Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-05 / 102. szám

ÜELMAGYAKORSZÁG Bonyodalmak a fiilléresvonat jegyeinek árusítása korul Rendőri közbelépés teremtett rendet a jegyvásárlók tömegében (A Délmagyarország munkatársától.) Tu­multuózus jelenetek játszódtak le csütörtökön reggel a széchenyitéri menetjegyiroda előtt Már kora reggel hatalmat tömeg lepte el az utcát, valóságos forgalmi akadályként állva útját az autóknak. A rend fönntartására ösz­szesen három rendőrt vezényeltek ki, akik kép­telenek voltak a füléresvonat jegyigénylőinek egyre növekvő tömegében a rendet biztosítani. Amikor a meneljegyirodét kinyitották, óriási kiabálás közben tódult mindenki az ajtó felé. Ennek az lett az eredménye, hogy az iroda ab­laka néhány perc múlva betört. Ekkor a rend­őrök gumibotot vettek elő és azzal igyekeztek visszatartani d tömeget az úttestre. A gumi­botok ütései egy öregasszonyt és egy fiatalabb férfit értek, mindketten elvesztették néhány pillanatra az eszméletüket. Mivel a tömeg fe­nyegető magatartása ezután sem szűnt meg, a menetjegyirodát bezárták és a jegyek árú­sitását beszüntették. Az ügyhöz a magunk részéről csak any­nyit kívánunk hozzászólni, hogy nem lehetne-e intézményesebben biztosítani a jövőben a fil­léresvonatok jegyeinek árúsítását legalábbis azáltal, hogy az előzetes jegyigényléseket bi­zonyos megállapított számhoz kötnék, hogy jusson jegy azoknak is, akiknek semmiféle közület nem intézi a jegyvásárlását és önma­guk állanak korareggel a menetjegyiroda elé, bogy jegyet vehessenek. Péntek, 1939. május 5. tott arra a tévhitre, mintha a szlovákság öröm­mel tért volna vissza közénk és hangoztatta, hogy a csehszlovák államéletben felnevelkedett szlovák fiatalság, amely husz esztendőn keresztül önálló­súgcri Küzdött, most nagyon kiábrándult és bizal­matlansággal, sőt többnyire ellenszenvvel fogad­ja a magyarokat. Utalt arra a kétféle politikára, amit a szlovákokkal szemben alkalmazni lehet, az eröskéz és az elnéző, baráti gyenge kéz poli­tikájára. Az előadó szerint az utóbbi hosszabb, kitartóbb eredményekkel biztat. A tüntető lelkesedéssel fogadott, nagyvonalú előadás után Ováry Ferenc, Mester János dr. és Ereky István dr. kérdéseket intéztek az elő­adóhoz, aki őszinte bátorsággal és megkapó nyílt­sággal világította meg a szlovák és ruszin kérdé­seket. Az előadást Ereky István dr., az egyetem rek­tora vezette be és néhány lelkes, meleg szóval a^ ülést be is fejezte. Biziositsa vetését jégkár ellen Rpiaci helypénz sürgős leszállításai leéri a várostól a piaci árusok és gaxdák küldöttsége (A Délmagyarország munkatársától.) Csü­Psütörtök délben Schmidt József törvényható­sági bizottsági ing vezetésével küldöttség ke­reste föl Tóth Béla dr. helyettes polgármestert és azt kérie, hogy a piaci helypénzt a régi ala­pon állapítsák meg. tehát szüntessék meg a hely pénznek nzt a fölemelését, amelyet a ja­nuári piaci helypénz-szabályrendelet előír. A környező városokban és községekben minde­nütt nz alacsonyabb helypénzt fizetik a picai árusítók, csak Szegeden van érvényben az a rendelet, amely egyformán sújtja a picai árú­sokat és a gazdákat. A küldöttség előadta még azt is, hogy az árúsok sérelmesnek találják azt, hogy a testnevelési bélyeget is fizetniök kell. Kérték a hatóság közbelépését azirány­ban is, hogy a járlatlevelek kiállításánál ne kelljen hosszú időt eltölteniök, mert ez igen­sok esetben a forgalom rovására megy. Tóth Béla dr. helyettes polgármester meg­ígérte, hogy az előadott ügyben a legrövidebb időn belül megteszi a szükséges intézkedéseket. Mii kell tríeni „felvidéki szellem" alatt Pfeilfer fithlós dr. hassal hanonoh nagyszabású előadása az Egye­lem Barátainak Egyesületében (A Déli»ugyarorszúg munkatársától.) Érdekes, élményekben gazdag előadás színhelye volt csü­törtökön délután az egyetem auláju. Az Egyetem Barátainak Egyesülete igen rokonszenves, tiszta­látókörü, kitűnő előadót szólaltatott meg: P f c i f­fer Miklós dr. kassai kanonok személyében, aki­nek bátorhangu, bírálataiban is szeretettől sugár­zó előadását a zsúfolt terem közönsége lelkes ovációval fogadta. Ffeiffer Miklós dr. a sokat emlegetett és hi­vatkozott „felvidéki szellem''-röl tarlott előadást Mindenekelőtt méltatta a nagyszerű szegcdi tudo­mányos intézményeket és meghatottan mondott köszönetet az egyetemnek cs Szeged városának azért, mert a felvidéki diákokat olyan szeretettel s annyi segitcniakarással fogadta. A felvidéki szellem lényegét abban határozta meg, hogy a húszéves kisebbségi sors valóban ki­alakított a felvidéki magyarságban olyan dolgo­kat, amelyek másként talán nem kristályosodtak volna ki. A kisebbségi helyzetben tapaszlalatokat s/ereztek, amelyekből tanulságokat vontak le Rá­jöttök arra is, hogy egy nemzethez való ragaszko­elás nemcsak erkölcsi dolog, hanem reális, gya­korlati hasznot is jelent. A legnagyobb tanulság, amelyet a felvidékiek — az előadó szerint — a húszesztendős kisebbségi rgvmásrautalságból levontak, az, hogy nincs tár­sadalmi és osztálybeli különbözőség, csak azt sza­bad nézni a másik emberben, hogy valóban hűsé­ges, igaz nemzettestvér-e? Mert egv nemzet célja rem lehet az. hogy egyes kiváltságos csoportok bővelkedjenek a földi javakban, hanem csak arra irányulhat a nemzet törekvése, hogy a legszéle­sebb társadalmi rétegek minél jobban ho'dogulja­r.ek. — A feh idéki s/elleni a helyesen értelmezett demokrácia szelleme! — mondotta Pfeiffer kano­nok a hallgatóság őszinte tetszésnyilvánításától kísérve, majd azzal folytatta lelkes-hangú előadá­sát, hogy a felvidéki szellem a népi gondolatban gyökerezik s a felvidéki magyarság beállítottsága erősen szociális. Kisebbségi sorsban egyre köze­lebb jutottak a keresztény gazdasági elképzelés­hez, amely minél több magántulajdont kiván; azt kivánja, hogy mindenkinek legyen magántulajdo­na, amelyre megélhetését építhesse föl. A továbbiakban az előadó szeretettel az övó hiráskodás hangján Ítélte el a nagv vagyoni kü­lönbségeket és kifejtette, hogy a felvidéki ma­gyarság elgondolása az ügynevezett hivatásrendi gondolat, amely a kisebbségi sors elsősorban fe­lelősségre neveli a népi vezetőket s politikai érett­séget kölcsönöz számukra. Ezt a legfőbb tanulsá­got hozta a felvidéki magyarság szeretettel az anyaországnak, mint féltő gondoskodásának, ide tallózásának tanújelét. Az előadó ezután kifejtette, hogy a felvidéki innsryír utálfa a bürokráciát, mint fcénvclmetlen, idötrabló. lényegtelen, tehát haszontalan dolgot Rpszélt a kisebbségi sorsban fölmutatott nemzet' tettekről, amelyek az általános szólamok helyeit komolv munkát és evakorlati hasznot hoztak. Előadásának legérdekesebb része. az volt, nmelvhen kifejtette, hogv egv nemzet jövőie attól fiiffff. hogv az ifjúság öntudatos örömmel lenien tanulmányai után az ipari és kereskedelmi nálvák­ra. Amelvik nemzetben a müveit iparosság nincs kellő számmal képviselve, az a nemzet nem lehel erős. Hanesulvozia. hogv amig rövidlátás társa­dalmi előítéletek akadályozzák az öntudatos, mii­veit inaros- és kereskedőosztálv kiterebélveseáé­sét. addig nent lesz öcszeköt-S kanors a magvat**» pgvmístól uscrvftn eltávolodott nén-éte-éi kÖzötf A felvidéki matrvarsíggal egvütf visszatért szlovákokról is szólt Pfeiffer Miklós dr. Rámúta­OmOtovak Levél a NIAVAUT-ügyben Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Nemrég olvastam lapjukban azt a jogos pa­naszt, hogy a MAVAUT-nak Szegeden keresztül­vezető és a bajai műúton átvonuló járatai telje­sen illuzórikusak, mert az autóbuszok még abban az esetben sem vesznek föl szegedi, vagy tanyai utast, ha történetesen üresek. A MAVAUT-nak ez az érthetetlen politikája jogos felháborodást vál­tott ki a városi és különösen a tanyai lakosság körében, amely csak a legnagyobb örömmel tudta tudomásul venni, hogy a Délmagyarország ennek a felháborodásnak nyilvánosságot adkrtt. Ezzel az üggyel kapcsolatban meglepetéssel olvasom most, bogy a MAVAUT 1000 négyszögöl területei kér a várostól garázsépítés céljaira. Ezt a kérel­met a madélutáni kisgyülésen terjeszti elő a MAVAUT. Reméljük és "természetesnek tartjuk, hogy a kisgyűlés tagjai kellő értékre szállítják le a MAVAUT kérelmét és nem fog elhangzani olvart értelmű polgármesteri javaslat sem, amely ezt a kérelmet pártolná. Mindaddig, mig a MAVAUT nem érdemesiti Szeged és a tanya polgárságát arra. hogy belekapcsolja a szükségesnek mondott autóbuszforgalomba, nem érdemli meg a város­nak azi az esetleges jóindulatát, amely a kért te­lek átadásával semmiképpen sem a szegediek és a környékbeliek érdekét, hanem kizárólag a MAVAUT üzleti hasznát szolgálná. Ebben az ér­telemben kell döntenie a mai kisgvülésnek. mert ez a döntés igen nagv sulival befolyásolja a tanya' hangulatát ilyenkor választások előtt . . . Tisztelettel: Egy tanyai előfizető. Csónahponuváh, weekend és nyugágyak, halász és sporthálók, horgászati cikkek, legolcsóbb gyári árban Varga Mihály cégnél Aradi-utca a. A Kispest másodszor is legyőzte a román válogatottat Bukarest, május 4. Kispest második bukaresti mérkőzésén is szép eredménnyel szerepelt. Négy­ezer főnyi közönség előtt 2:1 (0:1) arányban vert* a román válogatottat. Lőw Lipót-u. 19. Telefoni 13-06. olcsón vállal, szépen végez, pontosan szállít mindenfajta nyomdai munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom