Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-16 / 86. szám

DÉCMAGYARÖRSZÁG Vasárnap, 1939. április 16. port.in. A kerékpáros zászlóalj a közönség lel­kes ünoplése között vonult föl. A Dóm-tér épil­lctciiick erkélyéről virágot hintettek a fölvo­nuló hős honvédekre és a katonai alakulatok fölött lágy sühanással repkedtek a béke szim­bólumai: a galambok. Ha a paprikapalántát 1—2 héttel korábban akarod kirakni, öntözzed 10 naponkint PAPRIKAFÓNIKAVAL. Egy hold földnek megfelelő palánta 3-szori megöntözéséhez 6 tekercs Paprikafónika szük­séges. I tekercs ára60 fillér Kapható minden festék és nagyobb füszerüzletben, használati utasítással együtt. Fónikával csak 10 naponként egyszer kell öntözni. Teleki Pál mlnisziev elnök beszéde a felsőházban a zsidójavaslaivól Se vééi Juszüinián hercegprímás és Raffay Sándor evangé­likus püspök felszólalása - Hétfőn folytatják a vitái Budapest, április 15. A bizottsági tárgyalások uláo szombaton a felsőház plénuma megkezdte a zsidójavaslat tárgyalását. Az ülésen felszólalt Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki már az el­ső ülésen vázolta álláspont ját, mivel hétfőn indul tornai útjára. Széchenyi Bertalan gróf elnök az ülés ele­jén kegyeletes szavakkal emlékezett meg S z o r ­t-agh Jenő emlékéről, majd bemutatta a magyar zsidótársadálnfti választójogának megvédése érde­kében l.áng Lajos felsőházi tag állal beteriesz­tclt feliratot. Vitéz Görgey László előadó ismertette ez­után n rsidójavas'atot. — Ez a mostani jivnslat — mondotta — szakit a felekezeti teória elvével és leszármazási alapon von korlátokat a zsidók ellen. Hangoztatta ez­után. hogv tölt—18-ban. mikor kötelező volt a ka­tonai szok'álat. a tiizhareosság maga még nem képezhet olyan érdemet, amely kiváltágot biztosit. Elsőnek Bezerédj István szólalt fel a Ja­vaslat ellen: — Keresztény lelkiismeretemmel, magyar jog­relfogflsommnl és törvényhozói kötelességemmel összeegyeztethetetlennek tartom — mondotta —, hogy ezt a javaslatot elfogadjam. Állilom. liosrv rz a Javaslat ellentétben áll nz lanzsággnl és mél­tán vosgásurnl, ellentétben áll a magyar alkotmány szellemével, szakítást jelent a sokszáz éves ma­gyar közfelfogással és iogfeilődés'el; ezenkívül politikai és kfizsnrdasácri kihatásaiban veszélyes és óriási károkat fog okozni. ~~ Serédi Juoztinián hercennrimás állott tel ezután szólásra. — A zsidóság közéleti gazdasági és egyéb" té­ren való vránvos visszaszorítását a nemzet iosos önvédelme okán mindenki szükségesnek turtia. Minthogy azonban a tervezett törvény nem kife­jezetten egTéni deliktumnt, hanem a zsidóság ösz­szességének szélsőségekre való hajlamossága és bizonvos túlkapásai mialt minden magyar állam­polgárt sújt, akit n javaslat zsidónak nevez, ezért ugv gondolom, bogy olyan represszálával állunk szemben, amely a magyar állampolgárok egv cso­portjának n gazdasági és közéleti túlkapásai és visszaélései miatt nz egész csoportot sújtja a bű­nösökkel együtt azokat is, akik nem szolgáltak rá ci re, mert n kifogásolt cselekedetekben nem volt részük Keresztény jogállamokban mindenki ma­ga egvénileg felelős saját szándékos, tehát bc­számílható cselekedeteiért. — Tudom és vallom, bogy azok közül, akiket a javaslat zsidóknak nevez, sokan megérdemlik. maiM ú! 250 ccm-ss z ü n N A p p eiauo »* H rn $ur föképvielete. »28 rciAioifiCS SZILAUD szened. Tisza l. ur?. ««. HARISNYA . FEHERNEMU Csór Bélánál. legolcsóbban Lakberendező Szövetkeze 1nél IPARCSARNOK. Horváth Mihály-u. 5. hogy megfelelő visszaszorítás legyen osztályré­szük, mert túlkapásaikkal sokat vétkeztek a ke­resztény Magyarország ellen. De tudom azt is, hogy vannak közöttük olyanok is, akik ellen nem Volt kifogás és akik éppen azért az állam törvé­nyei szerint szabályszerű választás utján vagy egyenesen állatni kinevezés utján kerültek abba a pozícióba, amelytől most ez a javaslat megfoszt­ja őket. Vallom a visszaszorítás szükségességét, de ez a. jogos önvédelemből, keiesztény módon, igazságosan, vagyis az összes körülmények fi­gyelembevételével, lehetőleg egyéni elbírálás alap­ján történjék. — Sajnálatos — mondotta a hercegprímás —, hogy keresztény államban megfosztatnak egyenek minden egyéb különösebb ok nélkül olyan javak­tól. amelyek addig a többiekkel együtt megillet­lek. Kár volna a keresztények közölt különbsége­legjobb 356 minőségben SZÁNTÓNÁL Széchenyi-tér II. (Várói bérh.l ket tenni, mint ahogy nem lehet disztingválni a valóságos keresztények, a megkeresztelt zsidók között is azok között, akik ezután fogják felvenni a keresztségét. E-bben az esetben tulajdonképen nem volna szabad többé zsidókat megkeresztelni, már pedig ez ellenkezne Krisztus parancsával. Az a törvény, amely különbséget tesz a keresztény nemzet keresztény állampolgárai között, kísér­tésre adhat alkalmat arra is, hogy egyszer, a jö­vőben ugyancsak nem magyar fajú állampolgárok káyára hasonló kivételek tétessenek. — Általánosságban elfogadom a részletes tár­gyalás alapjául ezt a javaslatot — végezte beszé­dét a hercegprímás. De a módosítások nem elégíte­nek ki és ezekbe csak mint kisebb rosszba nyug­szunk meg. Kérem, találtassék rá mód, hogy vé­delmet nyerjenek azok a keresztények, akik e ja­vaslat alapelveit szolgáló visszaszorításra soha nem szolgáltak rá. A hercegprímás beszéde után Papp József szólalt fel. Ez a javaslat — mondotta — rést üt a magyar egységes nemzet testébe, megsérti a jog­egyenlőség elvét és a szerzett jogokat. Ez a ja­vaslat számos fennálló törvénybe is beleütközik, — Nem fogadom el a javaslatot — mondotta —, mert a szabadság ellen van, nincs keresztény szellemtől áthatva, nincs meg benne Krisztus szel­leme. Péchy Manó azt fejtegette, hogy cz a tör­vény tulajdonképpen nem más, mint az első zsidótörvénynek a folytatása. A javaslatot elfo­gadta. A miniszterelnök Ekkor érkezett uz ülésterembe Teleki Pál gróf miniszterelnök, aki elmondotta beszédét. — Meggyőződésből képviselem a javaslatot — mondotta —, legalább is részleteiben és főbb vo­násaiban, hangsúlyozva azt, bogy ha részletekben is a magam felfogása érvényesült volna, akkor az a javaslat sokkal szigorúbb lelt volna A javaslat eredeti formájában való elfogadását kérem. Szíve­sen közvetítek a felsőház és a képviselőház kö­zött a mostani formában foglalt módosítások el­és olcsó a Darmol hashajtó. Beváltja, amit igér. Nincs vele kényelmetlenség, bajlódás. f> fa teafözés, keserüizü anyagok nyelése. Mi -------- . . ­S HL ­í&Kggj? Kitünó izü hashajtó a Hír M fillérért li minden iflíjirswtOban M<**«4. — Egy másik pont — folytatta —, amelyet sok­szor teltek szóvá, a jogfosztás kérdése. Természe­tesen áll az, hogy ez a javaslat sok tekintetben jogfosztás az egyedekre nézve. A háború óta foly­ton jogokat korlátozunk. Kivételes idők. mint a mai is, kivételes intézkedéseket kívánnak. — Tisztában vagyok azzal is, hogy közgazda­ságilag nehéz helyzetet fog teremteni ez a ja­vaslat. De ugyanakkor megmondottam azt is, hogy ezzel a nemzet meg akar birkózni és meg is kell birkóznia A javaslat megitélése a hosszú társadalmi és parlamenti megvitatásban részle­tekbe fulladt és azok akik a javaslatról beszél­tek, vagy irlak, minduntalan szem elől tévesztet­tek a javaslat egészének intencióit. Folyton azt hangoztatják, hogy egyénekkel történnek egyéni sérelmek Igen, de nekünk a nemzet egyetemes nagy célját kell látnunk. Itt nem üldözésről, ha­nem védekezésről van szó. — Az albizottság módosításai — fejezte be — távolról sem a Kormány módosításai és nem ls a kormány közbejöttével jöttek létre. Mindazonál­tal a kormány, amennyiben a felsőház az albi­zottság módosításait elfogadná, hajlandó ezek te­kintetében a képviselőház és a felsőház között közvetíteni. E-z a maximum, a maximális kompro­misszum, amit tehetünk. Ismétlem, hogy nem gyű­löletből származik ez a javallat és Magyarorszá­gon egy ilyen javaslatot nem kisérnek és nem is fognak soha a törvényes formán túlmenő jelensé­gek kisérni. A miniszterelnök beszéde uiá: Raffay Sán­dor evangélikus püspök állott fel szólásra. Vi­gyáznunk kell arra. nehogy ugy járjunk, nogy gazdasági okokból 4—5 múlva '-'s^za kelljen csi­nálni a mostani törvényt — mondotta A történe­lem során velünk élt zsidóság és az 1914. óta beözönlőit galiciaik között különbséget kell len­nünk. — A törvényt azért tartom nagyon fájdalmas­nak. és aggasztónak, mert jobban szerettem vol­na, ha nem vágná el ez a törvény az asszimiláció útját. Lelkemnek bizonyos nyugtalanságával és jogos aggodalmával fogadom el ezt a javaslatot még az albizottsűgi módosításokkal is. Kérem aZ •az én zsidó, vagy keresztyénné lett polgártársai­mat: nyugodjanak most bele ebbe a törvényjavas­latba, a mai körülmények között többet kieszkö­zölni nem lehetett. Hiszem, bogy a törvénv végre­hajlása során az emberiesség, a józan állampol­gári körültekintés szempontjából az államvezeté­sével megbízottak erkölcsi és államjogi felelőssé­ge eltalálja majd azokat a módokat, amelvek le­hetőleg csökkentik az egyéni és családi keserűsé­goket, A felsőház hétfőn délelőtt folytatja a javaslat vitáját. bútorok: ' csőágyak, kórházi, intézeti ágyak", gyermekko­csik a legolcsóbban. Állandó raktár, nagy vá­laszték. özv. vitéz KALLAYNÉNAL. Kálvária u. 44. Telefon 15-38 176 Félholtra ven egy legtiigf n£gu m (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton este vértől borított fejű, eszméletlen álla­potban levő fiatalembert vittek a menők a közkór­házba. A súlyosan sérült férfi, V a 1 k a l Lajos ősz-utca 34. szám alatt lakó asztalossegéd, sebei­nek bekötözése után eszméletre tért és elmondot­ta, hogy különös háborúság középpontjába került. Elbeszéléséből kiderült, hogy este fél 6 óra táj­ban négy asszony támadt rá az utcán és doron­gokkal agyba-főbe verték. A véres támadás hátterében bosszú áll. " Pénzt kaphat részvényeiért. Mindenféle értékpapírt legmagasabb ban vásárol: BARNA BANK, Budapest, Nádor u. 26., Tőzsdével szemben. Telefon: 121-316. Érték­papírokra kölcsönt nyujtunk. jKlektromossásr 1 Telefon : 21—89 IRétltó és viüamossí^ c'Mekef íesjutánvosnbban be-zerezhoti Rifler Anföl ViSIomovsíni yz^Mizíefé^fin. Gizn!'ft-1ér

Next

/
Oldalképek
Tartalom