Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 56. szám

Szerda, 1939. március 8. DÉI MAGYARORSZÁG 3 Somogyi Szilveszter kriptája Pálfy polgármester nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) So­mogyi Szilveszter kriptájának kibővítése, il­letve a koporsó kicserélése körül tá.nadt nyi­latkozatok, valamint a kisgyülési határozat megfellebbezése ügyében Pálfy József dr. pol­gármester kedden a következő nyilatkozatot lette: — Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy néhai Somogyi Szilveszter sírhelyével kapcsolatosan téves információk alapján téves nyilatkozatok jelenhettek meg a sajtóban. Az özvegy nyilat­kozatában az a beállítás, mintha kérését nem a tényeknek megfelelően adták volna elö a kisgyülésen, tévedés, mert közokirat: az elő­adói iv bizonyítja, hogy a kisgyülésen nem is történt említés a sírhely kibővítéséről, hanem az özvegy által kért kettős kőkoporsó elkészí­tésének költségeiről volt szó. Az előadói iven szószerint idézve van az özvegy kérelme, te­hát nem történt félrevezetés. A nyilatkozat szemrehányást tesz, hogy a hatóság 4 hónapig intézte ezt az ügyet, ezzel szemben a hely­zet az, hogy a késedelmet az okozta, hogy be kellett szerezni a szakértői véleményeket, el­sősorban Jankovics professzor irásos nyilat­kozatát a balzsamozásra vonatkozóan. Amint ezek együtt voltak, a kérelem nyomban a kis­gyűlés elé került. — A nyilatkozat szóvá teszi, hogy az én sza­vazatommal nyert többséget az elutasító ja­vaslat. Nem is szólaltam volna fel, ha az egyik kisgyülési tag ezt szükségessé nem tet­te volna. Az illető azt mondotta, hogy néhai Somogyi Szilveszter temetése még mindig nincs befejezve. Ezt az állítást kellett megcáfolnom, mert a néhai polgármester temetése és sírhe­lyének kiépitése is azonos volt néhai Klebels­berg Kunóéval. A kisgyülési határozatban egyébként kifejezetten benne vau, hogy a vá­ros közönsége eliendeli a koporsó teljes rend­behozatalát, ami a szakértői vélemények szerint teljesen jelentéktelen forrasztási munkával el­végezhető, anélkül, hogy a teljesen épségben levő koporsón annak nyoma maradna. — Nagyon helytelen az a beállítás, vagy felfogás, mintha a kérelem teljesítése ellen szavazott 10 kisgyülési tag nem viseltetne ép­oly elismeréssel és hálás kegyelettel a város nagy polgármesterének emléke iránt, mint az a kilenc, aki mellette szavazott. Pusztán elvi kérdésről volt szó, hogy néhai Somogyi Szil­veszter sírhelye pontosan néhai Klebelsberg Kunó sirhelyével azonos kiképzésű lévén, nem kívántak külsőségekben sem különbséget ten­ni a város két nagy alkot újának nyugvóliclgé-. nél. Aki néhai Somogyi Szilveszter puritán jel­lemét és szerénységét ismerte, az elgondolhat­ja, hogy ömaga tiltakozott volna az ellen, hogy sírhelye ilyen megkülönböztetésben részesül­jön. — Ismétlem — végzi be a polgármester nyi­latkozata —, nagyon sajnálatosnak tartom, (hogy ez a kegyeletes ügy téves információk következtében ilyen beállításba került, éppen ezért tartottam szükségesnek — bár Ízlésem­mel ellenkezik, hogy kegyeleti érzéseket a nyilvánosság előtt tárgyaljak — ezt a nyilat­kozatomat megtenni, hogy ez az ügy helyes megvi'ágitásba kerüljön. Remélem, a kérdés ez­zel nyugvópontra kerül. Sem a város hatósá­gát, sem közönségét nem kell kitanítani, mivel tartozik néhai Somogyi Szilveszter emlékének. M líazsagugQiniiiisiter beszéde a zsidóiavaslat általános vitáidban Szerdán folytatják a javaslat tárgyalását Budapest, március 7. A képviselőház kedden folytatta a zsidójavaslat általános vitáját. Az első felszólalója Meizler Károly volt, aki a zsidóság faji, felekezeti problémáját tette szóvá. Szerinte nem lehet feladata az egyháznak, hogy a fajt is védje. Kifogásolta, hogy nem szüntetik meg a zsidó bérleteket és hogy a zsidóktól a kor­mány Dera veszi el a budapesti bérházakat. Sze­rinte a javaslat nem korlátozza túlságosan a zsidóságot, mert a tőkét az életjáradékot nein veszik el. A javaslatot a harmadik zsidótörvény reményében elfogadta. Esztergályos János arról beszélt, mint keresztény, mint magyar, tiltakozik a gyűlölet uralma ellen. Beszélt a zsidóság asszimiláiódásá­ról és azt mondotta, hogy a béketárgyalások al­gaimával, amikor a románok azt hangoztatták, az erdélyi zsidóságot nem lehet a magyarság ja­vára irni, a magyar békeküldöttség előterjeszté­sében leszögezte, hogy a zsidóság legnagyobb' ré­sze asszimilálódott, el kell ismerni, hogy faji korzó Mozi Szerda, csütörtök AT álarcot «»róf*iő izgalmas kalandorfilm. Fflsz.: CLA'RE TREVOR és a Fantom trubadúr visriáték. 5, 7, 9 BELVÁROSI MOZI Szerdától péntekig Finom uriház A Mctro filmgyár hallatlanul mulatságos víg­játéka. A főszerepben: Constanze Bennett és Brian Aherno 5, 7, 9 Süt a nap i BELVÁROSI MOZIBAN. Szombat. szempontból a magyar zsidók nem zsidók, hanem rougyai-ok. Szóvátettc a frontharcos zsidók ügyét és azt mondotta, ennél nagyobb hálátlanságot nem követett még el a képviselőház. Ezután Shvoy Kálmán felszólalása követke­zett. Mindenki elismeri — mondotta —, hogy zsi­dókérdés van és hogy ennek törvényhozás utján való megoldása szükséges. A zsidókérdésnek két oka van. Az egyik a beszivárgók. Rupert Rezső: Hol van a rendőrség? Hoz­zanak törvényt a beszivárgók ellen. Shvoy Kálmán: A másik ok a zsidó tőke kapzsisága és elbizakodottsága. Hogy ki zsidó, ki nem zsidó, nehéz ezt megállapítani, de bárhol huzzuk meg az elválasztó vonalat, mindig lesz­nek, akik ártatlanul szenvednek. Igazságos vona­lat itt nem lehet húzni. Határozati javaslatot nyújtott be, hogy zsidó olimpiai bajnokok ugyancsak a kivételek közé so­roztassanak. A kivételek közé kellene sorolni a Ká­roly-csapatkeresztek tulajdonosait is és figyelembe kell venni, hogy nagy szolgálatot tehettek a hazának például orvosok és mások, akik nem teljesítettek a harcoló csapatokkal szol­gálatot. Akik hadifogságba kerültek és a hábo­rút, mint hadifoglyok szenvedték végig, nem sze­rezhettek kitüntetést. Ezt is figyelembe kell ven­ni. A hadiözvegyeket és hadiárvákat minden kö­rülmények között kivételek közé kell sorolni. Nem tartja igazságosnak cs tméltányosnak, bogy az ötvenszázalékos határt szabják meg a kivéte­lekre nézve, hanem a huszonöt százalékos határt ajánlja. A hősi halottak között nitfes különb­ség és ba ezek között uines különbség, akkor nem lehet különbség a fronthar­cosok között Sem — mondotta —, majd eseteket sorolt fel a zsidó katonák hősiességéről. Határozati javaslatot nyúj­tott bc arra nézve, hogy a frontharcosok kivétel­nek számítsanak. 1000 pengőnél magasabb árat fs fizetek brilliáas körök Kai áljáért. Aranyat, ékszerzálogjegyet magas áron veszek. Nagy óra- és ékszerjavitő műhely Laczkó ékszerész Kárász u. 14. Delka-üzlet mellett. 97 AbbaD a reményben, hogy a részletes tárgyalás során sikerül a javaslaton bizonyos módositáso­kat véghezvinni és hogy ezt a nehéz kérdést ez­zel végre nyugvópontra lehet hozni, a javaslatot általánosságban elfogadta. Az igazságügyminiszter beszéde Ezután Tasnády Nagy András igazság­ügymiuiszter szólalt fel. Beszéde elején megkö­szönte Shvoy Kálmánnak előkelő, tárgyilagos és európai hangú felszólalását,, majd részletesen foglalkozott egyes ellenzéki szónokok beszédeivel. Rassay Károly azt mondta, bogy ki kell küszö­bölni a közéletből ezt az izgató anyagot. Igaza, volt Rassaynak, de ennek az a feltétele, hogy emeljük ezt a javaslatot törvénnyé. Az igazságügyminiszter ezután részleteket ol­vasott fel a zsidók ellen intézkedéseket kérő fel­irati lervczetből. majd arra való hivatkozással, hogy a magyar történelem nem 1867-ben kezdődik és hogy mér előzően is hoztak a zsidók ellen rend­szabályokat, ismertette mindazokat a rendelkezé­seket, amelyek akás nz Árpádok, akár Nagy La­jos, Mátyás király korában keletkeztek. Rupert Rezső: Hát már Árpád alatt is vol­tak a zsidók? Rémes! Rajniss sokkal később jött! Tasnádi Nagy András igazságügymiuisz­ter hangsúlyozta ezután, hogy a zsidók részérc az ország, vagy a király mindig akkor tett kedvező intézkedéseket, amikor nagyon rosszul állt a nem­zet sorsa. Hivatkozik Kossuthra, Kölcscyre, Szé­chenyi is az emancipáció ellen volt, Deák Fe­renc is csak az esetben volt hajlandó hozzájárulni az emancipációhoz, ha ugyanakkor megakadályoz­zák a bevándorlást. — Én nem találok ebben a javaslatban ember­telenséget — folytatta. Mert talán csak nem em­bertelenség az. hogv ez a nemzet végre változtat­ni akar nagvlelküségén, mellyel eddig háttérbe hagyta szoritani magát. A nemzet lelki arculata fokról fokra változott és az ország kénytelen volt észrevenni, hogv saját fiainak százezrei nem lel­ték hónukat a hazában. A tehetséges magyar pa­rasztifjak a zsidók miatt nem melkedhetnek fel a magyar középosztályba. — Üres antiszemitizmus-c annak megállapítá­sa. hogy a töke, amely magyar munkából szüle­tett. a magyar népet nem szolgálja ugy, ahogyan szolgálnia kellene. Nem kell ahhoz gyűlölet, hogy ezeket megállapítsuk és nincs is bennünk a gyű­löletnek egy szikrája sem. Állandóan hangoztat­ják, hogy sokszázezren maradnak majd kenyér nélkül. Szemünkre vetik — mondotta —, hogy a rémet Budapestet a zsidók magyarosították meg. Hát nem volt nekünk Rlaha Lujzánk? Nem voltak iskoláink? Nem volt törvényhozásunk? Nem voi­tak hiróságaink? Hát csak a zsidó kereskedelem járult hozzá a főváros elmagyarositásához? Rupert Rezső: Óbudán. Budakeszin tnost is milyen szépen beszélnek magyarul! Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter: Rupert képviselő ur külön javaslatot nyújtott be és ebben azt állítja, hogy rettenetes az a ja­vaslat, hogy GOOOOO zsidóból másfélmillió zsidót csinál. Minden hivatalos közleményből megálla­pítható, hogy Csonka-Magyarországon a zsidók száma az 1930-iki népszámlálás szerint 444.507 volt. Ez a szám azóta természetesen megválto­zott. A keresztény-zsidó házasságból születettek­szama 48—50.000. a Felvidék zsidó lakosságát be­leszámítva, 550.000-re lehet tenni azoknak a szá­mát. akik a mai Magyarország területén a javas­lat értelmében zsidóknak számítanak. A statisz­Sséchenyl Moxl Szerdán is 5, 7, ) Frolongálva a legjobb magyar filmjáték Dayka. Rózsahegyi, Simor, Ördög K.,Lehofay, Pethes Következik HARRY B4UR nagy alakítása Marokkói lázadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom