Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-16 / 86. szám

Vasárnap, 1939. április T153. DÉLMAGYARORSZÁG 13 Mécs László, a szegények költője ..Kongatom piros harangom, Ifjú szivem dongatom". Fougyos, félmeztelen, kiéhezett emberek görnyedten viszucb egy hatalmas keresztet. Körülöttük holttestek, lábukkal koponyákba rúgnak. Sokau mar neiu bírják a terhet, re­ményvesztetten dűlnek ki. bogy ők is basoiijóak legyenek a holttestekhez, amelyek között bor­zadva lépkedtek. Ezek így élve is holtak. De a rongyos csapat élén a keresztet szorosan ma­gához ölelő pap halad. Izmai feszülnek a te­her alatt, szeme előrenéz, vissza sem pillant a kidőltekre; ajkai egyre ismétlik: Én megtartom Jézus tanácsot: ,.A holtakat hagyd. haád temessék a. holtakat!" S hogy a vidámság ritmusában törés ne essék, én most már csak élőket nézek. Igy vezeti a rá bízottakat Mées László. So­kat bízott fá Isten, biszen pap, költő, magyar, aki jóidéig távol testvéreitől kongatta pirös harangját, ifjú szivét. Beszélt ez a harang Is­tenről, istengyermekségről, a papi lélek küz­delmeiről. de legtöbbet beszélt.-sírt az emberi nyomorúságról. Igen! Mées László elsősorban az elesettek, az élettől elrúgottak, a -nincstele­nek költője. Ez természetes is. Ö Krisztus pap­ja, apostol, aki szent , küldetéssel jelenik meg a szegények roskadozó viskói között, fölkeresi őket penészes, betegséget lehelő odúikban. \ nyomorultak jajkiáltása az első barangköugás, amelyet apostoli lelke szűnninemakaró zúgás­<á erősít. Beleliarnugozza az emberek fülébe, hogy a megoldás uem alkuimi könyöradomány odavetése, hanem állandó, komoly segíteni­akarás. De a, panaszos sóhajtásba a szegény em­ber szitkot Is vegyit az ellen, akiről azt hi­szi, bogy igazságtalanul sújtja őt. A papköltő szelíd szava lefegyverez és megnyugtat: ... Nem az Isten büntet, Isten jó, de a Bűn büntet, meg bennünket. A vígasz azonban ti em csak üres szó, nem­csak másokat sürgető fölszólítás, hanem önma­gán kezdett (példaadás. De nem is húzódozó kényszerűség, hanem az igazi segíteni Vágyás. Nem kívánja ezért elismerését, üres tapsokat, dicséretet; a jótett magában hordja jutalmát: ...szeretek látni nyolcvan gyermeket tőlem kapott cipőben. Míg zenélnek a víg vipök a bús világon: nyolcvanszor érzem atyasagóm. Atyja övéinek. Tudja, bogy gyengék", bogy nehezen tudnak ellenállni pénzakarnokoknak. de nem süketek Tsten szavának hallására. Ha­mu ez a uép, ez a tömeg, de a hamu égő zsa­rátnokot takar, amely gyújtani képes. A föld­göröngyöt sem becsüljük sokra, pedig ez ad­ja kenyerünket. Szeretünk a koldusok feje fö­lött elnézni s ilyenkor mindig elfelejtjük, hogy ők szülték a világnak a Királyok Királyát, ők szülték Jézus Krisztust! Ezeké ő égészen. Lehetne másoké ís, le­hetne diákoké, a tudományé, a művészeté, a gaz­dagoké. De a lélek vonza őt s odamegy, ahol legjobban várják. Várják Parisban akadémi­fludapesT mmw us üzletét 1939. junius hóban Klauzál tér 7. szám alá a Mer s ds f a ces mellé lutiiezi ai. kúsok. várja a magyar főváros közönsége.Tár­ják fiatalok, várja rendje, de tudja: legjobban szegényei várjak! Megy egyik városból a má­sikba, egyik elöudót'-ó a másikat követi, s a cél: kis plébániájára megrakott méhként visz­szatérni. Egy elmondott költemény meztelen lábat befödő cipőbe válik, egy csengő rim bol­dog gyermekkacajt fakaszt, sorokbon lüktető •ritmus-reményvesztett anyaszívet serkent élet­adó dobogósra. Egy előadást bezáró tapsvi­har egy kis felvidéki plébánia biveiuek hálál­kodó örömujjongásává válik. A költő sok mindenről énekel. \ papköltő­ről kétszeresen elmondható ez. De mindig vau egy bong, amelyet különösképpen kihallhatunk énekéből. Mécs László lírája az isteudíeséret himnusza. Papköltő o, az Isten heroldja. De Istent közvetve is tudja szemlélni és ez az em­beren keresztül való Isten-nézés költészetének egyik legjellemzőbb vpnása. Ö maga ad ennek hangot, amikor ezeket írja; ... nemcsak a. hősök cs a szentek, de Zrínyin, Szent Istvánon át egészen Gógig és Magögig munkások, anyák, katonák kell használni, amelyet' d Tej?" többen utánoznak, ha siker* telenül is. Biztos, enyhe,-"fS^ dalotnmentes hatás iellenízi ékrn TIN pici KasbaTtó dragéekat. Este 2—3 szeTB Arttol bevéve, reggelre kellemes ürülést biztosi* szent találkája folytatódik « Szóban, mit most én kimondok... Hallgassuk szavát, figyelmezzünk a kongd piros hangra, hátha számunkra is van mon­danivalú.ja. Teológus, Zsulán Pál ás cipészek, KtflCSEUUTCA 4, Késeltünk: . I, oszt url, női és tlsstl cipőkét • p» ; gánsabte Hivat szerint, valamint tiszti lo­rinl y99}6 "limákisl és ert*op44 cipőket, 1 ,MI Nemzeti Takarékosság tagja. « Elitéltek hú romáramfolvajt (A, Délmagyarország munkatársától.) Pa­vosz áramlopási ügyben tartott főtávgyalást a törvényszék egyesbírája. Pcrcón József vil­lanygyárl munkás -és "felesége, valamint sógo­ra Tamás István" lakatosmester voltak az ügy vádlottjai. Peron József -házuk padlásán rej­lett vezetéket készített és azon át lopták az áramot a fővezetékről, világítiWh<>2, villamos­tűzbelybez, rádióhoz. Taiuás István lakatos­mester műhelyének gépeit-is ezzel az áram­mal hajtotta. A lopásra akkor jöttek rá, amikor a gáz­gyár megbízottja fölülvizsgálta az áramszám­láié órát. A gázgyár megbízottjának feltűnt, bogy a villamos főzőlap működik, az óra vi sso-Ut nem mozog. Észrevételét jelentette a gyár­ban. ahonnan bizottság ment ki Perónék GyT­la püspöktelepen levő házához. Amire a bi­zottság megjelent, akkorára kioltották a titkos vezetékből az áramot, a talált tárgyi bizonyí­tékok alapján azonban a. gyár megtette. a föl­jelentést. Peron József a törvényszéki főtárgyalá­son azzal védekezett, bogy vem tudott a pad• Igson levő vezetékről. Peron né bevallotta, hSgj a vezetéket ő készítette Nagy István nevű is­merősével együtt azalatt az idő alatt, amig férje Budapesten volt. A törvényszék lopás bűntettében mondotta* ki bűnösnek a bárom vádlottat és 100—100 pen- x gő pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet jogerő?. Hol épitsék föl a tanyai uj iskolát? A üávorka-düllő helyett inkább Alsóközpont és Irodasor között van szükség iskolára (A Délmagyarország munkatársától.) Szomba­ton este Szegedre érkeztek H e r t e í endy Jenő dr. és Damjanovics Lajos dr. miniszteri ta­nácsosok, a kultuszminisztérium kiküldöttei. A miniszteriális vendégek -v itéz Szabó Géza dr. tanácsnok és Kiss Károly tanfelügyelő társasá­gában vasárnap meglátogatják a Ruki-iskolát, amelyet egy tanteremmel fognák kiböviteni a nyár folyamán. Ugyancsak meglátogatják az al­sótariyai .lávo.-ka-di'ilőt. ahová a kultuszminiszté­rium — állttólagosan megnyilvánult kérelemre — elemi iskolát szándékozik építeni. Ezekkel a látogatásokká!, kapcsolatban fölhív­juk a miniszteri kiküldöttek figyelmét arra, hogy a való helyzet az. hogy a .fávorka-dülöhen nincs s/iihseg elemi iskola 'építésére. Ugyanis, fia itt elemi, iskolát 'építenek, akkor b Klébelsberg-isk'ola második tanerője válik fölöslegessé. Már a móra­halmi iskola épitése is elhibázott dolog volt. Két tantermet építettek ehhez az '-'-ólához és a két tanteremhez máig is egyetlen tanerő van. Ez az érdeklődés nyilvánvalóan n közelgő vá­laszfáknak kös/önhetö. Eevetleii gyermek sir.es pedig itt. akinek két és fél kilométernél nagyobb távolságot kellene megtennie, holott az előirt ha­tár- csupán 3 kilométer. Az államnak kerülne fö­lösleges kiadásba, ha a mó*,táni helyszíni szem­•'h/H: lén a miniszteri kiküldöttek félreinformáltatná'k magukat. A Jávorka-dülöben lakó gyermekek it niórabalmi; a Klebeisberg- és zákányi iskola nö­vendékei. Ha azonban mindenárofi iskolát akarnak épí­teni. építsenek nz alsóközponti és az irndasori is­kola között. Itt megvan a 6 kilométeres távolság. ,\ gyermekek nagyobb utat tesznek meg, mint há­rem kilométert, hogy az alsóközponti, királybat­mi. vagy -a Szent Imre-iskolához jussanak. A látogatással kapcsolatban fölhívjuk a Figyel­mei arra is. hogy a tanyára kevesebb női fanerítf nevezzenek kj. Egy-egy iskolába csak női tanerőt .egyáltalán ne nevezzenek ki. A tanyai tanijfl nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek nevelője is. S még valami, amire föl kell hívni az illetéke­sek figyelmét. Nyugdíjazás elölt ne nevezzenek ki a tanyára tanitókr.t, mert ezek szintén alkal­matlanok. Szeged ételiát a tanya is) a második lakbérkörzetbe "esik s igy érthető" az a törekvés, hogy mindenki innen akar nyugdíjba menni. Da: már az államkassza — -ugy látszik — bírja is, leavenek tekintettel a jövő nemzedékre, amely­nek nevelésére a • tanyán fokozott. figyelemmel kell lenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom