Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

Kedd, 1039. február 7. DÉI. MAGYARORSZÁG s Nemzetgyalázás és kormányzósértés miatt elitéltek egy pángermán agitátort (a Délmagyarország munkatársától.) Megdöbbentő nemzctgya'ázás és kormányzóséritési ügyet tárgyalt hétfőn a szegedi törvényszék ötöstanácsa, Nóvák Jenő dr. elnök vezetésével. Klepper József 36 éves görögke'eti va'lásu kübekházi kovácsmester volt a per vádlottja. A vád szerint Klepper becsmérlölcg nyilatkozott a magyarságról és azt mondotta, hogy na magyar fajta tehetségtelen, nem tud vezető egyéniségeket kitermelnie, njelenlegi vezetői is német származásunké. Mindez a mult év decemberében a vádlottnál tartott disznótor alkalmávaal történt. Ugyanez alkalommal egy néniét újságból kivágott cikket mutatott a meghivott vendégeknek, lefordította a cikket, amely tervezetet ismertetett arra vonatkozólag, ahogyan fogja Németország bekebelezni Európa országait«. A cikk arról beszélt, hogy 1939 tavaszán Magyarországot, ősszel Lengyelországot, Romániát és Jugoszláviát, 1940-ben Franciaországot és Belgiumot vonja hatalmi körébe, 1941-te;i pedig S:ov,'e!orcrszországgal végez. A hétfői iőtárgya'áson Klepper ittasságával védekezett. Akihallgatott tanuk elmondották, hogy Klepper Józs'j 1925-ben mint román l.a'onaszökevény került Kübskhá:ára és nemsokkal megtelepedése után pányrmán eszméket kezdett hangoztatni. Két évvel megtelepedése után házat vett és kováesmühe'.yt nyitott. K cpper ma egyike a község legmódoeabb ip •rosainat , annak, c lenére, hogy nem magyar állampolgár. Elmondották a tanuk, hogy a vádlott nem volt beszámithatatlanságig részeg, sőt nagyon is tudatában volt, mit beszél. Hangzottak el tanúvallomások arra vonatkozólag, hogy Klepper ö szeköttetésben á'lott különböző szervezetekkel és állandó agitációs munkát fejtett ki. A törvényszélt rövid tanácskozás után kihirdette Ítéletét. Az ítélet bűnösnek mondta ki Klepper Józsefet nemzetgya ázás és kormányzósértés bűntettében és ezért 1 évi fogházbüntetést szab ki rá, a büntetés kitöltése után kiutasítják a: országból. Klepper az ítélettel szemben semmiségi panaszt je'entctt be, igy a nemzetgya'ázási ügyben a fclsöbixóíág mondja ki a végső szót. AZ 50 EVES SIK SÁNDORT ünnepelte vasárnap a piarista gimnázium és a Dugonics Társaság (A Délmagyarország munkatársától). Sfk Sándort, a keresztény magyar lira ujjáteremtőjét, a szegedi egyetem kiváló tanárát, az ifjúság lelki nevelőjét ünnepelte vasárnap bensőséges szeic-tettel Szeged társadalma. Sík Sándor most töl lőtte be ötvenedik életévét és harminc éve annak, hegy elhivatott művésze a magyar irodalomnak. Két olyan évforduló ez, amely nem múlhatott cl a nagy feladatokat teljesítő papköltő köszöntése nélkül. Az ünnepségek sorozata vasárnap reggel 8 órakor kezdődött a fogadalmi templomban. ifjúsági diákmise keretében énekelték cl Sik Sándor négy templomi énekét, a gyermeklclkek há'.a•adó fohásza szállt fel az Ur zsámolyához azért a jótéteményért, hogy elhivatott nevelőt, tisztaszivü papköltőt adott a szegedi egyetemes magyar ifjúságnak. Délelőtt a kegyesrendi gimnázium rendezte meg műsoros ünnepséget. Sík Sándort ra gimnázium dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség lelkesen megéljenezte. A 82. számú Zrinyi cserkészcsapat cserkészindulója nyitotta meg a műsort, majd a cserkészfiuk hozták el szivük legszebb virágait az ünnepeltnek. Dietrich Dénes őszinte szavakkal köszöntötte Sík Sándort és átnyújtotta a cserkészcsapat bokrétáját. T h i c 1 Miklós nagy lelkesedéssel, átérzéssel szavalta el Sik Sándor két mélyhatásu költeményét: Éjtszaka a vizeken és A torony kürtöse címűeket. Beülni „Norma" cimü operájának hangulatos részleteit I adták elő trió keretében a gimnázium tehetséges növendékei: Horváth János, Máriatöldy ! Márton és Kertész Lajos. A „Horváth Cyrilt ' Önképzőkör" nevében Dános István ifjúsági elnök mondott gondolatokban gazdag köszöntöt Kertész János stílusos, gondosan kidolgozott és meleg érzésekkel teli tanulmánya következett ezután Sík Sándor költészetéről, majd M ár i a f ö 1 d y Márton szavalta el nagy hatást keit ve a „Borongás naplementekor" cimü S í k-költeményt. Tóth Ágoston joghallgató a végzett diákok üdvözlését hozta el Sík Sándornak, akit mint az ifjúság lelkes nevelőjét köszöntölt. Tóth László tanárjelölt nagyhatású riportszerű tanulmányt adott elő „Sík Sándor az egyetemen" címmel. Ötletes formában, mintegy helyszíni közvetítést adott Sik Sándor egyetemi előadásairól, az érdekes tanulmány szinte megelevenítette a hallgatóság előtt a professzor nagyvonalú, eszmei magasságokban élő és mégis oly emberi alakját. A „helyszíni közvetítés" a hallgatóság körében őszinte sikert aratott. Tóth Ágoston kis bevezető beszéd után előadta Sík Sándor „Alcxius" cimü drámájának nagy monológját, amelynek megrázó goudolatvczetése, lüktető dialektikája és a keresztényi életszemlélet harmóniája, amely minden sorából orgonaszólóként kicsendült, mélyen meghatotta a megjelenteket. A közönség percekig ünnepelte Sík Sándort és a lelkes előadót. Kirobbanó tapsvihar közepette emelkedett szólásra ezután Sfk Sándor és néhány közvetlen szívből fakadó szót intézett a megjelentekhez. Kifejtette, hogy milyen nehéz volt számára en-> gedelmeskedni a kegyesrendi testvérek kívánságának, hogy 3 tiszteletére rendezett ünnepségen megjelenjen. De arra gondolt, hogy harminc esztendeje, hogy az irodalmat tanítja, boncolja, kritizálja és ismerteti s ezért most el kell viselnie, hegy — mint mondotta — rajta gyakorolják "ugyanazt . . . — Magam is rendeztem iskolai ünnepélyeket, ismerem ezek célját. Elsősorban a diáknak szól, eszméknek, ideáloknak, minden iskolai ünnepély ürüizv arra. hogv az ifjúság jobban megszeresse ezeket az ideálokat, — mondotta, majd rátért a cserkészek kedves köszöntőjére, amely kihangsúlyozta, hogy ez az ünnepség a legjobb alkalom egyúttal a cserkész-eszmény szolgálatára is. —• Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy Istennek szolgáljunk. Ez az ünnep sem az egyénnek szólt, hanem Istennek, aki mindennek egyetlen értelme, forrása és célja! — fejezte be gondolatát, majd meleg szavakkal mondott köszönetet azért az őszinte formában megnyilvánult szeretetért, amit az ifjúság részéről kapott és amit szivesen fogad, mert megfelelő formában tud viszonozni. A szép ünnepséget Bittó János énekszáma zárta be. Sik—Halmos „Diadalének" cimü zsoltárt adta elő nagy sikerrel Naszády József zongorakisérete mellett. Sík Sándor ünneplése délután a Dugón'cs Társaság ünnepi ülésén folytatódott. Zsúfolásig megtelt a vásosháza közgyűlési terme. Váradi Imre elnöki megnyitójában üdvözölte a kiváló papköltöt. — Bevezetőül Sík Sándor szavait idézem — mondotta — „nagy tettek, nagy alkotások teszik az évfordulókat jelentőssé" s az ötven esztendő, melyet most Sik Sándor életének ennél a határkövénél ünneplünk, nagy tettek és nagy alkotások ötven esztendeje. Ez az idő szent eszmék, jövőt adó lettek szolgálatában telt el; a tudós, a tanár, az Isten-áldotta költő szolgálta a magyar életet és a magyar kulturát. A keresztény, nemzeti és szociális gondolat jegyében folyó munkássága milliók lelkében kelt rezonanciát, a magyar élet, a magyar költészet legnagyobb nevei között ragyog Sik Sándor neve. A magyar küzdés minden területén látjuk munkásságának jelét és eredményét: az emberi kötelességek teljesítése terén a szeretetre, testvéri megértésre tanit, mint költő a rimek csendülésében az Isten szavát hozza közel az emberek lelkéhez, mint pap az isteni igazságosságba vetett hitet plántálja a szivekbe. Szeged magáénak vallja Sik Sándort és szeretettel köszönti születésének ötvenedik évfordulóján A közönség lelkesen zugó tapssal ünnepelte az illusztris költőt. Ortutay Gyula felolvasta ezután Radnóti Miklós „Ünneplő vers" cimü művészi költeményét, majd Bárót i Dezső tartotta meg előadását Sík Sándor lírájáról. — A mult századot pozitivista kornak nevezhetnénk — mondotta —, ennek a kornak nem volt igazi Isten-élménye. Nehéz küzdések és különleges megnyilatkozások után állt be változás a századforduló elején. Megszületnek a mflgynr élet uj kinyilatkoztató!, akik nem a magyar hagyományokat tagadják, hanem harcolnak minden ellen, ami a költészetet a leglényegesebb tartozékától, a csodáktól akarja megfosztani. Csodák pedig az égben születnek s az uj költök ..hitetlen hittel", különös nosztalgiával keresik az Istent. Az imádság és a költészet testvérek s a rimek harangozó imádságával a végtelen bevonul a magyar lirába. Az irodalom vallásos megújhodása után legjobbjaink vágyódlak, s a megtalált Tstent, a szivből feltörő tiszla imádságot Sik Sándor fejezi ki ennek a kornak hajnalán. — Sík életélménye a katolicizmus örök tartalma — fejtegette tovább. S a rimek uj kinyilatkoztatésában kifejezésre jut Sík Sándor költészetének egyik életjogot követelő törvénye: lehetünk' századunk gyermekei, beszélhetünk a nin nyelvén anélkül, hogy katolicizmusunkat meg kellene tagadni. A katolicizmus a legnehezebb, de a lpS" tennekényebeb talaja a költészetnek, mert csodákat tartalmaz. S mindent, ami a rögök fölött történik: csodává magasztosit a rim. Sik Sándor lelkében a világ Istenen keresztül nyer értelmet. Tsten arca tükröződik az emberek szemében s ezt az Isten felé forduló tekintetet emberismerete és eniberszeretete fejezi ki a költészet csodáján keresztül. Természetszeretete formagazdagságot eredményez, belső, áradó ritmusa pedig felszabadítja azokat az asszociációkat, melyek a modern nevelés rokonává teszik. A gvermek és bölcs hangián szól hozzánk,, s az ifjúság láza, — melv döbbenetes erejű, niagávalsodró versel-