Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 56. szám

7 D É L M A G y A R O P S 7 A G Szerein TQ10. március 8. tekezletcre, umelyet Teleki Pál gróf miniszterelnök nyitott meg nngyobb beszéddel. A miniszterelnök bangoztuttn, bogy a Magyar £let Párt nevében mindkét szón hangsúly van. A magyar szó befelé jelenti a magyar multat és jövendőt, kifelé pedig azt, hogy sajót lábunkon állunk, magyar hagyományokat, magyar gondolatot, magyar életformákat szolgálunk Európának ebben a részében. — Az élet annyit jelent, hogy nem a formáknak élünk, hanem a való életnek. A törvényhozók hivatása a nemzet életének, kereteinek állandó formálása, az állandó hozzánlkalmazkodás a nemzet akaratához. A magyar és élet szónak nemcsak külön-külön, hanem együttesen is van jelentősége: a magyar formák között való életet jelenti minden vonatkozásban. Ezután hangoztatta a miniszterelnök, Kogy a mai nehéz viszonyokban a törvényhozóra mind több és több feladat vár s ezek a feladatok rnind több és több munkát, művelődést, megfigyelést, cselekvési készséget jelentenek, viszont amikor a társadalom mindezt joggal megköveteli a törvényhozóktól, akkor a törvényhozók elvárhatják, hogy ebben a tekintetben támogatásban és megbecsülésben részesüljenek a társadalom részéről annál is inkább, mert a magyar országgyűlés tisztelete n magyar választóközönség akaratának n tisztelete is, tehát tisztelete minden magyar embernek minden magvar ember iránt. A miniszterelnök ezután rámutatott aira, hogy a Magyar Élet Pártjának kereteit meg nyitják mindazok számára, akik velük együtt egv érzésüek és ugyanazokat a célokat szolgálják. Bejelentette, hogy a Nemzeti Egység Pártjának tagjain kivül a Magyar Élet Pártjához csatlakozott t budapesti Keresztény Községi Párt öt tagja: C s i 11 ó r y András, Homonnay Tivadar, M ii 11 e r Antal, Petrovácz Gyula és Toprlczer Akosné, továbbá négy más képviselő: P e t r ó Kálmán, Drobny Lajos, Horváth Ferenc és Némethy Vilmos. Törs Tibor ügyvezető alelnök a miniszterelnök kérésére felolvasta a Dórt 120 tagiának névsorát. Ezután újból n miniszterelnök szólalt fel. — Remclem — mondotta —, hogy az országgyűlés másik Házában is visszhangra Fog találni a párt célkitűzése és az visszhangra fog találni a választóknál és nem választóknál egyaránt, az egész nemzetnél. Hiszem, hogv a nemzet felismeri, hogy jót akarunk és felismeri a kötelességteljesítés erős akaratát, nz önzetlenséget. — Ez az esztendő — folytatta a miniszterelnök — nyilvánvalóan a politikai elhatározások esztendeje lesz, a választópolgárokat értve, mert hiszen mához egy évre az országgyűlés mandátuma letelik, terűt ezen belül feltétlenül választás elé kell állni. — Nem árulok el titkot és külön szenzációt, ba ezt megállapitom. Az ilyen utolsó esztendő minden parlamenti ciklus életében az uj parlamenti ciklusra való előkészületet jelenti. Ezért ebben az esztendőben erre a munkára kell koncentrálnunk magunkat. A miniszterelnök ezután a Magyar Élet Mozgalom külön feladataival foglalkozott. A Magyar Élet Mazgalom feladata a tórsadalomirányitás és formálás. A Magyar Élet célkitűzéseit a gyakorlati politikában a Magyar Llet Pártja valósítja meg. Nem hiszem — fejezte he a miniszterelnök —, hogy itt ma pártprogramot kellene kifejteni. A program a felolvasott képviselői névsor. Ez jelenti azt a programot, amelyet Gömbös Gyula és az ő utána következő miniszterelnökök munkatársai eléggé kifejtettek, törvényjavaslatokban, törvényalkotásokban megalapoztak, hogv annak iránya tekintetében semmiféle kétség fenn ne álljon. Javaslatára ezután a Magyar Élet Pártja kimondta megalakulását. A miniszterelnök indítványára báró Vav Lászlót választották meg a párt elnökévé. Vay László báró megköszönve a párt bizalmát, hangsúlyozta, hogy a Magyar Élet Pártja életrehivása hatalmas örökét jelenti a szegedi ellenforradalmi gondolatból kisarjaclt összefogásnak, amely ma mér olyan erős, hogy lehetővé teszi a keresztény Magyarország megvalósítását. Ennek a gondolatnak nz ^tütő erejét ma már feltartóztatni nem lehet. Ezután megválasztották • a párt uj tisztikarát, amely a következő: Társelnökök: Bárczay Ferenc, Csilléry András, Mayer János és Márton Béla. ízletes kiadós házikoszt Szikoráné étkezdéjében Menü 80 fillér, kihordásra is. Deák Ferenc u. 2. földszint iobb. 15: Az országos központi vezetőség tagjai:* Teleki Pál gróf miniszterelnök, Vay László báró mint pártelnök, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Ivády Béla és Ráez Jenő. Ügyvezető alelnökök: Törs Tibor; szervezési alelnök: Bárczay János; parlamenti vitarendező alelnök: Kölcsey Ferenc; háznagy: Konkoly-Thege Kálmán, ügyész: Huszovszky Lajos. Végül az értekezlet az egyes csoportelnököket választotta meg, majd a miniszterelnök' kiosztotta az uj pártjelvényeket, amelyen a kettős kereszt és a hármas halom látható. »Moderit« kölcsönkönyvtár és Icápszaton Kiavó-u. 1. Márkás festményeket olcsón, kis havi részletre vásárolhat! la. Magyar-perzsa szőnyegekben, ebédlő és összekötőkben dus választék, olcsó árakl A legújabb kottaslágereket P 2,— bav'i diiért naponta cserólhed ! 77 Plegáltapltotfák a magpor-csch határi 19 község Magyarországhoz került, 8 községet visszacsatoltak Csehszlovákiához Budapest, március 7. A november 2-i bécsi döntőbírósági határozat végrehajtására hivatott magyar—cseh-szlovák határmegállrpiíó bizottságok 6-án kelt zárójegyzőkönyve aláírásával végleg megállapították az északi határt a Duna és az Ung folyók közötti szakaszon. A végleges halármegállapitás lényegében a bécsi döntés vonalának pontos méghatározásá- * ból állt. A cseh-szlovák határt öt szakaszra osztották be és a jegyzőkönyv aláírásával a ha'.ármegállapitás négy összefüggő szakaszon nyert elintézést. A hatá.-megállapitásnak e szakaszokon való mielőbbi rendezése azért mutatkozott szükségesnek, hogy a határ megállapításával és a területek tényleges birtokbavételével meginduló mezőgazdasági munkák elvégzése megkönnyittessék. A ha ár ilyetén megállapítása folytán az eddig ideiglenesen hatá tképzö demarkációs vonalhoz viszonyítva bizonyos lerületváltozások álltak elő. Magyar fennhatóság alá kerülnek: Vága, Alsójattó, Nagycéteny, Kála, Nagyinda, Bori, Hévmagyaiád, Felsőzellő, Alsópokorágy, Pádár, Felsöfalu, Rekenyeujfalu, Andrási, Jászó, Jászómindszent, Rudnok, Alanyhid (Réka), Mészpest és Bajánháza. Cseh-Szlovákiához visszacsatoltatnak: Cseklész, Kány, Arakány, Zsitvaujfalu, Mikszáthfalva, Nand:ás, Velejte és Varancs községek. A határőrség és a közbiztonsági alakulatok március 14-én 12 órakor hagyják el a demarkációs vonalat és felveszik a tényleges határvonalnak megfelelő helyzetet. Ezzel kapcsolatban a honvédvezérkar főnöke U-én 0 ólától 15-én 15 óráig az érintett határrészen halárzárt rendelt cl. A határzár nem vonatkozik a távolsági forgalomra. Az északi határnak az Ung és a román határ közötti részén továbbra is a jelenlegi demarkációs vonal képezi az ideiglenes határt. Elkeseredett közelharc Prága és Szlovákia között Róma, március 7. A Popolo d'Italia prágai jelentése szerint Cseh-Szlovákia belső helyzete óráról-órára válságosabbá válik. Renfentes körök seem titkolják már, hogy a helyzet ma semmivel sem kevésbé sulyos, mint- októberben volt. Prága és Pozsony között valóságos közelharc folyik és a helyzetet még súlyosbítják a 350 ezernyi német kisebbség követelései is. Szlovákia pedig napról-napra rájön arra, hogy nem lehet életképes mindaddig, amig a piájai rendszer igáját kell viselnie és ezért olyan követelésekkel áll elő, amelyek végeredményben a teljes függetlenség kivívására irányulnak. Szlovákiában emellett még az ötBviííiáns és <I8?<SÍ®$ ékszer/, záTopfegvef. exOi/W, karáíon frJUH körekeí 1 e glöbbért vásárol Gáspár ékszerész. Oroszlán urca 5., zálog fiáxxal szemben. hónapos függetlenségi harc után katasztrófális pénzügyi helyzet állt elő. Egyre világosabbá válik, hogy Prága képtelen megoldani az eléjetornyosuló sulyos kérdéseket. Gandhi nénv és félnapi bőit után abbahagyta az éhségsztrájkot Teljesíteni kell a Malialma követeléseit London, március 7. Kedden reggel Gandhi beszüntette az éhségsztrájkot. A négy és félnapi koplalás után kecsketej és narancslé volt az első tápláléka. Erre az elhatározására az késztette Gandhit, hogy Rajkote állam maharadzsája elfogadta követeléseit és a felmerült alkotmányjogi viszály sima elintézésére hajlandóságát jelentette ki. Az indiai alkirály személyesen vette rá a maharadzsát Gandhi követeléseinek a teljesítésére. A Mahatma, mihelyt elegendő erőt gyűjtött, az alki. áiy meghívására Uj-Delhibe utazik, hogy az aikiráliyal személyes megbeszélés utján intézze el a rennforgó kérdéseket.