Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-12 / 108. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1939. május 12. nosan tisztelt egyéniségével azonnal nagy figyelmet keltett és kezdettűi fogva a legtekintélyesebb politikusok közé számították. Mikor az Egyesült Kereszténypárt megalakult, Makray egyike volt az alapitóknak és kezdettől fogva tagja volt a pártvezetüségnek. Makray Lajos tárgyalt a kereszténypárt és a Nemzeti Egység Pártja közötti együttműködésről is. A kormány és a kereszténypárt között kötött egyezmény egyik pontja a választásokon leendő pártkőzi együttműködésről szólt. Amikor a választásokat kiírták, a papképviselő elhatározta, hogy átmegy a katolikus többségű dombóvári kerületbe és egyúttal kérte a tolnainegyei lista első helyét. Makraynak sem egyik, sem másik kívánságát nem teljesítették. Nem jelölték hivatalosan a dombóvári kerületbe, mert azt a kerületet R a j n i s s Ferenc, az eddigi képviselő kérte és Kunder Antalt állították a tolnamegyei lista élére. A dombóvári kerület részéről érkezett meghívások hatása alatt szánta rá magát Makray Lajos, hogy kilép az Egyesült Keresztény Pártbó] és pártonkívüli jelöltként indul Dombóvárott. Kilépése politikai körökben általános sajnálkozást keltelt. Remélik, hogy a kiváló papképviselőt nem veszítette el a politikai élet és ismét visszatér a képviselőházba. Plahrmj lafos Szegeden Indul? 'A késő éjszakai órákban kapjuk azt a hírt, hogy az Egyesült Kereszténypárt szegcdi szervezete értekezletet tartott és elhatározta, hogy elszakad a központtól és önálló listát állit Szegeden. A lista vezetésére vitéz Makray Lajost kérik fel, akinek szegedi jelölése a legutolsó napokban több alkalommal szóbakerült. A határozatról értesítették Makray Lajost, válaszát holnapra várják. Gépirás, másolás, sokszorosítás gyorsan, pontosan Keller írógép Vállalat Kárász utca ló. Teleki Pál gróf beszéde a pesii Vigadóban „Vissza kell helyezkednünk a kilencsxázéves dunai állam ideológiájába, amely a szer eleinek, a barátságnak patriarchális együttélésnek a gondolatát ielentette" Budapest, május 11. A MÉP csütörtökön este gyűlést tartott a pesti Vigadóban, ahol beszédet mondott Teleki Pál gróf miniszterelnök. A miniszterelnök többek között ezeket mondotta: — A magyar miniszterelnök ma komoly gondok és feladatok között él és arra kéri a választópolgárokat, hogy osszák meg vele ezeket a gondokat és olyan férfiakat küldjenek az országgyűlésbe, kik ezeket a gondokat mély és valódi felelősségérzettel megosztani és szolgálni tudják. — 'A feszültségektől és megrázkódtatásoktól állandóan terhes Európában ma minden gondunkat. minden igyekezetünket és minden lelkesedésünket elsősorban országunk biztonságának és gyarapodásának, hadseregünk kérdésének szenteljük. Hadseregünk céljaira az állam és rajta keresztül minden magánember a maga anyagi erőforrásainak minden nélkülözhető fillérét odaadja. Itt vannak azután a félév óta újra növekvő ország kormányzatának a kérdései. A kis Magyarország feladatai után ismét egy gyarapodó Dunamedencében elő ország és nem magyar ajkú, de közös hagyományú népekkel gyarapodó és erősödő Magyarország feladatai előtt állunk'. E feladatok régiek, de ma eléggé ujak és uj tartalmúak. Egészen uj feladatokat rónak ránk. Annikor tehát országrészek kapcsolódnak hozzánk, gondoskodásunk tárgya sokkal sokoldalúbb kell, hogy legyen és nekünk, magunknak is a kilencszáz éves dnnai állam ideológiájába kell visszahelyezkednünk, a szentistváni államgondolat világába, amely nem az imperializmusnak, de a szeretetnek, barátságnak, a patriarchális együttélésnek a gondolatát jelentette. Erre kell nevelnünk önmagunkat és ifjúságunkat. A harmadik feladat a nemzet ujra keresztényebbé és ujra magyarabbá tétele. — 'A negyedik feladat a gazdasági egyenSiilv és a jogélet visszaállításának nagy feladata. Mindent cl kell követnünk, hogy elérhessük az egészséges gazdasági életet. Egy másik feladat a generációk problémája, amely egy lelki struktúrájában átalakult korban különösen nehéz. Ezzel kapcsolatosak a társadalmi rétegezödés problémái is. Vannak egybeolvadási törekvések és éles ellentétek, mert hiszen nemcsak minálunk, hanem széles e világon a társadalmi és szociális átalakulásnak a korszakában élünk. Ezek azok a problémák, amelyek lendületet, fcszitő erőt adnak, amelyek vezetnek és iránvitanak. Itt vannak azután a szociális feladatok, amelyek alatt nemcsak a szegényeknek a megsegítését és munkaalkalmak adását értem, lianem értem azt, hogy a bizalmatlanság és irigység helyébe bizalmat és szeretetet juttassunk az emberek lelkébe. A keresztény Magyarországon ez nem is lehet máskép. A szociális fejlődésnek és átalakulásnak a szolgálása a kereszténység legmélyebb értelmében szintén egy feladat, amelyben kell, hogy az állam a társadalmat támo.gassa. Itt vannak azután az ország településének, társadalmi, gazdasági életének és közigazgatásának kérdései, amelyek összefolynak egymással. Nem szabad megfeledkeznünk a szellemi műveltség ápolásának és elmélyítésének feladatairól sem. # — Nehéz anyagi gondokat okoz szellemi életünk továbbvitele. Itt vannak a munka és fegyelem feladatai. Nagy feladat ez azért, mert a munkakedv és fegyelem hiánya egyike azoknak a hibáknak, amelyek bennünket különösen az utolsó évtizedekben kifejlődtek. Több vállalkozási kedvet kérek. Nyiltan megmondom, hogy ne nyugdíjas állásokat keressen valaki húszéves korában, hanem vállalkozzék, dolgozzék még akkor is, ha falakat kell megdöntenie. — A sok feladatot ugy tüztük ki magunk elé, hogy ismertük a velük járó nehézségeket. Tudjuk, hogy hoztunk olyan törvényeket a nemzet testének és a nemzet gondolatvilágának megtisztítására, amelyek anyagi téren nehézségeket okozhatnak. Előreláttuk és tudtuk ezt, ennek tudatában mentünk előre és meg vagyunk győződve, hogy az akadályokat is le fogjuk küzdeni. Mindezeket a feladatokat ugy kell megoldani, hogy a mai ember necsak hogy kibírja a viszonyokat, hanem anvaalakban és lelkiekben gyarapodjék is. Mi minden korban meg tudtuk állni helyünket Európában és minden korban magyarok ts tudtunk maradni. Ez a mi utunk a jövőben is. 1 — Milyen végzetes volna fel nem ismerni az emberiség nagy szociális átalakulásának természetét és azt. hoöv ez természetadta átalakulás. 'Amilyen végzetes lenne ebbe az átalakulásba bele nem illeszkedni és vele együtt nem fejlődni, sőt igyekezni tudásunkkal és képességeinkkel eléje állni, éppen olyan végzetes lenne a multat, a nemzeti tradíciókkal szakítani. Ezek nyomán alakul ki a mi jövőnk. Nem szenzáció és nem forradalmi az, hogy minden mindig ujjáalakul és fejlődik. Ebben az értelemben látom én egyszerre a távoljövő és a közeljövő feladatait. Bizzunk abban, hogy a vezetők jól vezetnek. Az egyszer kimondott szó nekem szent. rA zsidótörvényt meghoztuk iés ezzel a dolog törvényes részét lezártuk. Ne gondoljon tehát senki ) harmadik törvényre. Nekünk most más dolgunk van. — Nincs olyan törvény, amely minden ember privát goldolkodását százszázalékig kielégítené. Ez a törvény azonban megfelelő ahhoz, hogy vele céljainkat szolgáljuk és fokról-fokra elérjük. Mint már másutt mondottam, a végrehajtás a mi dolgunk, ki-ki pedig saját munkájával törődjék. A végrehajtás meg lesz. Nem lesz kegyetlen, mert ez nem magyar végrehajtás lenne, de következetes lesa. Természetes, hogy ennek a munkának vannak további feladatai, mint a sajtótörvény és más egyebek, A földreformot is megoldjuk. 'A javaslatot azonnal a Ház elé terjesztjük, amint összeül. Megoldjuk majd abban a keretben, amelyet az előző kormány előterjesztett, amely fokról-fokna keresztülvihető ugy, hogy a gazdasági életünket meg ne rázkódtassa. — Foglalkoznunk kell mezőgazdasági termékeink' feldolgozásával is, mégpedig sokkal intenzivebben, mint ma. Iparunkat is fejlesztenünk' KelL Magyar ipar nélkül nincs magyar hadsereg és nincs magyar önállóság. 'A' magyar nyersanyagokat magunknak keld szervezni a kisipart. Fejlesszük útjainkat, gépjármüveink számát. Nagy problémánk a városfejlesztés. Az állam pénzügyet rendben vannak. Az 1938—39. évi költségvetési évben nagy! erőfeszítéssel helyreállítottuk az államháztartás egyensúlyát'. Van azonkívül egy probléma, amelyről kötelességszerűen emlékszem! meg, de szeretném, ha kijelentéseimet nem ígéretnek fognák fel: minden magyar ember kell, hogy érezze, hogy a köztisztviselők anyagi helyzetén és előmeneteli viszonvain változtatni kell és az államháztartás lehetőségei szerint vissza kell jutnunk a fizetések tekintetében ahhoz az állapothoz, ahol a fizetések leszállítása előtt voltunk'. — Tekintélyünk' a külföldön nőtt, ezf magam is tapasztaltam. A mi politikánk békés és önérzetes. Ez a politika szentistváni. Típusosán keresztény és magyar. Ennek a politikának felelősségérzetével kívánjuk betölteni azt' a hivatást, amely ránkhárul. 'A' miniszterelnök beszéde után" Imr'é'dy Béla. J a r o s s Andor és C s i 11 é r y András szólalt fel. •mm film: a tnty kon ttieü (A Széchenyi Mozi bemutatója) Végre egy német vígjáték, amelyből hiányzik a német filmekre jellemző nehézkesség. Könnyed, vidám, szellemes film „A meg nem értett férj". Meg kell dicsérni a rendezőt: pompás kis vígjátékot csinált. — Willy Forst AlJotriája óta nem is láttunk ilyen sikerült vígjátékot. Louise UlríeK bécsi bája. az évről-évre fiatalabb, szebb és csinosabb Hildebrand érett asszonyisága, a pompás alakitó Johannes Riemann és a rokonszenves Hans Sőhnker játéka derűs ntásfélóráfi szerez a néző számára. -