Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

17 DÉI MAGYARORSZÁG Vasárnap. TQ1Q. március 18. 4 szeplők megelőzése Minden nőnek ismernie kell qzokat az ártalukat, melyek a különböző évszakokban leselkednek féltve őrzött kincsére: bőrének épségére, ha azt akarj, hogy a szépség utáni vágya teljeülhessen. Már a koratavaszi napsugár kell, hogy figyelmeztesse a nőt, hogy bőrének, különösen arcbőrének ápoltságára még féltőbb, gonddal ügyeljen, mint a téli idény alatt, mert ha kellő gonddal m-m védjük kellő 'dőbou arcbőrünket, már az elő tavaszi nap lerouthatja a hosszú téli hónapúk alatt elért kozmetikai eredményeket is. Az emberi szervezet bonyodalmas háztartásában különböző energiákat használ fel, igy a fényenergiákat is. Azonban akár a nap, akár a mesterséges fényforrások sugárkévé-jéböl, vjgy télen hó és jéglöl visszavert fénysugarakból több jut •i/ ember bőrére, mint amennyire a szervezetnek • zükségc van, akkor a szervezet ezen energialubblet ellen a fénysugarak káros hatásai ellen a bőr festékképződés tevékenységével, a pigmen1.adóval reagál, védekezik. E festékképződdsi reakció, helyesebben pigmentáció az egészséges bői ii egyéneknél egyenletes. A szeplőrc hajlamos bőrű egyéD hámjában azonban a festékképzőnyag csak körülirott különböző nagyságú szigetekben van jelen és ha a bőrt a nap vagy egyéb l'nyforrás ibolyántúli sugarai érik, a barnulás rsak ezeken a szigeteken jelentkezik foltokban, szeplő alakjában. A szeplő korkülönbség nélkül előfordulhat minden arra hajlamos bőrön, mégis gyakrabban n fiatalabb, mint öregebb korban. A szeplő különböző alakban, nagyságban és barna színárnyalatokban jelentkezik leggyakrabban a fedetlen testrészeken: arcon, homlokon, nyakon, karon, kezeken, de előjöhet a fedett testrészeken is. A legtöbb. legnagyobb és legtökéletesebb színezclü szeplőket a vörös-szőke, világosbőrü emberiken láthatjuk, dc barnákon is előfordul. A szeplő elleni védekezés egyedüli módja, hogy a bőrre olyan kenőcsöt, púdert vagy krémpótlót alkalmazzunk, amelyek olyan anyagokat i irtnlmaznak, amelyek részben elnyelik az ultrav iolette sugarakat, részben pedig ezen ártalmas rövidhullámú sugarakat liosszu hulláma suga)kká változtaták át, melyek azután a pigmentképződést nem fokozzák. Fontos tehát, bogy a szcplöre hajlamos r.ő már most se mcnjeii ki a napra fényvédő szerek Ikalmazása nélkül és kerülje lehetőleg a direkt inlenziv napozást. Fokozhatjuk ezen fényvédöszci-k hatását, ha éjszakára fehérítő kenőcsöt is ' asználunk. Mindezek felett fontos, bogy sem a "•nvvédö. sem a fehérítő szereknek nem szabad olyan -anyagokat tartalmazniok, melyek akár a l őrre, akár a szervezetre ártalmasak lehetnének. A már meglevő szeplőket különböző hámlasztó és fehérítő szerekkel és eljárásokkal lehet eh jvolitani. 11. O. KOZMETIKAI ÜZENETEK Csúnya bőrű: Hogy milyen krémet használhat, >zt csakis szakértő állapíthatja meg, mert amelyik krém jó az egyik bőrnek, az ártalmas lehet i gy másiknak. SsOmoru asszony: Semmi olyan belső vagy 1 ülstí .^zer nincs, ami a hajszálakat elpusztítja, kzidöszerint tökéletesen és véglegesen csak elektrolitikus, vagy diatermiás eljárással tüntethető el nyom nélkül. Makói előfizető: Szíveskedjék megírni, hogy száraz vagy zsiros természetü-c a haja, közölje válaszbélyeggcl ellátva cimét, akkor részletesen ellátjuk tanáccsal. Vásárhely. 10: Panaszaiból ugy látjuk, hogy nem megfelelő az arcviz, melyet használ és valószínűleg attól romlik még jobban arcbőre. N. N. A szem alatti ráncok speciális kezelési? szükséges. AZ eljárás nem hosszadalmas. L. Mária: Szíveskedjék közölni korát, napi arcápolását, a tüneteket részletesebben irja meg és kellő tanáccsal cl fogjuk látni. Amerikai citromos készítmények arcvizek, krémek, olajok, púderek. Szeplő elleni tényvédő szerek. Reifer Oszkárné kozmetikai intézete Szeged, Dugonics-tőr 11. I. em. Telefon 26—02. Aroápolás. Szépséghibák, szemölcsök, szőrszálak végleges eltávolítása. Fénykezelés. Tanítványok kiképzése. Olcsó bőrletndézer. írógép, kerékpár, rádió, gramofon, varrógép alkalmi véfelek Is. Alkatrészek, lemezek óriási választékban, hosszúrrés"ielre DéW GÓDárUHáZ 1*. írógép ioTlIts. • Kfss n. Alapilva 18S». Nagy iavllómOhely. CSERZY BE LA: h lóc $ J nagy paioc Jzegeaen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 18 I Ez a János ur egyszerűen kinevezte ma- ; gát Mikszáth barátjának- Ebből azután nem tágított. Mit törődött ő vele, hogy mit szól mindehhez Mikszáth, aki pedig lassan beletörődött abban, hogy János urnák ő a barátja. Megkísérelt ellene tiltakozni de hiábavalónak bizonyult az is, hogy egyik tárcájában (János ur a politikus, avagy: A szegedi kisértet) kifigurázta a mindenképen barátkozó, mecénáshajlamu János urat: „Abban a kávéházban (irta a tárcájában Mikszáth), ahol reggelizni szoktam, a naponkénti csésze kávé mellé rendesen megkapom a János ur társaságát is. S az nem utolsó csemege a reggelihez. János ur ott ült szétvetett lábakkal a márványasztal mellett, kalapja busán a szemére húzva, amint illik egy búbánatos hazafihoz í ebben a pecsovics világban. Az egyik tenyere a „Pesti Napló"~n pihen, nehogy az alatt elvihesse onnan valaki,, még ő az „,Egyetértés"-ből tanulmányozza az „igazibb" politikát. A hóna alatt a „Közvélemény"-t .szorongatja, miglen lábaihoz a „Pester Lloyd" van függőlegesen leeresztve, úgyhogy a csizmaszártól nem láthatják más dühös ujságfaló fürkésző szemei. Csak „A Hon"-t hagyja őrizetlenül. Azt ugy sem veszi el senki." Így mutatja be tehát a közönségnek János urat, aki igaz, hogy nem volt szükséges bemutatnia, mert hiszen akkor meg János urat sokkal többen és jobban ismerték a városban mint az írót. No, de az sem volt utolsó szempont Mikszáth előtt, hogy „A Hon" cmiü lapot, ha ilyen tárcakeretben is, de leértéktelenitse. Sőt, az állandó ves=zőparipájáról sem feledkezett meg e tárca megírásakor. Tisza miniszterelnök is sorra került itt. A tárca végén, amikor Jánös úrról elmesélt már mindent, ami elmondható rossz volt, megiiía, hogy távozni akar a kávéházból és a fizetőpincért reklamál in: „Fizetni . .. Amig lehet fizetni. Amig Tisza el nem boszniázza az utolsó garasunkat is . ." — adja a szájába a szavakat a tárcahősnek: János urnák. * Hires halászcsárdája volt az akkori Szegednek a Gajdacsi-féle vendéglő. Ott volt az Iskola-utca és a Halpiac (ma Rudolf-tér) sarkán. Szemben vele komoran nézett farkasszemet a vár, amelynek széles falai részben Felsővárosba, "részben Belvárosba karoltak. A Gajdacsi-vendéglő során, a Tiszapart felé 'haladva, a viz fölött nyújtózkodott végig a fahid. A hid irányából a halászcsárda felé haladt Mikszáth s mintegy féllépésnyiré elmaradva, kullogott nyomában János űr. — Mondom én neked, irótársam —- Így szólította gyakran Mikszáthot János ur —* hogy nem érdemes az Ilonka körül legyeskedni ... — Tiszai embernek kellene tudnia: lassú viz partot mos... — hangzott Mikszáth közmondás-válasza. — Inkább a karcos, mint a viz... — nevetett ötletesnek talált megjegyzésén János ur, aki a Gajdacsi kocsmában elfogyasztott és elfogyasztandó borra értelmezte szavait. Mert bizony nem maradhatott titok János ur előtt, hogy az Ilonka, a Gajdacsi-vendéglős kisebbik leánya megtetszett Mikszáthnak. De meg bizony ! Hiszen miatta lett hűtlen a Strőbl-kávéházhoz, miatta ült naphosszat a vendéglő söntésében. Pedig milyen ritkán kaphatta el az Ilonka tekintetét! Részben, mert alig-alig mutatkozott a vendéglőben, másrészt pedig, mert Ilonka láthatólag más valaki után érdeklődött... (Városi ur "olt az a valaki. Hivatalnok ur, aki idővel majdnem a legmagasabb fokig jutott a ranglétrán. A hires szép Gajdacsi-lány pedig ennek nz urnák lett később a felesége). Most is a Gaidacsi-vendéglőbe tartottak. A vendéglős csak rövid idő óta ismerte Mikszáthot, de máris megszerette a gazdoghumoru bohémet. Ha dolga engedte, odaült asztalához és a szorgalmas, kevésbeszédü Gardacsi harsánynagyokat nevetett az iró szellemes tréfálkozásain. Az idő a késő délutáni órákba nyúlt, a szerkesztőségi munka megkezdődött már, de Mikszáth ugy behúzódott a falmelletti lóca sarkába, mintha záróráig fel sem akarna emelkedni. Folyt belőle szaporán a szó. Nagy kedve volt most a beszédhez. A nubikuma: János ur balról. íobbról meg Gaidacsi vendéglős, akit ilyen időtájban énnen az Ilonka leánva mentesített a vendéglői elfoglaltság alól. Könynven meg lehetett magvarázni tehát, hogv Mikszáth miért választotta ezeket a délutáni órákat a Gajdacsi-vendéglőben való elidőzésre. Ilonka most is ott sürgött-forgott a söntés-nult mögött, Mikszáth" pedig sunyi mosollval feléje szórta szellemességérek sziporkáit. Mit érdekelte is ezúttal a Gajdacsi tata harsány nevetése, meg a János ur mélv bömbölős hahotázása. ÁT>ró, villogó szeme csak a leányarcot kutatta lopva: varion milyen hatást vált ki belőle a szellemes éle, a frappáns, keresetlen humorbugyogás, amaly, mint valami kifogyhatatlan ősforrásból ömlött Míkszátbból. (Folyt, köv.) Elsőrendű korai vetőborsók, konyhakerti magvak megérkeztek Kertész fűszer- és mm kereskedésbe. M'ksráth Kálmán .utca 4. T