Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-20 / 163. szám

DECMAGYARÖRSZÁG Csülfirtgk, 1939. julius 20. működtem Európának egyik legszebb intézetében, a Marianumban « ez alatt az idd alatt ások a támadások, amelyeket az oláhok a magyar iskolák ellen indítottak, természetszerülty, érték személyemet is. Amikor, a román támadások miatt meg kellett válnom a Marianumtól, akkor a szegedi tanárképző főiskola tanára lettem, 1933 nyara óta pedig a tanárképző főiskola és az Apponyi-kollégium igazgatója tagyok, 1915 óta magántanára, 1931 óta címzetes nyilvános rendkívüli tanúra voltam a FeVintz József-tudományegyetemnek. A Magyar. Tudományos Akadémia és a Szent István-Akadémia tagja vagyok. Munkásságaim során különösen az algebrai cs a ncmalgebrai görbék tulajdonságaival foglalkoztam. Értekezéseim es tanulmányaim anyagát azok az általános síkbeli görbék alkották, amelyeket síkjuknak bármely egyenese, vagy (n) vagy (n-2) pontban metsz. Ezekre nézve sok olyan megállapításra és tulajdonságra jöttem rá, amelyekről azelőtt azt hitték, hogy csak az algebrai egyenletekkel értelmezhető görbék tulajdonságai. Ezeket a megállapításokat általánosítottam a térre, a feleletekre és a többdimenziós terekre. Behatóan foglalkoztam ezenkívül az algebrai egyenletek gyökének helyzetével is. Az új egyetemi rendkívüli tanárok közül Schneller, Károly, a miskolci jogakadémia nyilvános rendes tanára a Bzegedi egyetemen a statisztika és közgazdaságtani tanszéken nuut nyilvános rendkívüli tanár működik az új tanévben. Kérésünkre a következő nyilatkozatot adta a Délmagyarországnak: — A kolozsvári-szegedi egyetemmel való kapcsolatomat megpecsételő eskü letételekor, meghatott vagyok. Előttem áll az egyetem eszményét és a tudomány szabadságát hirdető és életivel megwlósitd áldott édesapám, alff ugyanezen az egyetemen több mint negyedszá zadon át működött. Kötelességszeretctét szeretném hagyománynak és az általa képviselt tiszteletreméltó hagyományokat pedig kötelességluft tekinteni. — 1917-brn doktoráltam summa cum laude, 1519—1920-ban a székesfőváros statisztikai hivatalában működtem. Innen kerültem a miskolci jogakadémiára, ahol a közgazdaságtant, a statisztikát és a pénzügytant tanítottam. 1922 óla szegedi, 1933. óta pedig budapesti egyetemi magántanár vagyok. Huszonöt éves koromban elnyertem a Magyar Tudományos Akadémia Kőrösy-pályadiját. Koraifjúságomtól kezdve a statisztikával, főleg a népességi statisztikával foglalkozom. Valamikor száraz tudománynak tartották, én úgy látom, hogy ez a tudomány a kollektív lelkiismeret őre, az ország szeme, a legérdekesebb társadalmi kapcsolatok fölismerezének eszköze. — Eddig módszer-kérdéseken kívül a városi és falusi lakosság sajátosságai, halandóságai, közegészségügyi és bűnstatisztikai problémái, vatamrnt Miskolc és Borsodmegye népességi és gazdasági kérdései kötötték le a figyelmemet. Ujabban a mezőgazdasági termelés színvonalának és „életterének", a népsűrűség helyes megmérésének problémái foglalkoztatnak. Mint tanár, ezután is szolgáin akarok lenni a redmH*oH ifjúságnak, mint kutató szeretnem, ors-ágos jellegű és másrészt módszertani kérdi seken fölül, kidolgozni lehetőleg a hallgatókkel. együtt Szeged demográfiáját, mind az álló répi sséget, mind a város népmozgalmát. A város sajátos jellege: az őstermelő lakosság nagy súlya, a hisbérleti rendszer, szinte önként kínálja a más városokkal való összehasonlítást, a fény- és árnyoldalak kidomborításával. Szerettünk volna Batizfalvy Jánossal, a szülészeti és nőgyógyászati tanszék új rendkívüli tanárával beszélgetést folytatni, ő azonban az eskütétel után azonnal elutazott s így nwa* késségéről ét jövő terveiről Gombás Pál működésével együtt később számolunk be. A gödi egyetem az új professzorok személyében kiváló tudósokkal lett gazdagabb s eddigi működésük és jövő munkásságuk méltó a ozegedi egyetem hírnevéhez. Három hete kifosztva áll egy lakás a Kistisza-utcában Amig a tulajdonos nyaral, a betörő dolgozik (A Délmagyarország munkatársától.) A Kistísza-utca 8. szám alatti ház házmestere szerdán reggel észrevette, hogy Berta Teréz nyugalmazott óvónő lakásának ablakredőnyei föl varnak húzva. Különösnek tünt ez a házmester előtt, mert tudta, hogy Berta Teréz három héttel ezelőtt Hévízre ment nyaralni és mielőtt elutazott volna, gondosan lesötétítette szobáit. Jobban megvizsgálta az ablakokat és ekkor látta, hogy az egyik ablak ki van nyitva. Amikor betekintett a szobába, rémülten látta, hogy a szoba berendezését össze-visszaforgatták; a szekrények, fiókok kinyitva, tartalmuk szanaszéjjel a földön hever. özégyen ... A „Magyar Nemzet" szerdai számában B a bay József, a ki'uaő író és újságíró tollából szegedi vonalkpzásu riport jelent meg. Ebből vettük ki az alább következő részt, amely a riporton belül a „Szégyen . . alcímet viseli: „Szegedre kellett utaznom, hogy jelentkezzem a város fejénél s örömmel közöljem: megbízást kaptam egy szegedi kulturfilm elkészítésére. Jelentkeztem is. De előbb fölkerestem az ismerős és derék kollégákat a „Délmagyarország" szerkesztőségében. Ilyen helyre magamfajta ember „hazamegy''. Ezek a lelkes emberek csillogó szemmel hallgattak- Igen, i'ilm készül Móra városáról. Hallani fogja a világ a szegedi szekérkerék csikorgását, látni fogja majd a boldog kazlakat, a betakarított „életet '. A tanyát, az alföldi lét örökszép lényegél. Elviszi a film gazdag fénye a világ falaira az újjáépült nagyalföldi város pompás szobrait, paiotáit, Mikszáth betűinek emlékeit, Dankó muzsikáját, a vályogházakat, amelyekben Cserzy Mihály, Juhász Gyuía, Tömörkény, Tonelli, Móra, Szalay József s néha Pósa gondolatai szálltak ki a rögök felé, az egyetem európai szépségeit ó, mennyi lelkesedéssel mentem . . . Sajnos, S'zeged polgármesterét, Pálfy Józsefet nem találtam, helyette a helyettes polgármester ur fogadott. Kijelentette, hogy miaden tisztelete az enyém (nagyon köszönöm; s még J>e sem értem a nagyúri terembe, máris vette a kalapját s ment. Hatalmas ember. Akár a jegenye. Hallom, remek szónok. Nagy ajándék az ilyen polgármesteri helyettességben. S én a két szememmel láttam, hogy remek Távozó is . . , Olyan impozáns volt a tágas falak között, hogy megcsodáltam. De marcangolt az önvád, hogyan merészelhettem zavarni holmi kulturüggyel egy ilyen nagy urat. Szombaton délben, week-end előtt. S éppen ezért még tisztelettel bocsánatot kérek mindenkitől, aki olt, a „torony alatt'* él. Azt hittem, én leszek a boldog Távozó.., Csupán közeledő lett belőlem. Zsebemben a filmgyár lelkes levelével. (Piros ez a levél, ugye furcsa? Annyira elpirult zavarában,hogy még most is tartja ezt a szint . . .) Feladatom volt, hogy válasszak ki pár tanyát. A tanya hozza be Szegednek a búzát, a bort, a tejet. Az erőt Az adót, A verejtéket, ami ebben a gyönvörit városban mosollyá váIttc. A tanya az erőd, amelv védi a várat. Igyekeztem elfeledni a helyettes polgármester vétót kiáltó alakját s ha nem is a legjobb hangulattal, de mentem ki a tunyák végtelen óceánjára, a homokra. KBMHUHM Vrf «» etyenruhn szabősóq . irl dHvetcIkkcK «• Hatanok |9yenruhézaH cikkeit cserkásartíeűsjgere'-éőek SopkAK 6) i'gclcsóbb is legmegbízhatóbb beszerzési forrása Nemzett Takarékosság 4s Unió könyvre is KRIER RUDOLF i V tnuzAI tér Teletontxám 23-23 Fölfedezéséről értesítette a rendőrséget, ahonnan detektívek jelentek meg a Kistisza-utca 8. számú háznál. A házbeliek és a szomszédok vallomásából kiderült, hogy a bétörés közvetlenül a lakás úrnőjének elutazása után történhetett, mert a redőnyök már körülbelül három hete fölhúzva állanak, csuk eddig nem yették észre. A detektívek a talált nyomokból kétségtelenül megállapították a betörés nyomait, de azt nem tudják mit vittek el a betörök. Ezt majd csak akkor tudják megállapítani, h» a tulajdonosnő hazaérkezik nyaralásából. Berta Terézt csütörtökön várják haza. Az az ut, amely Atokháza s onnét Baja felé vezet, stratégiai fontosságú. Ez az egyetlen ér, amelyen a tanyák vére befolyik Szegedre. Hát — legyünk őszinték — szégyen. Ugy dobálja a korsit. hogy beteg lesz az ember. Úristen, mi történik, ha egyszer nagyonnagyon félelmetes feladat hárul erre az útra? Ki az oka, hogy a jobb- és baloldalán élő mintegy 30—35,000 főnyi magyarság itt kénytelen döcögni? Tönkre megy rajta a szekérkerék, az állat lába, az autó rugózása. Gödrei az örök purgatórium Ígéreteként zuhogtalják a kocsikat Pora eteti a tüdővészt és vigasztalanságáhan megszámlálhatatlan kilométerek alszanak." Görögország, Délszlávlo es o Balhán Szövetség Athén, julius 19. Bucsevics meghatalmazott miniszter, az uj athéni délszláv követ megbízólevelének bemutatása után © aörög sajtó képviselői előtt tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Délszlávia és Göiuc^iSzág mindig épitőpolilikát folytat a Balkon-Szövetség keretein bylul. Nézete szerint szükség van arra. hogy a Balkán-Szövetség cselekedeteiben teljesen szabad és független maradjon. —oOo— Megtalálták a Tiszából kifogott csonka holttest egyik lábát (A Délmagyarország munkatársától.) SzeSdán délelőtt telefonértesítés érkezett a rendőrségre, hogy az ujszegedi katona-strandon a íiirdőző katonák egy női lábat fogtak ki a Tiszából. Az. első pillanatokiau mindenki bűntényre gondolt, a bűutóuy gyauuja azonban eloszlott, amikor Domokos Ferenc dr. rendőrfogalmazó vezetésével rendőri bizottság jelent meg a jelzett partszakaszon. Kiderült ugyanis, hegy nem női lábat, hanem férfilábfejét találtak a katonák a vízben. \'ulószinünek látszik, hogy hétfőn délelőtt S tápéi vámház közelében kifogott kéz- és láb* nélküli fcrfiholttest levált bul lábufejét sodor* te le a víz. A lábon fekete boxbőrből készült, lyuggatásos díszítésű, jószabású, szélesorrú, elég tűrhető állapotban levő c'po volt, és iékezzíürke harisnya. Szakértői vélemény szerűt a holttestet a Marosból sodorta le a víz, inert marosi róttg tapadt rá- A rendőrkapitányság értesítést küld a iriskói rendőrségre, hogy ott is uyo« irtózzanak a csonka bolttest személyazouessá* gánnk meglluDÍtása érdekében. .