Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-13 / 132. szám

V Kedd, m9. fl. IS. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. ftfoluam 1S2. szám Telelei Pál minisxievelnoh: 99 M program váUo%oitan9 a módszerek gyorsabbak és haíározoiiabbak§§ „Minden eszközzel ragaszkodunk az alkotmányhoz, féltékenyen Örk8= dünk a magyar nemzet függetlenségén, kiépitjük a hadsereget és a szociális programot-1 Csáky István gróf válasza a román külügyminiszternek — A minisz* terek bejelentései a készülő javaslatokról Budapest, junius 12. 'A MÉP a választások utíjn hétfőn este tartotta első pártértekezletét V'ay László báró elnökletével. Az országos el­nök az értekezletet megnyitva, a következőket mondotta: — Első tekintetünk kormányzó urunk felé kell, szálljon, aki immár két sulyo8 évtized óta isten­adta képességgel, erős kézzel kormányozza a ma­gyar nemzetet. (Lelkes éljenzés.) Első szavunk pe­dig a hála érzete a magyar milliók felé, akik a nemzet létérdekét felismerve a magyar élét zász­laját diadalra segítették. Üdvözlöm Teleki Tál gróf miniszterelnök urat, akit a legfelsőbb biza­lom és most. már g magyar nép Ítélete is arra je­lólt ki, hogy egy emberöltő tapasztalatait a nem­zet érdekében és egy uj honalapítás munkájában hasznosítsa. Meghatottan kell megemlékeznünk — folytatta —, boldogult emlékű vezérünkről, Göm­bös Gyuláról, aki uj életet és lendületet hozott, a magyar politikába. Hiszem, hogy táborunk az uj magyar élet utján fog járni, messze latérve a li­berális korszak anyagias életszemléletéről és egy gazdasági és társadalmi rendet honosít meg a né­pies, magyar nemzeti politika jegyében. Ma, ezek­ben a nehéz időkben — mondotta végül — nem te­kinthetünk sem jobbra, sem balra, egyenesen tö­mött sorokban fegyelmezetten és megalkuvás nél­kül kell járnunk a keresztény és nemzeti alapokra fektetett magyar élet ntiait és meg kell vívnunk azt a harcol, amely áldást és békét hoz minden ma­gyar testvérünkre. f v á d y Béla üdvözölte a miniszterelnököt. teleki Pál miniszterelnök ezután a következőket mondotta: — Választási útjaim és beszédeim során ma­gyar tekinteteket és kézszorításokat kaptam, amiből hitet, bizalmat és erőt merítettem arra, bogy a magyar becsület egyenesen, szilárdan, rendületlenül él ebben a nehéz viszonyok kö­zött vergődő Európában. Üdvözöllek bennete­ket, akiket ez a magyar nép kiválasztott. Ezen a helyen a magam részéről kénytelen vagyok visszautasítani azt, amit egy napilapban Bethlen István gróf tett közzé, mintha ez a parlament politikai és parlamenti kvalitásában az elmúlt parlamentek mögött maradna. Nemcsak a parlamenti rutin az, ami! a képviselőktől megkívánunk, mert nemcsak parlamenti, hanem nemzeti munkát is kívá­nunk. Én még azt is merném tagadni, hogy kevesebb politikai rutinnal rendelkezünk, mert a rutin másszóval politikai ítélőképesség. Ezzel r> politikai Ítélőképességgel pedig a magyar nép tömegei át vannak itatva és ha valamikor, akkor e választás befejezésének pillanatában kell. hogy ezt mindnvá.ian igazán átevezzük és ha ezt hoztuk magunkkal az uj narlamentbe. akkor ebből tobb van ebben a oillanatban az ui parlamentben mint a régiben volt. Nem akarok ezzel senkit bírálni, senkit ócsárolni, de ba valaki azt állítja, hogy az elmúlt parlament jobb volt, mert több volt a minisztepviselt em­ber, akkor azt mondom, bogy^ egy idő múlva bizonyosan lesznek többen itt is. — Azt mondottam az előbb. Hogy nekünk szükségünk volt erre a választásra, mert szük­ségünk volt- a lelki felfrissülésbe és szükségem volt nekem, mint miniszterelnöknek arfa. hogy nemcsak kormányzó úr őfőméltósága bizalmát bírnám, de a nemzet bizalmáról is meggyőződ­jem akkor, amikor nehéz időkben kell ezt az országot továbbvezetni. A miniszterelnök ezután hangoztatta, bogy programja változatlan, nincs szük­ség arra, hogy uj programot adjon, mert a most lefolyt' választáson diadal­ra, vitték programjukat. Metszetünknek azonban határ ozottabbnak, munkánknak gyor­sabbnak kell lennie. Ahol nincs szükség tör­vényre, 'ott az egyszerűség kedvéért rendeletek­kel fogják kefesztüvinní és ezt a munkát az országgyűlés mindig ellenőrizheti. A parlamen­ti tárgyaidsokat mindenképpen meg kell gyor­sítani. Programunk rövid foglalata a követ­kezői 1. Az alkotmánynak minden eszközzel váló fenntartása, védelme és az ehhez való ragasz­kodás. 2. A magyar nemzet a saját lábán járjon, barátokat keres, a régi barátokhoz hű, minden-­kit tisztel, aki tisztelettel viseltetik iránta. Éle­tének függetlenségén féltékenyen őrködik. 3. A hadsereg kiépítése. 4 Gazdasági megerősítés úgy, Hogy a föld­művelést, ipart, és kereskedelmet egyformán szolgáljunk és a gazdasági összefőgás. 5. A szociális program, ami azt jelenti, hogy igyekezzünk minden ember számára mi­nél jobb megélhetési lehetőséget teremteni A külpolitikában követjük azt a bevált vonalat, amelyen eddig haladtunk. A miniszterelnök ezntán bejelentette, Hogy az országgyűléstől elsősorban a felvidéki képviselők behívását fogja kérni ölymódön, ahogyan, ez az ősszel Is történt. A következő törvényjavaslat Kárpát­aljának a magyar állam kötelékében való hiva­talos inco'rporáldsa lesz, majd külön törvény­javaslattal behívjuk a kárpátaljai képviselő­ket. Ezután belátható időn belül kerülne sor a h ázszabályo k revíziójára. — Egyik elsőrendű feladat az, — folytat­ta —, hogy a képviselőházat éa a felsőházal, amelyben a magyar élet olyan tényezői ülnek, akiknek véleménye éppen olyan érték, mint a képviselőházé, közelebb hozza és a. két. Ház munkáját, szervesebbé és harmönikusabbd te­gye. A parlamenti tónusnak magas színvona­lon kell mozognia és reméli, Hogy ebben nem fogja őket megzavarni senki. Mint a párt tag­ja ígéri, hogy becsülettel fog igyekezni az egásí magyar nemzet és minden egyes fia érdekeit | szolgálni. A miniszterelnök beszéde után a kormány­tagjai sorban bejelentették, hogy milyen tör­vényjavaslattal szándékoznak a törvényhozás elé lépni. Keresztes-FIscher Ferenc belügy­miniszter bejelentette, hogy a legrövidebb időn belül be­nyújt egy szociálpolitikai törvényjavaslatot, amely a családvédelmi alapról gondoskodik és lehetővé teszi az organikus szociálpolitikai munka kiépítését, továbbá a magyar közigaz­gatás megfelelő átszervezéséről szóló javasla­tot, továbbá az állampolgársági törvény re­formiát, Hóman Bálint kultuszminiszter fóíeg a közelmúlt években elfogadott törvények­végrehajtásáról fog intézkedni. Csáky külügyminiszter energikus válasza Gafencunak ,4 rsaéi! kormány magatartása nem volt jogszerű, nem volt méltányos és nem volt észsierü" Az értekezleten ezután Csáky Ist­ván gróf külügyminiszter mondott beszédet. Bejelentette, hogy törvényjavaslatot nyújt be a külügyi szervezettel kapcsolatban. Ezután igy folytatta beszédét: — Második bejelentésem inkább válasz vol­na egy több helyről hozzám intézett kérdésre. Ez a kérdés ugy hangzik, vájjon miként véle­kedem egyes román államférfiaknak legutóbb elhangzott kijelentéseiről, amelyek a május elején a magyar kormány által egy kisebbségi egyezmény megkötésére tett ajánlatra vonat­koztak. Amennyiben a sajtóból helyesen érte­sültem, ezt az ajánlatot kereken visszautasí­tottuk. Ezt a visszautasítást a mai körülmények közöli őszintén szólva nem értem és nagyon sajnálom. El vagvunk határozva, bosv ha kisebbségeinken nem lehet ilv­módon segíteni, nem fogunk el­lankadni, hanem igyekezünk majd u jabb vonalakat is igénybe venni, hogy a sokat szenvedett magvar kisebbségek megkapják az élet­fenntartásukhoz szükséges ama jo­gokat, amelyekért a magyar nemzet a trianoni béke­szerződésben olyan területi áldozatokat hozott, amelvek fejében ezeket a jogokat neki meg­ígérték.' Megállapítom, bogy a román kormány magatartása nem volt jogszerű, nem volt mél­tányos és nem volt észszerű. — Nem volt jogszerű azért, mert egy szerző-

Next

/
Oldalképek
Tartalom