlnfás kőnpyű szövetből készül a következő fazonú toalett: Hólokbarako'tt szoknya, a felsörész kétféle anyagból áll. A hátrész, ujjak és az előrész mellig a sajátjából készül, a mellrész, * nyak és a vállak pedig hófehér szövetből. "A ruha diszitése szines, nagy monogramm a baloldalon fönt és többszinü öv. Sötétkék-fehérmintás könnyű szövetből enyhén haragos szoknyáju, sima felső'észü ruha készül, visszabukó, keskeny gallérral s a mellrészen keresztbefutö szegőcsoportokkal. A ruhát piros, vagy fehér antilopöv díszíti és harangosan szabott körgallér egésziti kl. Nagyon elegáns őszi toalett a fekete, bolyhos gyapjuanyagból készült ruha. A szoknyája sima, rézsútosan szabott, ami enyhe hullást kölcsönöz a ruhának, a bluz csipőn alul ér és kicsi, hegyes nyakkivágása van A bluz különlegességét a diszités adja meg* vízszintes irányban négy, egymástól egyenlő távolságra fekvő, fehér zsinórszalag fut körbe és elől mindegyik apró csokorban fut össze. Az idei őszi divat föltűnő újítása a csipkekalap. Fehér vagy arany vertcsipkéből ké szülnek ezek a kalapok, csúcsos tetővel é? keményített széllel, szalagdíszítéssel. Sötóthajúak fehér, szőkehajuak pedig arany osipkfkalapot viselnek. Az őszi divalszinek: mindenekelőtt a sötétkék, azután az ezüstszürke, a rozsdavörös ée a szürkészöld.