Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-04 / 126. szám

IO DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1939. junius f. csecsemő heiengyat ÉS vászon áruüaf. bizalommal, kérje J Széchenyt-tér 17. Unió tag. Testvéreknél. Csekonics-utca 6. Kalász tag. ki, hogy ez mennyi hasznot hajt nem a városnak, de a birkatulajdonosoknak. A város ugyanis mindössze 1300 pengő körüli hasznot lát az egész terüiptből. A birka pedig igen jól fizet. Egy pen­gd 20 fillérbe kerül az évi föbér s a birka gyap­jújával, sajtjával, túrójával busásan jövedelmez. Reámutattam arra, hogy nem egy Fehértó-körüli gazda hizott föl dúsgazdagra a semmirevaló Fe­hértó zsírján a régi világban bfrbeadott halásza­ti jogból és a jószágtartásból. Maga a város lát­hatta a háború után, hogy mit képes teremni a Fehértó.' Egyik évben tisztán a vadhalakból, anél­kül, hogy oda egyetlen egy ivadékhalat is bocsá­tottak és egyetlen egy szem kukoricát is föletet­tek volna, 2400 mázsa halat termeli, amelyet mint. olcsó néptáplálékot mérlek kl. Ma sem kellene mást, csak ezt az ősi állapotban lévő tavat pár évig viz alatt tartani. Termelne az megint halat. Dehát ez az életrevaló terv megbukik megint a legeltetés kérdésén, minlahogyan ezen bukott meg az ujabb halastó létcsitésének terve is. 'A józan észnek furcsán hangzik a tavi legeltetés. Fából vaskarikának tűnik föl. Ez csak azóta van igy, amióla a mesterséges halastóval létesflett ti­szai csatornán keresztül a tavat megölhetik a vizleereszléssel. Az évezredes vizi vegetációi le­legeltethetik nemtörődve azzal, hogy a vizi nö­vény viz nélkül évek alatt megsemmisül és akkor kopárság marad a helyén. Meg kellene elégedni a legerirtrtknek azzal a széli területtel, amelyet a viztelenités előtti időben is használhattak. Pár é.v eJŐtt megtörtént az a példátlan eset, hogy a gízdák legeltetésre megkapták az egész tavat és a Fehértó évszázados kelő nádját pusztították. Van itt azonban egy másik kérdés is, amelybe 5? le kellene szólnia elsősorban a város érdekéi védő gazdasági ügyosztálynak, esetleg a gazdasá­gi felügyelőnek is. E terület az évtizedekkel ez­előtt megállapított fehértói legeltetési szabály­rendelet értelmében úgyszólván egész évben gaz­dasági kizsarolás alatt van. Minden legelőnek no­vembertől május elejéig pihennie kell. Különösen az olyan legelőnek, amelyet birkák legelnek, mert ,*z pusztilja legjobban a legelőt. Éles, hasitolt körn-e, mélyen bcldvág a nedves talajba és a nö-' vf'nyzet gyökerét roncsolja, szaggatja széjjel. A birka a növényzetet gyökeréig lelegeli. A Fehér­tovon ez a pihentetés! Idő (horribile diclu) két hét, március 1-től József-napig. Hogyan legyen tehát itt legelő, ha ezen a területen a jószág egész évben rajta van és kis csirájában csipi le a ta­karmányt, mielőtt abból még bokrosodás s igy jó legelő fejlődne. Ilyképpen tehát igazi legelő a fc­bértÖból sohasem lehet. Ezen kell igen sürgősen változtatni. . A város hatóságának bele kell szólnia abba Is, hogy mennyi ál'atot váltanak ki a legelőre. A szegedi Fertőre 100 holdra 700 darab birkát en­ged kiváltani a város, mig a fehértói 1700 hold­ra 1300 darabot. Igy azután élelem hiján a fertői fertői birkák is a Fehértavat pusztítják. Nem szabadna megengedni, hogy idegen terűiéiről hozzák a birkákat ide. A kör­nyező helyeken ugyanis kétszeres és még több a birka után a fübér. Föl kell tehát emelni a sze­gedi ftibért is. A város érdeke ezt kivánjaf El kellett mondanom n legeltetésről ezeket, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a gazdák egyé­ni érdekből miért forszírozzák állandóan a kor­látlan szabad legeltetést és miért követelik a folytonos viziecresztcst. Folytonosan deputációz­n.ik. Azzal érvelnek, hogy „éhen döglenek" a bir­kák, amidőn ebben az esős tavaszban mindenütt gyönyörűen kizöldült a legelő és évek óta nem volt ilyen kedvező a legeltetés, mint ezidén. Célt is értek. A város polgármestere ugyanis 1939 május 23-án elrendelte, hogy a védettség megszűnik, mert a természet védelméről szóló 1935. évi IV. tc. 218. jj-a ugy intézkedik, hogy a védetté nyilvánításhoz a minisztérium jóváhagyá­sa szükséges. Már pedig ez nem történt meg. mert f jóváhagyás végett való fölterjesztés is elma­radt A város polgármestere kérésemre a védettségi időt meghosszabbította 6 héttel, addig, amig a madárfiókák szárnyra nem kelnek. Ez a rendel­kezés sokezer ritka madárfiókát mentett meg a pusztulástól. Amilyen megnyugvással vette a közvélemény a polgármesternek a madárvilág megmentése ér­dekében olyan nyitott kérdés marad: hogy mi lesz ezek után a további védettséggel? A polgármes­ter a gázdák kívánságára egyszáz holdnak a vé­dettségét javasolja. Aki ismeri a vad vízimadarak életét, az tudja, hogy ilyen kis terü­leten vizimadárvédelemről szó sem lehet, mert ilyen kis területen a félénk ví­zimadár meg sem telepedik, ha a széli részeket a legeltetéssel folyton zaklatjákl Egyebekben is ez a tónak a legmélyebb, csaknem állandóan viz­ed boritott területe, ahol vízimadár fészkelni sem tud, mert tudvalévő, hogy azok a madarak is, amelyek életüket a nyilt vizeken töltik1, fészkelni a szárazra mennek. A természetvédelmi tanács az elmúlt évben alakult. Annak a javaslata alapján kell döntenie a miniszternek. 'A döntés különösen ott fontos, ahol a védettség, kisajátítás stb. utján magántu­lajdon érdekeket sért. A várost itt semmi károso­dás nem éri. A védettség megszüntetése nem le­het a város érdeke, hiszen ez hazafias nemzeti érdek! Saját földjén mindenki védheti a termé­szetet, s ha valaki ezt kifogásolja, élt volna fellebbezéssel a törvényhatósági hatáfozat ellen. Mi lenne akkor, ha a törvényhatósági ha­tározat értelmében az egész Fehértó területére ki terjesztették volna a védettséget, vagy esetleg a város érdekét parancsolóan kívánatossá tevő ha­lastó létesítése kezdődnék e területen? Talárt bi­zony a legeltetés ezt is megtiltaná? Nem irigyelem a birkatenyésztés nagy hasz­nát a gazdáktól. Azt sem, hogy a valamikor tü­relmi jogon a területre engedett szegény juhászok ma már 60—80 darabot számláló birkás gazdák­ká nőtték ki magukat Lássák azonban be azt hogy az egyéni haszon fölött van városi érdek is és ezek fölött pedig még magasabban áll a nem­zeti tudományos érdek. Iflaqtyai ijktÍMÍmi is itodabni etnléUzk eqty s^zíamkiai muztutnfau* Sá^ttc müe lóháttól ültiácdteátt PáttyéHteH - IUhMúvM a mwztutn Rákóozi-aHijáqá Föstyén, junius 3. A bécsi döntés után a hires kassai és komáromi muzeum is Magyarországhoz került vissza, úgyhogy a mai Szlovákia szempont­jából a pöstyéni és rózsahegyi muzeumok lénye­gesen emelkedtek kulturális jelentőségükben. A pöstyénfürdöi muzeum, amely alig tízéves múltra tekinthet vissza, ma már külföldön is ismeretes. A muzeumban megtalálhatók az őskor és a törté­nelmi korszakok gyűjteményének sokasága mel­lett a legkülönfélébb történelmi dokumentumok, amelyek közül a legértékesebb a Rákóczi-korszak és a 48-as szabadságharc emlékei. A történelmi emlékek között láthatók Kossuth Lajos és Gör­gey Artúr eredeti fölhívása magyar, szlovák és német nyelven, Schlick tábornok parancsa Tu­t ócz-mcgyébcn, az a falragasz, amelyen 1848 áp­rilis 29-én ostromállapotot hirdettek Pozsonyban, Görgey Arlur kétkötetes munkája, amelyet a pös­tyéni könyvtárnak ajándékozott, amikor 1890-ben itt üdült. A történelmi emlékek gazdag sorában ott látjuk még a temesvári váj- kürtjét a XVIII-ik század elejérőj és Felsőmgyarország katonai térképét. Rengeteg a Nagy Fcjcdel/m és általá­ban a Rákócziik idejéből származó eredeti em­léktárgy. rtt van a fejedelem egyik tisztjének kardja 1710 bői és egy Rákóczi-puska Ocskóró!, Ocskay brigadéros szülőfalujából. Számos pénz­darabon, olvashatjuk a büszke feliratot: „Pro li­bertate". Van >lt egy könyv 1793-ból, amely az utolsó fejedelmi Sarj: Rákóczi József életét Írja le. A muzeum egyik asztala televan II. Rákóczi Ferenc eredeti leveleivel. Kőztük van az is, ame­lyet az elvesztett nyitrai ütközet után 1704 decem­ber 7-én intézett Nyitra város lakosaihoz Vezéreinek Írásai közül is itt van a legtöbb Az egyikben Forgách Simon azt irja 1706-ban Ocs­kay brigadérosnak, hogy szigorúan, megkezdi Treoeséo bombázását, egy másik Forgách-levél Albert íindor alispánhoz szól Pöstyénbe e ebhen TorgáeJj nemesek és katonák sürgős küldé­sét parancsolja tneg. Azután Ocskav kézírása: íejentés. amelyet 1706 junius 5-én küldött a fejedelemnek. A magyar vonatkozású emlékek közül még em­litésreméltó Mátyás királynak és feleségének, to­vábbá Bethlen Gábornak, a palatínus IHésházy Istvánnak, Pázmány Péternek, Thurzó György­nek és Báthory Erzsébetnek egykori portréi; a beckói, nyitrai, lipótvári és nagyszombati várak­ról készült rézmetszetek, melyek a XVII-ik szá­zadból származnak. Egy allegorikus képen lát­ható, amint Pázmány Péter Pöstyénbcn a rekato­li/ált Erdődyeket megáldja. Igenérdekesek a Báthory Erzsébetre vonatko­zó emléktárgyak, amelyek a nagy pörre emlékez­tetnek, amelyet Thurzó nádor indított meg a cso­daszép főúri asszony ellen, aki szépsége megőr­zése végett fiatal pöstyéni és trencséni parasztlá­nyok vérében fürdött. Csák Máté egykori arcképén kivül még soK igenérdekes szines metszet gazdagítja a muzeu­mot; ezek a metszetek Szliecsnó várát, Lukat várát, Rózsahegyet, Beckó várát, Csejtét, a le­gendás várkutat, a szerelem kútját, a nyitrai Zo­bor-hegyet ábrázolják. Rendkívül értékes Gvadá­nyi József szatirikus versének kézirata, amelyet 1787-ben „Pöstyéni fürdés" cimen irt. Érdekes Bél Mátyásnak, a nagy magyar történetírónak 1742-ben Pőstyénről afiott leirása. A hires ma­gyar urlovasnak: Sándor Móric grófnak legendás bravúrjait ábrázoló képek közül érdekes az a je­lenet, amikor 1840-ben Pyrrbus nevű lován ülv* nyer meg a pöstyéni kurszalonban egy billiárd­partit. Érdekes emlékek", látnivalók" ezek- az ©lmuTf korszakok dicső és szomorú napjaiból . , » Nagy szeretettel gyűjtötte össze ezeket a dokumentumo­kat, relikviákat Winter Imre fürdőigazgató, a pöstyéni muzeum alapitőja. Sok-sok száz külföl­di nézi meg az értékes gyűjteményeket évente ós vi^jj világba a hirét a pöstyéni fürdömuzeuginak, anigiy ma Szlovákia egyik legnagyobb és legjob­bja láto^tott nevezetességévé rangosodott. fierenday fiéia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom