Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-08 / 56. szám

Szerda, 1939. III. S. KERESZTÉNY POLITIKAI IIAPIIAP XV. évfolyam 56. szám több esetben, ha erre szükség van, olyan körülmények között áll be a munkaidő túllépésének szüksége, amit nem lehet any-, nyi idővel előrelátni, hogy kellő időre az ipari miniszter hozzájárulása kieszközölhető legyen. Azután — ez a rendelkezés nem vonatkozik a segéd nélkül dolgozó iparosokra, ami azt bizonyítja, hogy budapesti szemmel, budapesti viszonyokra készült a rendelet. A segéd nélkül dolgozó iparosoknak behozhatatlan előnyük van — ha van munka — a segédekkel dolgozó iparosok felett, mert a segéd nélkül dolgozó iparosok munkaidejét csak a saját fizikai erejük határai korlátozzák. Előfordult s előfordulhat ezentúl is, hogy segédek kiváltják az iparengedélyt s együttesen bérelnek egy műhelyt, amivel felszabadítják magukat a rendelet hatálya alól, vagy szinleg betársulnak olyan iparoshoz, akinek már van műhelye s minden korlátozás nélküli mu kaidé j ük'-el veszik fel a versenyt a segédeket foglalkoztató iparosokkal és segitik vele letörni azokat az árakat s rontani azokat a munkafeltételeket, melyek tisztes megélhetést és nyugodt exisztenciát enélkül sem adnak ennek az értékes társadalmi osztálynak. A segéd nélkül dolgozó iparosoknak nincs OTT-terhük, kisebb a közterhük, ha együtt bérelnek mühelvt, dologi rezsijük is Iérventelen s igy a rendelet teremt r.shéz versenyt azokkal az iparosokkal, akikmásoknak munkaalkalmat Pyujtva, magosabb színvonalú társaduimi feladatot töltenek be, mint azok az egyébként derék cs kifogástalan munkát végző iparosok, akik csak a maguk két keze számára kötelesek munkáról gondoskodni. A vidéki iparos nincs egyöntetűen ellátva munkával, néha van mit dolgoznia, de sokszor fádalmasan kevés a munkája. Érthető tehát, ha akkor, amikor van munkája, igyekszik azt minél előbb befejezni, nehogy a ritkán adódó munkaalkalmak közül valamit azért veszítsen el, mert ritka szerencseként éppen dolgozhatik. Éppen ezért nem elég körültekintéssel készült az a rendelet, amelyik minden kis üzem számára a magas minisztérium beleegyezését kívánja meg, he sürgőssé vált a munka, akár a megrendelőnek, akár az iparosnak. Egy-két részleten kellene csak változtatni s teljes volna az a megelégedés, amit ez a rendelet keltett a dolgozó társadalom széles rétegeiben. Az ipari munkásságról a korrnányhatóságnak gondoskodni legelsőrendü kötelessége, de amig ezt a kötelességét végzi, nem feledkezik meg a vidéki kézmüparosságról sem s azok panaszait is meg kell hallania és mes k"ll hallgatnia, ha ezzel a rendelettel el akarja érni azt a nemes célt, amit maga elé tűzött. Teleki Pál miniszterelnök beszéde a MÉP programjáról »Sa?á( lábunkon álíun'r, magyar hagyományokat, magyar gondolatót, m*nyar életformákat szolgálunk Európának ebben a részében« — »Ez az esztendő a politikai elhatározások esztendeje lesz« Kedden formálisan is megalakult a MEP - Az uj pártelnök: Vay László báró A mester és inasa Az ipari minisztérium a negyvennyolcórás munkahétről szóló rendelet hatályát kiterjesztette a fa-, fém-, bőr-, szerelési- és ezekkel rokonipari szakmákra. Se a törvényes rendelkezés, se annak kiterjesztése ellen becsületes, magyar szándék kifogást nem tehet, ellenkezőleg: öröm m e 1, sőt hálával kell fogadni azt az elhatározást, amivel a kormányzat ezt a legjelentősebb munkavédelmi gondoskodást — ahogy ma mondják — kifogta a szélsőségesek vitorlájából. A magyar munkás már régen megérett arra a támogatásra, oltalomra és segítségre, amit számára ez a rendelet jelent s csak a multak mulasztásának bűnét bizonyítja minden kiterjesztése. A részletek tekintetében azonban a k é ztnüiparosságnak van egy-két sérelme, amit csak azért teszünk szóvá, hogy a magunk nyilvánosságának erejével igyekezzünk azoknak orvoslását elősegíteni. Helyes, bölcs, szociális szempontból is kifogástalan rendelkezések védik az ifjúmunkások egészségét, testi erejének épségét. De ez a védelem bizonyos vonatkozásokban talán tul is megy a rendelet által jószándékkal kitűzött célon. A rendelet ugyanis a 18 évesnél fiatalabb tanonc számára megtiltja a munkaidőn tul a legszükségesebb tisztogatási és a másnapi munkához való előkészülettel járó munka végzését. Ha most a műhelyben • például délután öt órakor ér véget a munka, akkor a tanonc, ba nem mult el T8 éves, nem söoörheti ki utána a forgácsot, nem teheti helyére a szerszámokat. Ha a vízvezetéki szerelő tanoncával együtt megy ki a szétfagyott csövet helyreigazítani, az iparos dolgozik öt óráig, de azután kénytelen maga felseperni az udvar sarkát s kénytelen maga hazatolni kiskocsiját, mert ha tanonca csak tizenhét és fél éves — s esetleg pehelvsulyu boxbajnok, vagy válogatott hátvéd a kerületi bajnokcsapatban — akkor sem veheti már kezébe a söprőt s nem tolhatja haza a kiskocsit még a szomszédban lévő műhelybe sem. Ha azt foguk látni, hogv az utcán kézmüinaros tolja reggel nvolc óra előtt, vagy délután öt óra után a kiskocsiját s mögötte cigarettázva sétál a tanonca, akkor azt az egy következtetést mindenesetre levonhatiuk, hogy nincs még tizennyolcéves az ifjumunkás. A törvényes szabályozásnak vannak" reszletei, melvek helyesek, bölcsek, átfontoltnk, éppen csak nem a mai idők számára készültek. Az természetesen rendben van, hogy a munkaidő heti negyvennyolc óra, ami egv évben hatvan órával emelhető csak fel. Ha azonban az inaros ezt a munkaídőhatári- is kénytelen átlépni. — az ipari minisztertől kérhet csak rá felhatalmazást. Ugy gondoltuk, hogv az elsőfokú iparhatóság kompetenciáját ahVha haladná meg az a döntés, ami a hasonló kérelem elintézeséhez szüKérres. De ha a minisztérium több garanciát követel mecr talán épnen a munkásvédelmi tekintetből, nem volna elég, ha a helyi ismerettel rendelkező p o 1 g á tm e st e r, vagy vármegyékben az alispán hatáskörébe tartozóét, ennek a felhatalmazásnak megadása? Megtörténhetik s a legUudaprst, március 7. Nagy érdeklődés előzte meg politikai körökbeu a Magyar Élet I'ártja keddi értekezletét, amelyen kimondták az uj párt megalakulását, uj vezetőséget választottak, a miuisztercluök vázolta a párt célkitűzéseit. Az értekezleten meghatározták a MÉP cs a MÉM szerepét, amelyet az utolsó időben különféleképpen kommentáltak. A pártdrtckczletről o következő jelentést adták ki: — A Nemzeti Egység Pártja kedden este tartotta mint ilyen utolsó értekezletét, tekintettel arra, liogy a legutóbbi pártértekezleten kimondotta a NEP és a MÉM egyesítését azzal, hogy mint politikai párt Magyar Élet Páitja néven működik tovább. H ó m a n Bálint szólalt fel elsőnek, viszszapillentást vetett a párt eddigi működésére. Kiemelte Gömbös Gyula érdemeit. Indítványára a pártértekezlet Gömbös Gyula emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Ezután köszönetet mondott Gömbös Gyula utódainak, Darányi Kálmánnak és Imrédy Bélának és a párt nevében üdvözölte Teleki Pál gróf miniszterelnököt, biztosítva a párt tagjainakk ragaszkodásáról és bizalmáról. Teleki Pál gróf miniszterelnök szólalt fel ezután. — Akkor, amikor a párt összes tagp í — mondotta — beleolvadnak az uj pártba, akkor ugyanazt a célt és ugyanazt az eszméryt szolgálják immár husz esztendeje, sőt annál is régibb ideje, mert munkálkodásunkban már azelőtt is élt az. Amint a kormányok valtoznak és kézről-kézre adják a kormánykeleket, éppen ugy a kormány, amelyben ugyanazon célokat szolgáló emberek tömö: ülnek, változhatik, de a felfogás, a szellem, a szándék és a törekvés nem változhatik, mert az velünk együtt ugyanaz marad. Méltatta Gömbös Gyula érdemeit és utalt azokra az időkre, amikor husz évvel ezelőtt Gömbös Gyulával együtt indult Szegedre. Köszönetet mondott a pártnak, hogy megértette az újjáalakulás és átalakulás szükségét. Reméli, hogy a párt eszmékben gazdagodva és összefogva, szolgálni tudja azokat a feladatokat, amelyek rá várnak és ugyanazzal a Karckészséggel, mint amelyet eddig tanúsított. Külön köszönetet mond B á r c z a y Ferenc pártelnöknek és H ó m a n Bálint pártvezérhelyettesnek. Ezután H ó m a n Bálint bezárta a Nemzeti egység Pártjának utolsó értekezletét. Rövid szünet után a Magyar Élet Párt összeült első ér-