Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-18 / 137. szám

^no/ KEDVEZMENY A BIRODAI-OH0/ KEDVEZMENY A MARKA )U/OMI VASUTAK VONALAIN. LU/O.HITLEV IÖÉNYBEVÉTEIÉHÉL fltfoíp&jtíjua - tduam^il&a német bir^yasütak ide6enfqitáalmi irodaja Kovács Henrik könyvés papírkereskedését WiHcsfii-u. 5. szám alá nevezte ál? UjyttrK I WERTHEWI e«tsi egy 4 kerekll kis koosi eladí. IVasarnap, T959. fentire 13. PECMSGyARORSZÁG __ 11 ——mmmmmmmmi w—mnimiiiin n <t•mn Junius 18* Otrantó bősének dicsőségét Zengje ma minden magyar dalnok, Hála borsanna szálljon feléje, Éljenezzetek bús magyarok! Az elesett csonka, néma hős, a kirabolt és elárult nemzet, mely millió vértanút adott és ezredéves bástya lett, Európa hálája folytán négyfelé daraboltatott, de egyben meghagyták jogát: bogy délben harangozhatott! A nemzetek „nagy megcsonkítottja", gyáva cigányok csúfja lett s a „nagyszerű halálra'' várt: kitől egy világ reszketett! S mikor pribékek körülállták, bogy koporsóját leszegezzék a kálváriás Krisztus-Ur im megmutatta bús keresztjét: Horthy Miklóst elküldte hozzánk, táltos paripán daliáson, hogy régimódi virtusos nagv ,.Jézus-Máriát" kiáltson. Ö Bulcsu lett, ki zászlót lenget és Lehel, ki kürtjébe fúj, az első magyar, kinek szavától a magyar sziv lángokra gyúl. ö az egység s hite bitünk, imádságunk bátor szava: hogy magyarnak lenni büszkeség és Isten szent akarata és higyjük rendületlenül, hogy fennmarad a hős magyar, hogy örök az 6 élete és az „itt élned-halnod kell ' egy ezredév ígérete. Vezérünk drága nagy paráncsa, — kinek szeméből ifjú láng sugárzik át a lelkeinkbe — hogy egy cél legyen: szent hazánk! A honfi sziv csak egyért verjen: a vállat vállhoz, kezet kézbe, a szeutistváni nagy haza igy lesz az összetartás bére! Igy lesz dicső Feltámadás, igy nyilik meg a sziklasír, erre tanit a nagy Vezér, ki seregébe tettre hiv. — Országgyarapitó Urunk! Te bölcs, Te hós, Te nagy magyar! Isten tartson meg friss erőben népedet buza-, bor-bőségben, s roilüó Bolond-ökJű kar nagy ölelését még megérd a szabad szent Kárpátokon, hol vár egy újabb ezredév . . . Otrantó hősének dicsőségét Zengje ma minden magyar dalnok, Hála, hozsanna éltesse őt, ki A magyarok közt a Legnagyobb! Vitéz Gereöffy Géza dr. csendőr-őrnagy • A szerző „Az én hangom" cimü müvének sajtó alatt lévő II. kötetéből. 15 Pénrt kaphat T részvényeiért. Mindenféle értékpapírt legmagasabban vásárol: BARNA BANK, Budapest, Nádor u. 26., Tőzsdével szemben. Telefon: 121-316. Értékpapírokra kölcsönt nyuitunk. a túlvilági postára Ezt a levél-táviratot találhatták volna a„ Theiís"-en» de találhatták bárhol is, hiszen a világ egy ki• menthetetlenül elsüllyedt btivárhajó ,.. Közel vagyunk "Anyám a találkozáshoz »» „ . . . Különös nyugalom szállt meg Néhány órával ezelőtt jeges döbbenet tette némává az ajkunk, a félelem és a rémület néhány pillanatra mozdulatlanná dermesztett mindnyájunkat Aztán percek, vagy órák múlva (nem tudjuk az idő idejét akkor, amikor már csak kiszámított tartalma van számunkra) belénkzuhant a csönd. A nyugalomnak olyan hallatlanul magas foka ez, amelyet csak' akkor érez az ember, ha él még ugyan, _ még pedig egészségesen —, de már halottnak érzi magát. Tudja, bogy meg kell halnia s ez az egyetlen égő ponttá zsugorodott érzés a végtelen hómezők fehér nyugalmát permetezi a megbénult lélekbe. Puskin nyugalma jut eszembe; milyen mozdulatlan arccal, milyen reszketés-nélküli kezekkel, milyen megmozdíthatatlan biztonsággal állt azon a száz év előtti párbajon a holland követ fiának pisztolya előtt ... És néhány óra múlva halott volt az Anyégin költője: végtelen béke honolt az orosz Byron viaszfehér arca fölött. Az Isten mégis szereti az embereket. Nem tudok hinni azoknak a célzatos meséknek, amelyek kínlódó és irtózatos halálról beszélnek. Az embernek csak addig félelmetes a halál, amig élni akar. S abban a pillanatban, amikor érzi, hogy az akarat többé rajta kívülálló valami, akkor már emóció nélkül várja az elmúlás, a megszűnés percét. Ez a megbékélés ideje s ez tarthat évekig, napokig, de lehet, hogy csak egy perc az egész. Itt már nem fontos az idő, hiszen utána végtelenség következik. S ez a végtelenség sokkal biztosabb, min't a véges emberi élet A születés és a hálái maidnem gEvforma: öntudatlanul he.lekerülünk egy ismeretlen földi és földöntúli világba. Voltaképen tehát kétszer születünk: egyszer test-4 tel és egyszer test nélkül. S éppen itt látom a» is'tcnkéz simogató apaságát: amikor eltüntet a Földről, megszabadít a test szörnyű emberi terhétől. Nem ismerem a túlvilági állapotokat, dc bárki, bármilyen erő irányitsa is a további sorstalan életet, vagy életnélküli sorsot, egy biztos; szabaddá vált az ember. Mert a megszabadult lélek vagy szeret, vagy gyűlöl (eszerint kapja meg az őt megillető helyet), de nem kell többé ugy, mint a földön a két véglet kőzött utálatos és őrlő játékot játszania. Ebben a pillanatban érzem Anyám, hogy milyen elképesztően kicsi dolog az élet és a halál kérdése. De csak ebben a pillanatban, mert amig ide eljutottam a világ teremtői értelmének világitó obeliszkje volt ez a ké't véglet. Ennek a pillanatnak rettenetes nyugalma az Isten nyugalma bennem, de éppígy isteni volt az a nyugtalanság is, amellyel eddig a percig élni akartam. S ha ez a kettő időben fölcserélődne: megszűnne a teremtés értelme; mert a halál a teremtés ítélete, de az élet a teremtés akarata. Egy magyar költő: Ady szerint: az élet parancs; parancs az, hogy mindenki éljen . . . Nem szabad febát a halált siettetni. 'A' föld ugy van berendezve, hogy az emberi elszaporodás természetes mértékével ütemet tud tartani, mert olyan fölfedezésre és kiaknázásra váró kincsek rejlenek még ma is benne, hogy további év. ezredekre biztositan; tudja a ma élők számának ötszörösét is. A „struggle for life" azonban különös tulajdonsággal ruházta föl az embert. Nem a kiaknázatlan kincsek föltárásáért küzd, hanem azért hogy a már kiaknázott kincs más kezéből TÁVIRAT