Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-12 / 183. szám

4 DtCMAGyARÖRSZSG Szombat, 1939. augusztus 12. WB—I •MHIIIJi—3 Ecsedi Csapó Máriás Szeged a muti iiikvében VIII. Fenyiiési módszerek — Kancsuka, pellengér, fcisepriixés, pallosjog Szeged már a tatárdulás eló'tt szabad királyi város volt- Kiváltságai közé tartozott, hogy polgárai idegen hatóságok által lelarlóztathatök vagy clitélhelők nem voltak. Csupán a saját választott bírája ítélkezhetett fölötte. A biróválaszlásokban kezdetben a lakosság minden tagja résztvett, de mivel ez ösi magyar szokás szerint egy kis íejbeverés és bicskázás nélkül nem történhetett meg, ezért már 1112-ben Zsigmond király ugy vélekedett, hogy célirányosabb, ha a lakosság csak 40 alkalmas képviselőt választ, tojjon azoknak a feje a biró- és esküdtválasztások miatt. Igy fejlődött ki a városi képviselőtestület intézméuye. A város főbírója tehát az esküdtekkel együtt élők és holtak fölött Ítélkezett. Ennek jelképéül a város széképületén fényes pallos, illetve bárd volt kifüggesztve. Sőt az idegenek tájékoztatására a város lkét végén szivremegtelő bitófák állottak, amelyeket csak 1861-beu bontottak ic. A föbiró tekintélyének emelésére mindig többedmagával, a kisbirák kíséretében jelent meg a városban. Ha körútján rendetlenségekkel találkozott, a helyszínen rög'tönitélö bírósággá változott és intézkedett. Intézkedése igen sokirányú volt, a polgárokat ugyancsak rövid pórázra fogta, mert rendnek kellett lenni. Kisebb ügyekben flcnyttőmódszjprkénfi alknlmazák a pellengért és a botbüntetést. A szenteket lerángatni az égből és kacskaringós mondások kai fűszerezni az izes magyar beszédet, Szegeden sokáig szigorúan tilos volt; 50—60 pálca vagy pénzbírságot jelentett, de a szegedi ember inkább eltűrte ezt is, minthogy lenyelje, ami a száján kikívánkozott. Gyakoriak voltak a »nyelvességi pörok* is. A civakodó asszonyokra a XVtII-ik században rossz világ következett Szegeden. Annyok Sára teszem fői, aki a »comm<ssarius uram* feleségére nyelveskedett, 30 kancsukautésre Ítéltetett . . . Sőt az anyósok »izgágái« is szigorúan fenyittcltek. És még mondják, hogy nem voltak bölcsek a régiek. Nugyonis okosak voltak, mert belátták, hogy nemcsak az asszonyok pletykazacskók, hanem a szószártyáskodó férfiakat is megbélyegezték. Érdekes példája volt ennek a Tóth Mihály esete. Ez az ügyvéd — miut kartársai általában — az 1820-ag évek elején a város életében a »kovász« szerepet töltötte be. Mindent kikurkászott, ami másokra kellemetlen volt s bár sokszor igaza lehetett, a forró kása végül is az ti száját égette meg. Számtalan sok serlötárgyu beadványa és gyanúsításai miatt előbb »nyelvkolésre«, majd lörök haJlgií&sra ítéltetett*. Szigorúan fenyítették Szegeden a hatóság eiírn vetőket is. Aki becsmérelni merte a hatóságot, azt becsukták, sőt volt rá eset, hogy 100 pálcaütést szenvedett , . . Milyen szerencse, hogy akkor még nem volt OTI és városi vizdij . . Hova zárták volna azt a repgetegsok embert? A fenyítő ügyekben a vizsgálatok gyakran torturával történtek. A kinvallutásokat a tanács mindig külön határozattal rendelte el és az ügyész sajit házi hóhérjával hajtotta végre. A kínzások eszközei és fokozatai ugyanazok voltak, mint a boszorkánypörökben. Szerencse, hogy akkor még a .daiiert-gépet nem találták ki', mert eggyel több lett volna a kinzó eszközök szá ma . . . De hogy a nemes magistrátus mégis milyen humánusan gondolkozott, azt az 1741. évi támadás 113 tétele imigyen bizonyítja: »midőn két rab megkínoztatott, kezének és lábának enyhítésére egy iteze bort és egy iteze égetett bort mi ttunk*. Hát arra a nagy ijedtségre inni kellett, jz bizonyos ... A város hatalmi vérjogánál togva. a tanács halálos Ítéletet is hozhatott. Az ítéleteket a hóhér hajtotta végre, akinek rendes javadalmazása volt, de a- kivégzések után »bor•avalótc is kapott. Remélhetőleg nem az áldozattól. A hióhér kedves kötelességei közé tartozott < a pajkosóleiü nöi hölgyek kiseprvzése is. A tanács a város erkölcsei fölött szigorúan őrködött. Ak' paráznaságban találtatott, neui kerülte el a büntetést A férfiú pénzbirsággal, sőt nyilváuo? botozással, 50—100 korbácsütéssel sújtatott, ba pedig nő volt a botrányokozó, különösen a »musi katérosokka! való conversálódás* miatt a tanács nem ismert kíméletet. A gyanuséletü hölgyeket a hóhér kikísérte a város szélére és néhánv udvarias fölszólitás ulán a város területéről örökre kiseprűzte. Hej, de sok seprű fogyott hajdanában Szegeden. A világ azért Lem változott meg . . Ezek az évszázados jogok és gyakorlat a török hódoltság alatt nagyon megcsorbultak. A város elvesztette vérhatalmi jogát és a fenyitési, rendészeti és egyéb vitás ügyekben a kádi volt az illetékes biró- A szegedi biró nem voit más, mint a basák végrehajtója és adószedője. Érdekes vitás ügyben Ítélkezett a kádi 1562ben. A reformáció elterjedésével és megerősödésével a Havi Boldogasszony-templomot mind a két hitfelekezet közösen használta. Utóbb azonban ezen összevesztek és a barátok a basa védelméhez fordultak, aki a templom odaítélése előtt hitvitát rendelt el. A vitában a hitujitok kerekedtek fölül és már ugy látszott, hogy övék a győzelem, ekkor azonban előállott a barátok kuktája és a hagyomány szerint együgyüen furfangos kérdéseivel az ellenfél tudós szónokát olyan zavarba hozta, hogy a basa „Eszéki Se bestyén gvárdiánnak megelégedve jelentette ki: ne félj pap gazda, tied a templomi* A törökök alatt a városi képviselőtestület ts megszűnt és a szegedi birót a mészáros-oéh tag jai választották. Ez a céh különleges kiváltságokat élvezett sokáig, mivel az országos vásárokat és messzavidékeket bekóborló mozgékonyságuk miatt tulajdonképen a hírszolgálatot, sőt a kér.iszoJgálatot a mészárosok látták el. A törökök kiűzése után a város törvénykezési jogait visszakapta, de később az abszolutizmus korszakában mindinkább njegnyirbálódott és a közigazgatás fejlődésével, átszervezésével csaknem egészen elveszítette. » 1871-ben fölállították Szegeden a királyi törvényszéket és járásbíróságot. Ezáltal _ kisebb kihágási esetektől eltekintve — a szabad szegedi polgár fölött többé nem a saját választott birája ítélkezik cs a város különleges közélete érdekes színfolttal szegényebb lett. 99 AUIOSYPIflON házi szódavíz készülék Jéüszekrénueh és ragijiaiigépeh nagy választékban beszerezhető Varga Dezsővasáruház t* nid-u RepülőgépszerencséfleKSégek Washington, augusztus 11. Egy kétmotoros repülőgép Langleysfieldben felszállás közben lezuhant A gépben ülő két tiszt és hattagú legénység szénné égett Páris, augusztus 11. 'A london—bázeli angol kereskedelmi járat egyik repülőgépe francia területen Saint Sauveur közelében kigyulladt. A bentülők sértetlenek maradtak. A repülőgép tönkrement. NewyorU—Páris Washington, augusztus 11. A légügyi hatóságok közleménye szerint Howard Hughes ismert amerikai repülő szabadságot kért, hogy egy uj négymotoros Boeing tipusu repülőgépen a sztratoszférában NtfwVorkból Parisba repüljön. A repülőgépet ugy építették, hogy a legnagyobb magasságokban haladhasson. Hughes reméli, hogy sikerül ui rekordot felállítania. Aggasztóra fordult a francia kereskedelmi miniszter állapota Páris, augusztus 11. 'A több hét óta súlyos betegen fekvő Chappedelaine francia kereskedelemügyi miniszteren vérátömlesztést végeztek. Állapota aggasztó. —oO°— Anglia kiadta Japánnak a flcncinl négy kínait London, augusztus 11. A Pfess Association diplomáciai levelezője hivatalos forrásból származó hír alapján jelenti, hogy az angol kormány elhatározta annak a négy kínainak a kiadatását, akik a tiencini angol-japán vita elindítóinak nevezhetők. Londoni illetékes helyről utasították Sir Róbert Craigie tokiói angol nagykövetet, értesítse a japán kormányt, az angol kormány elhatározásáról. lifaDD hihOIOI zárfah le a tapdnoK Honkong, augusztus 11. Hsingsu kikötőjét — Amoytól 150 kilóméternyire — az utolsó kinai kikötőt, amely még nyitva állott külföldi hajók számára, tegnap a japánok aknazárral vették körül. Egy angol gőzös segélyhívására a kikötő bejáratánál megjelent a Westcot nevű angol torpedóromboló, hogy biztosítsa az angol hajó befutását a kikötőbe. A japán hajóhad őrnaszádjai azonban az angol torpedóromboló előtt is sűrű aknazárt raktak le, hogy sem az angol hadihajó, sem pedig az angol gőzös nem futhatott be Hsingsu kikötőjébe. \ lopdn halon ai Köröst szerepe Tokió, augusztus 11. A mikádó kihallgatásöli fogadta Itagaki hadügyminisztert. Tekintve, hogy erre a kihallgatásra azután került sor, hogy a császár Kanin herceggel, a japán nagy* vezérkar főnökével folytatott beható tanácskozásokat: minden jel arra mutat, hogy japán katonai körök döntő mértékben lépnek föl Japán politikájának erélyes érvényesítése érdekében. Sir Róbert Craigie, angol nagykövet tegnap röv 11 megbeszélést folytatott Catoval, az angol-japán tárgyalásokra kiküldött japán delegáció vezetőjével, Cato közölte Nagybritannia követével, hogyha a tárgyalások nyomban nem indulnak meg, úgy a japán tisztek visszatérnek Tiencinbe. Craigie nagykövet csak annak megállapítására szorítkozott, hogy kormányátél mindezideig nem kapott ujabb Utasításokat, Nyomtatványainak megrendelése előtt forduljon bizalommal Ablak&fyM'W lunup/nyamdápítito Szeded, liáluácLa-utc* 19. svát*. IzUfm 10-69. A„Dé!magygrorsiág" mostani késiitőjo.