Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

Szombat, 1939. április T. D E L M A G Y A R O R S Z A G Női kalapot, márkás férfi' kalapujdonságokat férfi inget, Dyakkendüt, pizsamát, és minden IfniffoltlÓI Kárász u. 5. Nemzeti egvébb uri divatárut legolcsóbban IlillllClllCI Takarékosság és Unió lag. Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök beszéde a zsidójavaslat felsőházi bizottsági vitájában KEDDEN húzás! Még vehet osztáiysorsíegyet Pénteken indult meg a felsőház bizottságában a zsidójavaslat vitája, amelyben Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök mondott nagyhorderejű beszédet. Az általános figyelmet keltő beszéd szószerinti szövege a következő: Ha volt már javaslat, amely miatt a felsőház az ország szerencséje, a zsidótörvény az. Amikor a legnagyobb bűn gondolkodni, az érdem ás tapasztalaton leszűrt szelekció immunizál a kiskorúság terrorjával s a tuLóvatosság gyávaságával szemben. Csak igy felvértezve szabad a kérdéshez hozzányúlni. Ilogy van-e zsidókérdés, azt nemcsak a zsidótörvény kigondolói kérdezik népgyűléseken, hanem a keresztény restauráció elinditói már akkor, amikor a mai hangadók még csecsemők voltak, vagy a zsidók felé kacsintgattak. A zsidóknak maguknak már rég meg kellett volna érteni, hogy öt százalék a szellemi, gazdasági és kényelmi lehetőségek ötven százalékát büntetlenül nem igéngelheti. A zsidó szellem pedig, mely nemcsak túlzott kritikai él. hanem oly lelki beállítottság, mely kereskedelmi cikként kezeli azt is, amit nemzeti, vagy vallásos kegyelet érintetlen szentségnek kiváu tekinteni, szükségképpen kihivta vele szemben a közvéleményt különösen, hogy azt egy példátlan nemzeti katasztrófa is tetemre szólította. Xe ütközzenek meg ezen a megállapításon századok óta velünk együtt élő zsidó honfitársaink, akiknek gondolkodása egészen hozzásimult a miénkhez, hanem ismerjék fel, hogy súlyos hibát követtek el. amikor bőrükbe nem íérö fiaik radikálizmusát le nem szerelték s amikor érthetetlenül védelmükbe vették azokat az áthasonulni képtelen idegen elemeket, amelyek a pártfogást meg nem érdemel/ék és meg nem köszönték. Így ébredt a nemzet arra a tragikus belátásra, hogy eddig ismeretlen és ellenszenves eszközökkel is védekeznie kdl attól a rétegtől, melyet többé nem tud eltartani. A (örvénuiavaslat alapgondolatát el Kell fogadni A társadalmi, vagy gazdasági egyensúly katasztrofális megbillenése rendkívüli intézkedéseket is magyaráz. Ezért a törvényjavaslat alapgondolatát, mely tűrhető arány elérésére törekszik, el kell fogadni. Szükség törvényi bont, már pedig a keresztény társadalom általános helyzete sürgős orvoslást igényel. Honorálni kell tehát a közszükséget. De vigyázni kell, hogy a kivételes rendszabályokat szenvedély, vagy igazságtalanság ki ne sajátítsa. S ha bárki a pápák és egyházfejedelmek Korzó Mozi Hétfőig Csók és gong Fősz.: RÓBERT TAYLOR és MAUREN SULL1VAX 5, 7. 0. Belvárosi Mozi ma szombaton Bors István fl rutén föld hazatérése a Híradóban szigorú zsidótörvényeire hivatkozik, az jegyezze meg, hogy nemcsak stílusbeli, hanem a lényegre kiható különbség, ha valaki imádság és könnyek közt, vagy pedig cigányzene mellett káromkodva határoz cl terhes jogszabályokat. Kivételes elbánást a tuzharcosohnah es a szellemi kiválóságoknak is Ezzel a lélekkel erkölcsi jogcím képviseletében nem tudok szükség nélkül, itélöforum kizárásával egyeseket hivataluktól megfosztani. Ugyanezért nem tagadhatom meg a tűzharcosoktól a kivételes elbánást, akiket annakidején u hazafias kötelesség vállalására, mint liösi teljesítményre buzdítottam. Azt sem értem meg, hogy ha az olimpiai bajnokokat mentesitik, a királyi lag, vagy nemzetközileg kitüntetett szellemi kiválóságokat miért nem veszik észre a kultúrfölénnyel dicsekvő országban, mintha csak a testi ügyesség kvalifikálna. Távoiitsanah el minden besurrant káros elemet Az elgondolás alaphibája, hogy amikor Masaryk is féltette a magyarság megnyerő szellemi fölényétől népét, töiv- nyhe kívánják iktatni a magyar léleknek és műveltségnek egy széles életterületen hódításra icljes képtelenségét. Xe engedjenek meg további beszivárgást, sót a Magyarország anyagi romlásáért felelős nyugati hatalmak bevonásával távolitsanak el minden besurrant káros elemet s a tipikus visszaélésekben bűnös egyéneket, de részesítsenek jogegyenlőségben kiválóságokat, mert a rideg mechanizmus nem gyógyulásra, hanem robbanásra vezet. A gazdasági következmények miatt súlyos aggodalmakat táplálnak olyanok, akik sem nem zsidók, sem nem bérencek. Igaza van a miniszterelnök urnák, hogy nem kell majd jajgatni, de amikor vannak, akik epéjükkel gondolkozva humanizmusról nem akarnak hallani s féktelen találékonysággal kutatják, kire lehet még hurkot vetni, még inkább azoknak van igazuk, akik az ország érdekeit higgadtan mérlegelve módot keresnek, kinek a helyzetén lehet és kell józanul enyhíteni. A keresztényeket nem lehet Kirekeszteni a nemzettestböl Míg a zsidótörvény egyensúlyt biztositó rendelkezése elfogadható; semmiképpen sen lehet deferálni annak a szándéknak, amely keresztényeket kíván sújtani s a nemzettestböl kirekeszteni. Az első zsidótörvény ulán a mostani javaslat is példa rá, minő következetesség van a következetlenségben, amikor zsidóvá törekszik v'sszamint s'feni keresztényt, aki szevvel-lclekkcl az s a zsidóságról sejtelme sincs. Még a kifejezés is szemlélteti a lehetetlenséget, amikor a szöveg ugy szól, hogy zsidónak tekintendő, aki keresztény. De nemcsak fából vaskarikát akarnak, hanem a fából való vaskarika készilésének módszerét kívánják konstruálni s a felsőházzal elhitetni, hogy ez a kísérlet az ország javát szolgálja. Oly törvény, amely negligálja a keresztséget — főleg visszaható ejövel —, súlyosan sérfi a hivő keresztény.meggyőződést. Komolytalan beszéd, hogy a javaslat nem kívánja a keresztség lelki hatásait kétségbevonni. Gyen naiv kísérlet ugyanannyi volna, mintha bárki a holdat kívánná parcellázni, tehát: kár ily szándék feltételezése ellen védekezni. De megtagadja a javaslat a kereszténységet azon a téren, ahol joghatóságot gyakorol s amelyen, akik a kereszténység közösségébe léptek, ezeréves jog-> fejlődésünk szerint polgári egyenlőséget élveztek s most keresztény voltuk kifejezett hangoztatása mellett attól megfosztatnak. Az ós-poőónu gondolatot becsempészd idegen szellem A visszazsidósitás szakitás a keresztény és szentistváni tradíciókkal. Hehódolás egy idegen szellemnek, amely a kereszténység kifejezett tagadásával öspogány-gondolatot kiván becsempészni s a kiskorúakat vérmesével ámitja, amelyen a komoly tudomány mosolyog. Egy tárgyalnak telivér keresztényekről, és zsidó félvérekröl, mintha lóosztályozás volna s a bábolnai állalorvosok döntenék el: jó magyarok vagyunk-e'.' Ötven év előtt egy másik divat nyomása alatt még dühösebben leszidták, aki nem akart majom lenni. Ma változatosság kedvéért ugy látszik a lógeneológia miszlikiynával kell üdvözülni. Hát aki mindenáron befogatni kiván, csak álljon a sorba, de a szellem és a jövő érdekében jó lesz a független gondolatba is megőrizni valamit. Senki sem vonja kétségbe, hogy a vérnek és fajnak döntő jelentősége van minden nép életében. De hogy a lelket felsőbbség illeti meg s a szellemnek elhatározó súlya van a népi sajátságok kialakulásában, azt tagadásba vonni csak egy önmagával meghasonlott kor merheti. E nemret múltját ismerve, lehel-e bárki oly vakmerő, hogy a keresztény nevelés magyarságot formáló erejét kétségbe vonjaA Zárják be ősi iskoláinkat, rombolják le ezeréves kulturközpontjainkat, ha van bátorságuk törvénybe iktatni, hogy e nép jellemét és hajlamait csak vér és hus determinálta s amit a kereszlségből, mint kegyelmet s a keresztéry nevelésből, mint szellemet és műveltséget nyert, feledik. A visszazsidósitás suluos családi 6s társadalmi kihatásai Lehetetlenség, hogy a visszazsidósitás súlyos családi és társadalmi kihatásait végiggondolták volna. Ma a statisztikába egy pillantást vetetlek volna, ráébrednek, hogy az a magyar*mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammmm^mommmmm SZÉCHENYI MOZI Szombaton és mindennap 5 7, 9 HERCEG TREBETZKOY Páris uj hőse, aki két hölgy közül — mindkettőt választja. SZERELEM ZSARNOKA Európa uj filmszcnzációja: HERCEG TR1IBETZKOY és Erancnisc Rosay, l'irrn- Reuoir. Uj Híradókban: Honvédcink bevonata-a a fel-zabadnőtt Kárpátaljára.