Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-04 / 126. szám

Vasarnap, 1939. junius 4: xmmm—mmmm—mmsmmi DÉLMAGYARORSZÁG mmmummmmmmmmmmmmmm 9 A fehértói legeltetés és a természetvédelem Irta: BERETZK PÉTER Dr. 'A szegedi Fehértó páratlan érdekessége, ritka madárvilága ma már nemcsak a szakkörök, de a nagyközönség előtt is közismertté vált. Ma már nem kell bizonyítani azt a nagy természeti és kulturális kincset, amely a Fehértó sajátos ma­dár- és növényvilágában rejlik. Nagy vonások­ban még is rámutatok ismételten azokra a gaz­dasági kizsaroltság által mostanság is pusztuló ér­tékekre, amelyek megmentébe minden városát és a természetet szerető polgárnak elsőrendű köteles­sége volna, félretéve minden kicsinyes egyéni baszoot. A kérdés a nagyközönség elé kívánkozik. Lépten-nyomon lehet ballani csodálkozó hango­kat, amidőn cz a látszólag egyszerű és a közvé­lemény által is követelt kérdés még mindig nem jutott a nyugvópontra. 'A Fehértó híressége régikeletű; napjainkban már csak mutatóba maradt abból a hires madár­világból, amely itt valamikor volt A mult szá­zad 80—90-es éveiben még vizivadkivitele is volt Szegednek. A bécsi madarászok akárhányszor a boltajtó elé kiakasztott szegedi madarakból vá­sárolták meg az igen ritka példányokat a saját és a közgyűjtemények számára. Itthon senki sem ismerte föl a nagy értékeket. Voltak' ugyan va­dászok, akik meglátták a párjátri'tkitó különös madarakat és eljuttattak belőlük a közgyüjtemé­szágutjába esik. Sok olyan madár megy itt ke­resztül, amely például a Dunántulon nem ismere­tes. Ennek a „lenézett, haszontalan" földterületnek természeti értékeit legjobban dokumentálják azok a vélemények, amelyek a, tudományos intézetek ' nagynevű, tudós vezetői részéről hangzottak cl A Madártani Intézet igazgatója: Scbenk Ja­kab kísérleti főigazgató mondja: — A szegedi Fehértó a magyar madártan szempontjából különleges értékkel bir. Olyan ér­dekes és az egé^z országban páratlanul álló ma­dárvilága van, bogy ennek fönntartása nemcsak tudományos, hanem nemzeti szempontból is rend­kivül fontos lenne. A pólingok (Numenius) tava­szi és őszi tömeges vonulása szempontjából nem­csak Magyarországon, hanem úgyszólván egész Európában páratlanul áll. A pusztuló gólya­töcs (Himantopus) és gulipán (Recurvisrostra) fészkelőhelye, csodálatos gyülekező helye számos madárritkaságnak, úgyhogy mint gazdag kutatá­si terület ugy természetvédelmi, mint tudományos szempontból való fönntartása mai állapotában el­sőrendű fontosságú volna. G y ő r f f y István dr. nagynevű szegedi pro­fesszor véleményéből az alábbi szemelvényeket közlöm: Fészkén ülő gulipán a Fchérfavon. (Berctzk Péter felvétele.) trvekbe is. de olyan nem akadt, aki ezt a magyar földnek eddig idegennek hitt világát tudományo­san föl is dolgozta volna. A Magyar Nemzeti Mú­zeum gyűjteményébe több ritka madár került Sze­gedről: a szegedi régi madártani gyűjteménynek pedig csaknem minden egyes ritka madara a mult század végén a Fehértóról került be. Nem akarom részletezni a sok-sok ritkábbnál ritkább érdekességet, amelyek 40—50 év eltelté­vel tömegesen kerültek itt isméi elő és úgyszól­ván évről-évre megjelennek a FebértavOD, csak n-.egemlitem azt, hogy az idei tavaszon is a guli­pánnak 10—12 párja, a gólyatöcsnek több párja fészkel Olyan madarak ezek, amelyekből ha a német partokra elkerül egy-egy, ott külön ma­dárgondozókat vesznek föl, akik őrizet alatt tart­juk a madarak fészkét. A szeged! Fehértavon ez a madár még addig nem jutott, hogy tojásait ki­költhette volna. Egyizben már. kitértem arra, hogy a németek milyen kitörő lelkesedéssel fogadták a magyar Fertőtónak a hozzájuk került és a számukra kü­lönleges madárvilágát cs a szikes ritka növény­világot. Azt, amit -mi azelőtt úgyszólván észre sem vettünk. A szegedi Fehértó országos viszonylatban egyedüli összefüggő nagy kiterjedésű és nagy szó *!tartalmu szikes.. A madarak vonulásának or­— 'Az itteni megfigyelt érdekes ritkaságokat magam nagy könyvemben „Atla6 der Moostera­tologie'1 fogom közreadni. Tanítványaim egyike pedig részletesen foglalkozik a fölötte értékes 'tó planktonjával. Igen kívánatos volna botanikai te­kintetben is, ha ezen területek maradnának épen, ősi állapotban hagyott részletei, amelyet sem a kultura, sem a legeltetés né vetkőztetne ki a maga eredetiségéből (reserválum). G'clei József dr. eurőpaihirü kutatója a sze­gedi egyetemnek, többek között ezeket írja: — Sajnos azonban a tó szomszédságában ho­vatovább fokozottabbá váló gazdasági követelöd­zések, szomszédgazdáknak a tó területére való bctolakodása, az emberek oktalan kapzsisága, ér­telmetlen vandalizmusa, lehetetlenné teszi, hogy a ritka madárvilág maradandója* megtelepedjék és Szeged környékének rendszeres különlegességévé váljék. Mindezekért szükségesnek látszik az egész Fehérlő parasztgazdaságtól mentes területének védetté való nyilváni'láiúfL ;?*zon minden illetékte­len emberi és állati for^komnak megszüntetése, a legeltetés betiltása s~ezen is tulmenőleg a vé­dettség célújának és érdekének elérése, illetve megóvása véget! a védett területnek réndőrhalósá­gilag való őriztetése. Farkas Béla dr.. az állattan tudós tanára hasonló értelemben nyilatkozott. Minőségi kocsi a SkOda HOO cm3 ajuto 2600 fordulatszám „Autohermic" nijtrirozott hengerművek, direkt kapcsolásban minimá­lis sebesség 10 kilóméter, maximális sebes­ség 100 kilométer, fogyasztása S lit. 100 km. Ara: P. 4700 — Képviseleti: MARKOVICS SZILRBD Szeged. Középkocsikban utolérhetetlen a Wandevev 1767 cm3 luxus autó Központi alvázkenés, luxus kiszerelés, hosszú élettartam, megbízhatóság és elegáncia. Ára csak: P. 5400 — Képviselet: Markovics Szilárd szeged­Az igazi motorosok kedvence a Xünü&pp Qualitás, megbízhatóság, olcsó ár. Képviselet: Markovics Szilárd Tisza Lajos Krf. 44. Tel.: 30-20 A város törvényhatósági közgyűlése a védett­ség ügyében egyhangú határozatot hozott 1038 októberi közgyűlésén, amely kimondotta, hogy » Fehértó egész területét fokozatosan védetté kíván­ja kiépíteni, Ennek a folyománya volt az, hogy ez év tavaszán kb 300 holdnyi területet az egész 171© holdnyi területből kijelöltünk, mint védett terüle­tei, amelyet azutqn őrizet alatt is tartottunk. Eddig mindenki ugy ludta, hogy a Fehérló gaz­daságilag haszoptalan terület és most sült csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom