Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1939. március T. ket meg is fogjuk védeni. Eckhardt Tibor volt a következő felszólaló. Azzal kezdte, hogy egy fcldult Európában felizgatott országban ncnr mindig a nyugodt, józan ész parancsszava, hanem sokszor a pillanatnyi nyomások súlya alatt kelt törvényt hozni. Ennél súlyosabb és a nemzet jövője szempontjából nagyobb horderejű javaslat ínég nem feküdt a Húz előtt. Igaza van a miniszterelnöknek — mondotta —, bogy bá milyen áldozatokba kerüljön is c kértlés rendezése; de most már végérvényesen és tisztességesen egyszersmindenkerra meg kell oldani. E'zután kijelentette, hogy általánosságban elfogulja ugyan a javaslatot, dc bizonyos elvi kérdésekben és a részletek kérdésében sulyos aggodalmai vannak. Főleg azt kifogásolja, hogy a javaslat nem disztingvál a zsidók között. Nem lesz különbséget érdemesek és érdemtelenek között. Az olasz törvény sokkal helyesebb uton jár. Népszámlálást kellene végeztetni. Végrehajtható törvényre van szükség. Meg kellene állapítani minden zsidóra nézve bevándorlásának időpontját, mert ennek az asszimiláció szempontjából lényeges jelentősége van. Az 1911 óta bevándorolt zsidókat ki kell szorítani az országból. Ezeket kivándorlási tajtsromra keli tenni. Az 1867 óta bevándorolt zsidóknál azt vizsgálnám, hogy itt tartózkodásuk közérdcfcü-c, ezt közigazgatási birói garancia mellett kellene megállapítani. Akiké nem közérdekű, azokat is kivándorlási listára kell tQnni. Az 1867 előtt bevándorolt zsidókkal szemben csak egy megszoritó rendelkezést tennék. Azt vizsgálnám, hogy rlkövcttck-c bizonyos bűncselekményeket akár a kommunizmus atatt, akár a r.emzet gazdasági és pénzügyi érdekei szempontjából. Igy megszabadulnánk a zsidóság salakjától. Azokkal a zsidókkal szemben, akik semmiképen sem esnének a kivándoroltitási listára, nz általános numerus idnnsuB elvét állítanám fel. Ila a hadseregben és egyéb területeken nem adunk helyet a zsidóságnak. akkor a gazdasági pálvákon magasabb százalékot lehet nekik megszabni. Nem hiszem, hogv a nemzet érdekébon cselekszik az. aki jobban gviilöli a zsidót, mint amennyire szereti saiát fajtáját. Nem tehet helyeselni olyan intézkedéseket, amelyek ártanak a zsidóságnak, de ugyanakkor ártanak a keresztén^ ' társadalomnak is. — Milyen a félvérek kérdése? — folytatta Eckhardt. Hát olyan kevés zsidónk van, hogy a számukat a félvérekkel és keresztény vallásban születettekkel kell szaporítanunk? Ahlian a pillanatban, mikor áttérünk a fa j biológiai álláspontra, olyan bomlasztó elemet viszünk az ország éle^ tébe. amely a legsúlyosabb megrázkódtatásokkal és katasztrófákkal fenyegrt. — 'A' családfikutatás felháborító rendszere ellen tiltakozom és ilyen rendelkezést nem vagyok hajlandó elfogadni. A zsidóknak meglesz a maguk érdekképviseletük, de mi tesz ezekkel szerencsétlenekkel, akiket a zsidók nem fognak maguk közéi tartozónak vállalni, kivált, ha terhükre lesznek? Ez a tájbiológiái bumeráng nagyon sok közéleti ember fejét fogja betörni, lia letérünk a tisztességes magyar alapról. A négerek ugy gazdálkodnak, bogy lia hozzá akarnak jutni a datolyához, kivágják a tát. Imrédy vágta a fát és Mecsér ette a datolyát. (Derültség.') — Nem lehet szülőket indexre tenni — folytatta — és ugyanakkor megkövetelni a fiúi tiszteletet n szülök iránt. A család az egység, amelyen nrliil nem lehet különbségeket tenni. A keresztény •siladokon belül hngviák békében azokat, okik részben zsidó származásunk. . _ Nem szavazhatom meg a Javaslatnak azt a részét sem. amely a fronton létrejött bajtársi egysége! bontja meg. — Nem tartom megengedhetőnek, liogy Trnnfharcosok, akik igazoltan megtették hazájuk iránti kötelességüket, százalékarányok közé szoríttassanak és rsrlleg ki rekedjenek. — A centrális probléma ebben az országban a helytelen vagyon- és jövedflenimegoszlás. Ez az a része i kérdésnek, amelyhez a javaslat egyáltalán nem nyúl. A javaslat hajlandó felbontani a keresztény családot, hajlandó felbontani a nemzet közjogi egységét, de a részvénytársaságokhoz nem nyúl. Az Egyesüli-Államoktól Romániáig a részvénytöbbséget csak ugy lehet engedélyezni, ha ez ,i részvénvtöbbség magyar kézben van, de általában Iir idegen tők* térfoglalását is meg kril akadályozni. — Ne méltóztassék elfeledni — fejezte be beszédét —, hogy vannak nemzetközi kihatásai is a kérdésnek. ,.A zsidókérdést illetőleg kiderült — mondotta Chamberlain —, Mussoliiii ugy érzi, hogv cz az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg külön és -amelyet ennélfogva tényleg általános vonalakban kell kezelni." — Azt kérdezem, szabad-o nekünk politikánkat olyan vágányra átesusztatni, ahol tt külföld részéről könnyen sulyos retorziók lehetőségével is számolnunk kell? Nemcsak a javaslatban látom a hibákat, hanem abban a módban, ahogy a volt miniszterelnök ur a törvényhozás elé vitte ezt a kérdést, abban a bomlasztó destruktív légkörben, amely szerte áramlott az országban. Teleki Tálban bizom, mert a zsidókérdésnek emberséges, európai, magyar és tisztességes megoldását remélem tőle. Jogom van azt kérni a kormánytól és a Háztól, hogy fontolják meg azokat a nemzeti szempontból hasznos elveket, amelyeik jobb megoldást, talán még radikálisabb megoldást is jelentenek, dc mindenesetre végrehajtható megoldást jelentenének és Európa, a világ egyeteme előtt nvilt fővei való kiállást tehetnének lehetővé és megteremtenék azt a békét, amelyet mint minimumot, meg kell adni a magyarországi zsidóságnak, mert annak az izgatásnak, mely zsidónak, vagy zsidóbérencnck nyilvánít mindenkit, aki a farkascsordával üvölteni nem hajlandó, véget kell vetni. A következő felszólaló Rajniss Ferenc volt. Azzal kezdte, hogy már az első zsidójavastatnál ajánlotta hogy mindazokat, akik a harcban részt vettek, részesítsék közkegyelemben. Ennek a törvénynek alapján lehet rendet teremteni az országban, dc tessék igazságot szolgáltatni azoknak is, akik megkezdték a küzdelmet és akik most börtönben, internálótáborban ülnek. — A zsidótörvényt — mondotta — a magyar alkotmány állítólagos sérelmeivel próbálják megakadályozni. El akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy a zsidókérdés törvényes megoldására irányuló minden cselekedet sérti az ezeréves közjogi tradíciók legbensőbb szellemét és megtámadja a corpus juris jogi szerkezetét. Azzal fejezte be beszédét, hogy világnézeti meggyőződésre hivatkozva, elfogadja a javaslatot, már bármilyen nehéz is lehet a zsidótörvény végrehajtása, mégis szigorúan meg kell csinálni a nemzet jövője szempontjából. A Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt lartja. Az ülés két órakor ért véget. flz uiabb módosító javaslatok Budapcd, február 28. A kormány illetékes tényezői a zsidójavaslat módosításainak kérdésében legutóbb állást foglaltak. A javaslat 1. szakaszához benyújtandó kormányjavaslat szerint mm lehet zsidónak tekinteni azt a férfit, aki a törvény érteimében zsidónak nem tekintendő nővel az 1938 január 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül az egyik, vagy nagyszülői közül legfeljebb kettő tagja volt az izrac'ita hitfe'ekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita hitfelekezetnek. Nem tekintendő zsidónak az a nö sem, aki 1938 január l-e előtt zsidónak nem tekintendő férfivel kötött házasságot, ha házassága előtt már keresztény volt. A gardasdgi sza'.aszoknál benyújtandó módosítás szerint a szakasz alkalmazása szempontjából a: utazókat, üz'etszerzökct, ügynököket a többi alkalmazottól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelmi miniszter az utazók, üzletszerzők tekintetében a szakasz rendelkezései alól közérdekből kivételt tehet. Inditványt nyújt be az előadó a zeneművészeti kamara felállítására és szigorító inditványt terjeszt be az állami egyeddrysági cikkek árusítására vonatkozóan. Italmérési és itaíeladási engedélyeket a törvény hatálybalépésétől szárnitott kél éu alatt, gyógyszertári jogot három év. eltelte után kezdődő öt év alatt meg kell vonni. Az olyan vállalat, amely a közfogyasztás céljaira szolgáló árut bizományos!, vagy más néven létesített szervezet utján hoz forgalomba, a szervezetében zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, jutalékuk, vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának, vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát, illetve 15 százalékát nem haladhatja meg. Ma'tray Lajos azt indítványozza, ne te.klintsék zsidónak azt, akinek szülei megkeresztelkedtek a gyermek csecsemőkorában. Pttyr Hugónak az a javaslata, hogy ne legyan zsidónak tekintendő az, aSZTÜLYSORSJEGYEK az I. osztályú húzásra megérhezteh! Nagy számválasztékban kaphatók O s V á t h főárusitónál, Tábor u. 3. Városi adóhivatali palota, dohánytőzsde. 273 aki 1938 január l-e előtt kereszténnyé lett és ne vonatkozékk a törvény azokra, akiknek felmenői már 1848 e'.őtt az ország területén születtek. Zsitvay Tibor indítványa körül nagy vita várható. Indítványozza, nem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki inuga, vagy akinek apai ági felmenője 1848 előtt az ország területén született és ettől az időtől fogva felmenői ugyanitt születtek, ha legalább 1939 január elseje óta valamely keresztény egyház tagjp. Apponyi György gróf a tűzharcosok, a hősi halottak özvegyei és árvái, valamint az 1918—19-es forradalmak alatt nemzeti mozgalomban résztvettek kivételét kéri a törvény alól. Shvoy Kálmán indítványozza, hogy a belügyminiszter az 1014 julius 1, utáni honosítás, vagy visszahonositás utján magyar állampolgárokká lett zsidók honositását hatálytalanítsa. Több módosító inditványt nyújtott be még Árvát ja'vt Nagy István és Rupert Rezső is. A közjogi részhez az előadó ezt a módositást terjeszti be: „A jelen törvény kihirdetésének napját kővető négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki igazolja azt, hogy ff maga és szülői — amennyiben szülői 1867. évi december 31. napja után születtek, ezek szülői is — Magyarországon születtek, a választói jogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülői, vagy ezek felmenői — 1867. évi december 31. napja óta állandóan Magyarország területért laktak." Módositást terjesztett elő Boczonádi Szab ó Imre. Eszerint a köztisztviselői szakasz a kővetkező lenne: „Az állami, községi és városi középfokú és szakiskoláknak zsidó tanárait, továbbá áz állami, községi és városi középiskoláknak zsidó tanítóit 1943. januán 5-ig, a zsidó birákat és az ügyészségnek zsidó tagjait 1943. január 1. napjával nyügdijazni kell, illetőleg az erre irányuló szabályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani." A Ház keddi ülése után tanácskozást folytattak, amelyen megbeszélték, hogy a kormány módosításai átalakították a javaslatot, amelyhez hozzászólni annak előzetes áttanulmányozása nélkül lehetetlen. Ezért az ellenzék javaslatot terjeszt be, hogy uj pártközi értekezlet beszélje meg a zsidójavaslat plenáris tárgyalását, illetőleg mondja ki, hogy a plenáris tárgyalást megszakítják és a képviselőháznak egy delegált bizottsága tárgyalja le a beterjesztett módosításokat. Szlcs-terroristák támadási kísérlete Ungvár ellen Ungvár, február 28. Annakidején, amikor a cseh katonákat visszavonták Ungvár környékéről harcikocsikkal és tüzérséggel együtt, SzicsderroristáJc lepték el a város környékéi:. Szombaton éjjel kézigránátokkal és golyószóróval felszerelt Szics-gdrdisták támadást kisére'ttek meg Ungvár ellen, de miután a puskalövéseket magyar részről viszonozták a terroristták visszahúzódlak. Az idő A Meteorológiai Intézet jelenti estei 10 órakor. Időjóslót: Mérsékelt szél, változó felhőzet, helyenkint, de inkább csak keleten eső, havaseső. A hőmérséklet emelkedik. — Kinevezések. Vitéz Imecs György dr. főispán Horváth Lajos dr. városi II. osztályH aljegyző tb. tanácsnokot tb. árvaszéki ülnökké kinevezte. - március elsejei hatállyal Bite Ferenc dr. véVösi dijnok'ot irodasegédtiszti áílásra beh<* lyettesjtelte.