Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
ö t r M A" r» 7 A R O R S 7 A t? Szombat, T930. április T. •DSÍÍTI CIPOl'ÁSÁR! Tekints* me< Tavaszi ittvatcipők minden szinben SS wála"tékbBn! kirakatainkat! ia*aaa.i tH(«ibi|iun mniucil 31IIIIÍCII Olcsó gyári árakenl ZSURKó cipőüzlet, Kossuth L. sugárut 6. kötelességének tartja rámutatni a törvényjavaslatban rejlő hibákra és veszélyekre. — Ez a javaslat már nemcsak magyar állampolgárokról, hanem híveiről: keresztény testvéreiről szól. Ha keresztény Magyarországról beszélünk, a keresztény elveknek érvényesülniük kell minden vonalon és nem taitja szerencsésnek, hogy ez a javaslat keresztény és keresztény állampolgár között különbséget tesz. Ha a javaslat a külföldi zsidók bevándorlását akarta volna megakadályozni és a zsidók társadalmi és gazdasági előretörését visszaszorítani, más elveken kellett volna felépülnie. Ő — folytatta a hercegprímás — különbséget tenne azok között a zsidók között, akik a törvény életbelépte előtt mór magyar állampolgárok voltak és azok között, akik nem. Ezt a törvényt nem tartaná kiterjesztendőnek azokra a zsidókra és azoknak leszármazottjaira, akik a törvény életbelépte előtt magyar állampolgárok voltak és akik keresztények lettek. Hiszen nem terjed ki ez a javaslat semmi más fajú árja, vagy mongol keresztény állampolgárra sem. Nem kellene kiterjeszteni ezt a törvényt azokra sem, akik büntetlen előéletűek, akik a magyarságba asszimilálódtak, vagy eziránt való hajlandóságukat cselekedeteikkel igazolták, vagy ez a szándék vélelmezhető. Más oldalról bizonyos kiterjesztéseket javasolna. így például azokra az izraelitákra vonatkozóan, akik büntetett előéletűek, nem asszimilálódtak és ez nem is vélelmezhető róluk. Az ilyeneket valóban nem kell a közösségbe befogadni. Kiterjesztené a javaslat hatályát olyan zsidókra, akik jog szerint izrneliták, vagy megkeresztelkedtek, de aztán felekeretnélküliek lettek. G 1 a 11 f e 1 d e t Gyula megyéspüspök mondotta el ezután beszédét, amelyet szószerinti szövegében közlünk lapunk harmadik oldalán. Ravasz László református püspök egyetért alman. liogy zsidókérdés van és ezt meg kell oldani, még pedig a keresztyén magyarságnak minél kisebb sérelme nélkül. -- Küszöböljük ki a javaslatnak ázt at eredendő fogyatkozását, hogy sokkal kevésbé szabadit meg a kártékony tömény zsidóságtól, mint amennyire bántja és az asszimiláció utján visszalöki azt a zsidóságot, nmoly lélekben és magyarságában már hozzánk hasonult. Nagyon helyes Volná, hogy olynli állandó bizottságot létesítenének, amely minden egyes Csethcn titkos szavazás mellett döntene a felvetett kérdésben, határozatát küzzélcnnék a hivatalos lapban r ~ v " Raffay Sándor evangélikus püspök a javaslatot általánosságban elfogadja, mert el nem fogadása nemzeti szempontból rendkívül nagy kellemetlenségek elé állíthatna bennünket, de a javaslat néhány pontja konndv aggodalmakkal tölti el. Megadott állampolgárságot szerinte esak hazaárulás cselében rzabad vaiakilöl megvonni. Az 1807. évi XVII. tekéi teljes polgárjogot nyert zsidó családok le származóit nem tudja jó lélekkel megfosztani eddig élvezett és legtöbbje által megszolgált állampolgári jogaiktól. 11a vannak, akik nem érdemesek ezekre a jogokrn, azokat törvényszerű elbíráló « alapján meg lehet ezektől a jogoktól fosztani, de egészében véve nem tudja a zsidóságot ezzel Mljtnnl. Aki nteg Van keresztelve, az keresztyén ember. A visszazsldósilást teljes egészében ki kellene zárni a javaslatból. Szüllő Gézu volt a következő felszólaló, aki kijelentette, hogy egyetért a hercegprímás, valamint Kas'say és Ravasz László meghatározásával a kereszténység tekintetében. A javaslat legveszedelmesebb réséének tartja azt a lelkiséget, amely az asszimilációt akarja kiaérni ngy, hogy a dtsszimiláció ellen nem foglal állást. Ebben az országban nem lehet fajelniélelet fenntartani és erre például hoZza fel azt, hogy magában a kabinetben öt idegen nevü miniszter foglal helyet. Ebben az országban nem az asszimilációt, hanem a disszimilációt kell meggátolnunk. Én már sokféle törvényhozást láttam — folytatta —, láttam a csehek, az osztrákok törvényhozását. de ihen konfuzus szövegezéssel még nem találkoztam. Ez a törvény jogfosztást jelent, jelenti a jog területéből való letérést, ez a törvény rést üt az alkotmányos szabadság és egyenlőség elvén. Nekünk, kis nemzetnek, nincs más erőnk, csak a jog. Az erőszak, n fegyver hatalmát a joggal szemben nem fogadhatjuk eh Szilágyi Lajos: Országszerte beszélik, hogy a kormány nyomásra terjesztette elő a javaslatol, mégpedig illetéktelen külföldi befolyásra. Nem akar Q miniszterelnök részéről nyilatkozatot provokálni, még legnagyobb politikai ellenfeléről sem lélelczi fel, hogy képes volna külföldi nyomásra javaslatot terjeszteni a magyar törvényhozás elé. Teleki Pál gróf miniszterelnök: Megmondtam n képviselőházban és ilt is, hogy a magunk lábán állunk. Ameddig én itt ülök, addig a magunk lábán állunk. Wekcrle Sándor szerint az előző zsidótörvény megfelelő végrehajtásával a zsidókérdés tárgyi részét meg lehetett volna oldani, /avaslatot terjesztett be, hogy egy szűkebb bizottságot küldjenek ki a felsőház által kívánt módosításoknak a kormánnyal való megbeszélésére. A délutáni ülés A bizottság délután folytatta ülését, Hrőntiy György báró csatlakozott Wekérlc Sándornak ahhoz az indítványához, hogy az együttes bizottság albizottságot küldjön ki és kérte, hogy módosításait az együttes bizottság nyújtsa át az albizottsághoz. Hegedűs Lóránt általánosságban sem fogadja el a j avaslatot, mert felfogása szerint ellenkezik a keresztény és nemzeti szempontfali Mindkét vonatkozásban visszamegyünk a javaslatiak nem pedig előre. Szőke Gyula a legnagyobb hibát abban látja, a javaslat első szakasza megállapítja, hogy ki a zsidó és azután annyi kivételt tesz, hogy nem tudja, marad-e egyáltalán zsidó. Ugyanakkor azonban nem tesz a javaslat egy igen fontos megkülönböztetést azok között a zsidók között, akik már évszázadok óta itt vannak, akik ujabban vándoroltak be és akik legújabban jöttek. Keszthelyi Gyula felszólalása után az elnök az általános vitát bezárta és Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Álláspontja szerint — mondotta — a zsidóság a maga nagy tömegeivel nem akar s ha akar, sem tud beleolvadni a magyar keresztény nemzeti életbe. Hivatkozás történt arra, hogy lehetetlen helyzetek állanak majd elö. Egyetért ezzel, de ennek nem a törvényhozó az oka, hanem a házasságkötő keresztény fél, akinek teljesen mindegy volt, vájjon házastársa zsidó marad-e vagy sem. — Nem osztja érdemben azt a felfogást, hogy a javaslat legkevésbé is érintené az egyházak antonom jogát azoknak a kérdéseknek • • • • OROM NÉZNI LIESMMlfti szemüvegen! Látsxerési-ssakUzlat, Ke!em*n«utca 12. női tavaszi kabátok, 'jR&titöü P. REICH ERZSI cégnél Főoostával szemben. rendezésében, amelyek az egyház hatáskörébe tartoznak. Igenis, az egyházak határozzák meg, azt, hogy kit kell kereszténynek tekinteni. keresztény az, akit megkereszteltek és ezen elven a javaslat semmiféle változtatást nem tesz. Keresztény marad továbbra is, csak a törvény rendelkezései szempontjából tekintendő nenz izraelitának, hanem zsidónak. Hogy valaki megkeresztelkedett, még nem kövegtkezik az, hogy oly megbízható, olyan teljes lelkű ma-> gyárrá vált, mint amilyennek azokat akarjuk elismerni, akik magyar voltuknak minden jog gában, előnyében részesitendök. — Teljesen azonos felfogásával G'attfelder Gyulának az a nagyszerű megállapítása, hogy meg is van a zsidó szellem, ezt észre kellett vennie magának a zsidóságnak is. Glattfelder Gyula azt is mondta, hogy a keresztény társadalomnak joga van az egyen* sulyi helyzetet helyreállítani. Hogyan állit" suk azonban helyre, ha nem hozunk törvényt, vagy ha a törvényben nem a helyzetnek megfelelő energikus intézkedést teszünk? Nyugodt lélekkel mondom, hogy sem őt, sem azokat, akik a törvényt a parlament elá hozták, sem szenvedély, sem gyűlölet nemi vezette ebben a kérdésben. Fáj minden emberi megbántódás, de ezeknek az egyéni bajoknak mégis elébe kell helyezni a nemzeti jövőjét. Teleki P61 gróf miniszíerelnök szólalt fel. — Elsősorban azt kérném — mondotta —j . ne méltóztassék ezt a törvényjavaslatot a: zsidóságot diffamáló javaslatnak tekinteni.) Itt semmi üldözés, semmi más hasonló érzés nem vezet. Legalább engem nem vezet. Engem semmiféle idegen mentalitás nem vezetett, tisztán a magyar gondolkodás alapján állom ezt az álláspontot és állom nemcsak, ma, hanem busz esztendő óta. — Nyilvánvaló, hogy fajról is IcKet beszélni. Mindazonáltal nem erre helyezent most a fősúlyt. Szó volt arról, hogy a zsidó-/ ság a kovász szerepét játssza. Igen, de ha sok kovászt teszünk a kenyérbe, az nent ehető, ha keveset teszünk, akkor jó. — Most még egyre szeretnék kitérni. TZrJ ra, hogy én mélységesen fájlalom azt, ^ami ezt a bizottsági tárgyalást megelőzte, Kogy! Károlyi Gyula gróf, aki a javaslattal, szemben való állásfoglalást vezette, miutáit én utoljára beszéltem vele,^ szükségét láttaj annak, hogy felsőházi tagságáról lemondjon". Én sem őt, sem mást nem igyekeztem ugy befolyásolni, hogy ebben bármiféle kényszer, vagy bármiféle olyan nyomaték logyen^ amely túlmegy azon a határon> amely egyrészt jogom, másrészt kötelességem. .— Ami a közgazdasági hatásokat illeti —«. fejezte be a miniszterelnök — ezekkel tisztában vagyok. Tisztában vagyok azzal, hogy közgazdaságilag nehéz helyzetet fog teremteni a javaslat. Sajnos azonban a történelem most ugy hozta magával, hogy gazdasági, szociális és nemzeti problémák megoldása egyidőbe esik. Szembe kell néznünk ezzel, akár akarjuk, akar nem. A felsőház bizottsága a miniszterelnök felszólalása után elfogadta a ajvaslatot a részletes tárgyalás alapjául. Ezutná 46 szavazattal 24 ellenében elfogadták Wekerle Sándor indítványát, amelynek értelmében albizottságot küldenek ki a rsézletekre vonatkozó javuslatok megtételére. Az albizottság szombaton délelőtt ül össze. Heő?> Írásból olcsón eladó 4 Dár brilliáns föddd, 4 drb. briiiláns giiUrü. Arany női és férli órák, karórák. Arany ametiszt köves gyQrO. Alpakka evőszer Ezüst kanalak, villák, halas kész el Jóifí órásnál.