Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-22 / 67. szám

4 DÉLMAGYARORS7XG Szerda, 1939. március 22. Az Országos Mezőgazdasági Kiállitás és Tenyészállatvásárra szóló igazolványok a Délmagyarország jegyirodáiéban: Aractt-utca 8. szám alatt haohaték! teknck sorra provokálnlok kellett volna az igazságügyminlszter urat. MeIsler Károlv követelte, hogy azok a zsitlók, akik az ország érdekeit sértő bűncselekményt követtok el, veszítsék ei kiváltságukat. Vitéz A rv át fal vy Nagy István azt kitánta, hogy részesítsék azokat is kivételes bánásmódban, akik értékes szolgálutot tettek a haza védelmében. Kívánta, hogy minden államilag elismert hadirokkantat kivételes személynek számitsunak. S z a 1 a y László azon a cimen hogy már négy szónok szólt a szakaszhoz, indítványozta a vita bezárását. A Ház nz inditványt elfogadta. TA8NADI NAGY ANDRÁS IGAZSÁGÜGY MINISZTER Eljelentette, bogy a szakaszt részletesen megtárgyalta a frontharcos szövetség vezetőivel és a felvehető kedvezményeket mind tekiutetbc vették. Most nem arról van szó, hogy a frontharcosok érdemeit méltassuk, hanem, bogy a zsidó frontharcosok, hadirokkantak és kitüntetettek érdekében milyen kivételeket teszünk a keresztény kontingens hátrányára. A Ház a szakaszt az előadó módosításában fogadta el. Következett a HARMADIK SZAKASZ. amely arról intézkedik, hogy honosítás, házasságkötés, vagy törvényesités által zsidó magyar állompolgárságot nem szerezhet. Payr Hugó azt kivánja, hogy csak a törn'tiy életbeléptetése utáni állapotra alkalmazzák •a törvényt. Apponyi György gróf általános honossági tilalmat kért a zsidókra és nemzsidókra egyaránt. Vitéz Shvoy Kálmán dr. inditvánvozta. bogy nz 1911. julius 1. óta bevándorolt zsidók honositátat hatálytalanítsák. A honosítási részt kihagyná, mert méltánytalan volna, hogy a megszállott területekről kiüldözöttek nem honosíthatok. Rupert után <S z a 1 a y László itt is a vita lezárását kérte. A többség igy határozott. Tasnádi Nagy András igazságügy-miniszter felszólalása után a IIAz a szakaszt nz előadó módosításával fogadta el. A negyedik szakaszhoz, amely A KÖZJOGI KÉRDÉSEKET szabályozza, Payr Hugó szólt hozzá. Kérdezte, hc-gy ki elölt és milyen okmányokkal kell igazolni, hogy valaki zsidó-e, van-e választójoga. 7. s i t v a y Tibor közjogi aggályok miatt nem fogadta cl a szakaszt. Dulin Jonö kérte; hogy azoknak adjanak választójogot, akiknek szüleik 18(37. óta állandóan Magyarországon volt a lakóhelyük. Tahy László hangsúlyozta, hogy bár a zsidóság gazdasági visszaszorításának Á is hive, nem fogadhatja el a javaslat közjogi rendelkezéseit. R a s s a y Károly szerint ez az ország, amelyek nemzeti kisebbségei vannak, nem léphet ilyen útra és közjogi téren nem szolgálhat olyan jogfosatásokkal, aindyekben a megszállt területi magyarságnak része volt. S •/ a 1 a y László kérte a vila lezárását. A többség megszavazta. Heves szóváltás lörfént R e i s ! n g e r Ferenc, Rupert Rezső és Rajniss Ferenc között Amikor a lárma elmúlt. Tasnádi Nagy An drás szólalt föl. Az 1939 évi választási névjegyzék alapján kell megállapítani, hogv van-e választó jog. vagy nincs. A javaslat szerint ha 4 hónapon heliil lesz a választás, akkor a közjóéi szakasz csak a következő választásnál érvényesül. Az Ígazságügymlnj6zter felszólalása után a többség a bizottság megszövegezésében fogadia el a szakaszt. AZ ÖTÖDIK SZAKASZ tárgyalásánál, amely kimondja, hogy a zsidók nem lehetnek köztisztviselők, Rupert Rezső a szakasz törlését kérte, mert megszünteti a jogegyenlőséget. Vitéz Bobory alelnök megállapította a gyorsírói jegyzetekből, hegy Rsisinger, Rupert és Rajniss olyan kijelentéseket telt, amelyekért utólag rendreutasítja őket és indítványozza, hogy Rcisingert és Rupcrtet a mentelmi bizottság elé utasitsák. Ezután Meisler Károly kifogásolta, hogy a (A Délmagyarország munkatársától.) A XI. Szegedi Ipari Vásár megrendezésével kapcsolatos előmunkálatok erős iramban folynak. A vásáriroda jelentése szerint most érkezett meg a minisztériumból az értesités, amely szerint a vásár tartamára engedélyezi a miniszter a féláru kedvezményes utazást Szegedre. Ez a körülmény rendkivül nagyjelentőségű, mert a vásár vidéki látogatottságát biztositja s megvan a lehetősége annak is, hogy a visszakerült Felvidék lakosságának egyrérzét is IdeIdősebb Hndrássy Gyula gróf, a kiegyezés korának nagy politikusa Muntyán István dr. előadása az egyetemen Az Egyetembarátok Egyesületének jog- és államtudományi szakosztálya kedden este a központi egyetemen Tury Sándor Kornél dr. egyetemi tanár elnökletével előadóülést tartott, amelyen Muntyán Ist\án dr. Ítélőtáblai tanácselnök „Az idősebb Andrássy Gyula gróf" címmel tartolt előadást. -- A legújabb idők magyar történetiránya — mondotta — Andrássyt elejteni látszik. Megállapítja, hogy nem korszakos jelentőségű államférfiú, nem a nagy gondolatok, a nagy teltek embere, mégis tűnődve állunk legszélesebb körű és kétségtelenül mélyreható szereplése értékelése előtt, amelynek a magyar közélel kialakítására döntő hatása volt. Ez az értékelés nagy nehézségekbe ütközik, mert Andrássy politikai kialakulásában forradalom, emigráció, hazállanság, hazatérés és politikai átformálódás naég eddig fel nem derített szerepet játszanak. Fokozza a nehézségeket, hogy az irgalmatlan bírálók mellett a méltatók sem elfogulatlanok. — Mindenesetre voltak hibái, amiket még hívei sem tudnak kimenteni. Hibája, hogy folyton hangoztatott hivatástudatának nem volt metafizikai alapja. A vallásosság nem szerepel az ő po'itikai magatartását meghatározó tényezők között. Ezért kellett megelégednie a poHikai poronddal, a társadalmi érvényesülés muló sikereivel anélkül, hogy egyénisége, szelleme magárn a nemzet lelkülrféro visszahalni képes lett volna. Nagysága politikai belátásának ís a tetterőnek egészen kivételes birtokában van. Működésében először érvényesült gyakorlatilag is az a felfogás, hogy a Dunavölgyépck Európát érdeklő roppant lehetőségei egy erős Magyarországhoz vannak hozzákötve. Csak Andrássy tudta ezt a nolitikni elvei mint magyar követelményt előtérbe állítani. A kiegyezés egész története igazolja, bogy a magyar érdek jelentőségének ez a kidomboritása tört utat a magyar befolyásnak a monarchia politikáiában és ugyanennek a jelentőségnek a nemzetközi átéreztetése adott súlyt a monarchiának az európai politikában. Nagv érdeme, hoay 1870-ben biztosította semlegességünket, a keleti kérdésben kibékítette a monarchiát Oroszországnál és létesítette a német—osztrák-macvar szövetségei. — A magyar élit Andr«*svt elfelejtette — fejezte be előadását Müve. a ktervezés azonban a rr.agvar virágzásnak, hatalmi kf,enfak©r<<««*V soha nerr. remélt korszakát indította meg. Ma. Sajnos. nincs hatalom, nincs fórum, amely előtt mazsidók még négy évig taniihatnak. Szerdán délelőtt folytatják a javaslat vitáját, délután 4 órakor a vitát félbeszakítják és áttérnek a bejegyzett 17 interpelláció meghallgatására. vonzza igy a vásár Szegedre, ami a város Jde® • genforgalmát számottevően növeli. A féláru vasúti kedvezményes utazás bizton siíása mellett a filléres vonatok indítása érdekében már megtette a vásáriroda a szükséges lépéseket. A rendezőség az idei vásár alkalmából több filléres vonat inditását kéri, mert az a terv, hogy az ország különböző részéből mindennap érkezzen filléres vonat Szegedre a vá-\ sár tartama alatt. gyar államférfiú a magyarság európai jelentőségével a Dunavölgy problémái szempontjából sikerrel érvelhetne. Mégis ezt a politikai gondolatot kell törekvéseink kiindulópontjává tennünk. Andrássy iránt melegebben érdeklődve, biztosabban tájékozódhatnánk a történelmi Magyarország viszszaállitásának politikai lehetőségei és mellőzhetetlen nemzetpszichologiai előfeltételei felől is. Muntyán István dr. értékes előadását meleg tapsokkal köszönte meg a hallgatóság. ^^gggbghkbflflnnnbksrbnflkehi^mhrKerékpárt, írógépet, rádiót, csillárt csak Kelemen Márfonnál veqyünk. Kedvező részletfizetés. Ke'emen Márton JfSÍS~US Az olvasó rovata —oOo— Jótékonyságért vádaskodás a hála Ujszőrfeg nyolcvan kis házikóból álló községének lakói az elmúlt év áprilisában elhatározták, hogy Jótékony Magyar Asztaltársaság cimen egyesületet alakítanak, amelynek célja a szegény gyermekek fölruházása, a nyomor enyhítése. Az egyesület meg is alakult és buzgó lelkesedéssel gyűjteni kezdtünk, hogy Karácsony szentestéjén egy kis örömet tudjunk szerezni a szegény gyermekeknek. Karácsonyig össze is gyűjtöttünk 43 pengő 16 fillért s ezen a pénzen gyermekruhákat vásároltunk, a leánykáknak meleg ruhát és egy-egy pár téli harisnyát, a fiuknak pedig alsónemüt és ugyancsak egy-egy pár harisnyát. Tizenhét gyermeknek szereztünk karácsonyi örömet ezen szerény kis ajándékunkkal és lelkes munkánkért, igyekezetünkért egyes körökbőt az volt a hála, hogy terjeszteni kezdték rólunk, hogy a Jótékony Magyar Asztaltársaság az összegyűjtött filléreket nem forditotta jótékony célra, hanem eldorbézolta. Most azt kérdezzük, mi alulírott ujszegedi lakosok, hoijv a rágalmazók fölöttes hatóságaink előtt is állitják-e ezeket a rágalmakat? Ila igen, kérjük őket. állítsanak; bennünket bíráink elé és ne csak fclelötlepül rágalmazzanak. Jójárt Lajos, Szécsi Antal, Tóth János, EoVáes József, Horváth Sándor és Bsloari György Ujszőregi lakosok Féláru vasúti kedvezménnyel és filléres vonatokkal lehet Szegedre jönni a XI. Szegedi Ipari Vásár idején