Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

6 jmmm ben tüzel —, az igazság utján törlénő dolgok kompromisszumnélküli vállalására tanit. A nagy tapssal fogadott előadás után Sik Sándor szólalt fel. — Néha meghaladja az ember erejét, hogy ko­molyan szóljon — mondotta — s ezért kénytelen vagyok ebben a pillanatban tréfásan kijelenteni azt, hogy összeesküvés történt ellenem, összees­küdtek azok, akik itt vannak, azok, akik i'.t ül­nek mellettem, azok, akik ünnepelnek, hogy fi­gyelmeztessenek az idő múlására. Mint hűséges Dugonics-tag, megadom magam ennek az ünnep­lésnek . . . Arról beszélt ezután, hogy bár nem Szegeden Született, a szeretet óimén, « szeretet jósán sze­gedinek vallja magát. Gyermekkorát Gödöllőn töl­tötte, férfikora Szegednek jutóit. S a férfikor nyugodt, mély alhatatos, soha nem múló szer'té­tével ragaszkodik eliliez a városhoz. Felolvasta ezután a jóslatszcrü megérzésekben fogant ..Él«­teni útja közepén" cimü költeményét, majd a vi­Rekviem vo't hétfőn reggel 8 órakor a Fogadalmi­tempómban. Zokogva búgott fel a hatalmas orgona, a temp'omi kórus Rcinberger gyasz­miséjét intonata. A: európahircs szegedi or­gona alkotójáir', az elhunyt Angszter Emilért szd'Ua't fel a hanghullámok a Mindenek Al­kotójának Irónu ához, mint fehérszárnyú ya ambok, amelyek énekfohász alakjában röp­pentek ki a: énekesek szivéből... Akit hétfőn reggel áhítata a Fogadalml­(emp'omba vezetett, a hala'mas kórus impo­záns produkcióját ha'lvn bizonyára arra gon­io't, hogy r,agyon előkelő embert kisér most az Ur zsdmo'ydhoz a rekviem megkapó dal­lama, az ilyen nagyszabású, énekes gyász­isten'isztc et csak kiemelkedő személyiségek­nek jár ha!... Vaób n, Angszter Emil, a pécsi orgona­készítő nagyon gazdag vo't, bizonyította ezt • tudd dna'c gazdagsága, tökéletessége az or­gonakészités művészetében és e'őkelő ts vo't, mert lelkének nemessége, az eszmz, a gondolat finomsága előkelővé tette s ez az igazi előkelőség. Ki rende'te ezt a rekviemet? Ugy tud­juk, senki. Nem jutott eszébe a város kul­turveze'őségének sem, ta'án megfeledkeztek volna róla, ha a templomi kórus tagjainak szivéből nem virágzik ki a szeretet és a hála annak emléke iránt, aki művészetével oly sok magasztosult órához, oly sok felemelő, Istenhez szálé, felejthetetlenül gyönyörű perchez segítette az istend'dotta muzsikuso­kat... A zene, a leganyagt:lanabb művészet a , ami a sziveket ilyen csodd'atosan jóvá varázsolja s aki a zene költészetének szol­gája, annak szivében mindig fészket rak az örök szeretet. Reggel 8 órakor megszólalt a remekbe­készült orgona s ott voltak mind a templomi énekkar tagja', hogy énektikkel áldozzanak Angszter Emil emlékének. Azért ily korán, reggé' 8 órakor, 4n ert 9 ólára már egyikük­nek tanítani ke l az iskolában, a másiknak s/efnie he l íróasztala mellé, a harmadik ta­lon ftzilai munkával keresi meg mindennapi kenyerét. De nem sajná'ták ezt a korai órát, nem sajná'ták az áldozatot, hogy énekükkel kisérhessék az európahires orgona megalko­tóidnak lelkét Isten trónusához. Ar ihletett lelkit művész keze alatt szállt, szárnya t az orgona, amikor Liszt vFunerail­les -cnek békét, megnyugvást és földi el­DÉLMAGYARORSZÁG dámságában is mély igazságokat tartalmazó „Ap­ja fia" és „Rikkant a rigó" következett. A meg­rázó erejű ..Ember lenni" és a „Mindörökké fia­tal" zárta be Sik Sándor felolvasását, amelyet szűnni nem akaró tapssal köszönt meg a közön­ség. V á r a d i Imre elnök emelkedett ezután szó­lásra. — összeesküvést szőttünk Sik Sándor ellen — mondotta mosolyogva —, de soha még szebb cél­ért nem esküdtek össze emberek és soha király még nem Jutalmazott fejedelmiebben összeeskü­vést, mint most Sik Sándor tetle . . > Ezután az egykori tanítványok nevében Or­tutay Gyula Sik Sándornak ajánlotta széles Íve­lésű tanulmányát, amelyet „Mese és ballada" ci­men olvasott fel nagy hatással, majd ugyancsak az egykori professzornak ajánlott kitűnő előadást tartott Tolnay Gábor „Zrinyi világa" cimen. Az előadásokat nagy érdeklődéssel hallgatta és nagy tapssal fogadta az ünneplő közönség. vd d<t zengő akkordjai zengtek Jel a tem­póm csöndjében. S mint ahogy a kórus tag­jai is csaft maguknak énekeltek, áhítatos, mé'yről fa'cadó énekfohdssza', az orgonamű­vész sem hallgatóságnak játszott, csupán megszó'a'tatta annak az orgonának szivét, amely bugó, messzehangzó búcsúzó zokogás­sá' alkotója', mesterét siratta... ELSŐRENDŰ MUNKAI SZOLID ARAK I DÖME VINCZE kárpitosmester Szeged, Apponyi Albert-utca 21 Altandó nagy raktár kárpitozott bútorokban — Nyári Ferenc móraiskolai igazgató búcsúz­tatása. A móravárosi elemi iskola érdemes igaz­gatója, Nyári Ferenc negyvenévi működés után nyugalomba vonult. Ebből az alkalomból a móra­városi elemi iskola tanítótestülete a móravárosi, egyházközséggel meleg ünneplésben részesítette. Halász Pál dr. plébános hálaadó szentmisét mondott a móravárosi templomban, szentmise után a Katolikus Népház nagytermébe vonult át az if­júság és nagyszámú szülő, ahol az intézet növen­dékei kedves műsorszámok kíséretében vettek bú­csút igazgatójuktól, aki megindultan köszönte meg a kis szivekből feléje sugárzó szeretetet. Este a Népházban társasvacsora volt, az első po­hárköszöntőt W é b e r József, a móravárosi is­kola uj igazgatója mondotta a tanítótestület ne­vében, majd Tóth Imre dr. az iskolaszék, Kiss Károly a tanügyi hatóság, B a r t a Mihálv az egy­házközség hivei. Szűcs József a szülők, viéz Gárgván Imre dr. a volt tanítványok, Bo­tond Lajos a pályatársak. Ablaka György a mőravárosi lársadalmi körök nevében köszöntöt­ték a távozót, végiil Halász Pál dr. plébános arra mutatott .rá. mit jelent a templom és az is­kola együttműködése. A felszólalásokra Nyári Ferenc igazgató visszaemlékezésekben gazdag beszédéiben tárta fel a néptanító küzdelmekben, de eredményekben is gazdag éleiét. — Február 15: városi közgyűlés. Vitéz Imecs György dr. főispán hétfőn délelőtt kitűzte a januári városi közgyűlés időpont­ját. A közgyűlést február 15-én, szerdán dél­utón négy órai kezdettel hivjók össze. A köz­gyűlést megelőzően hétfőn a városháza bi­zottsági termében kisgyűlés lesz. — Légoltalmi hirek. A Légoltalmi Liga el­nöksége ériesiti Szeged hölgvtársadalmát. hogv a nök részére rendezendő légoltalmi előadássoroza­tot a rendelkezésre álló rövid előkészületi idő miatt egy héttel elhalasztotta. Az előadássorozat kezdetének idejét és helyét a csoporleinékség kö­zölni fogja. Kedd, 1959. fc£ru?r 7. — Székszorulásoknál és az ezekkel járó felfú­vódásnál, légzési zavarnál, szivdobogásnál, szé­dülésnél és fiilzugásnál a belek működését egy­két pohár természetes „Ferenc Józsel" keserűvíz csakhamar elrendezi, oz emésztést előmozdítja, a vérkeringést felfrissili s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Kérdezze meg orvosát. — Pappászentelés. Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök vasárnap délután szentelte szer­pappá a szeminárium négy alszcrpapját, nyolc elsőéves papnövendéknek a kisebb papi rendeket, egynek a papi hajkoornát adta fel a nagyszemi­nárium kápolnájában. A felemelő szertartáson megjelent a főpásztor kíséretében Sopsicli Já­nos prépost, irodaigazgaló, valamint az intézet elöljárósága és a hittudományi főiskola tanári­kara. Külső vendégek közül növendékek szülei voltak jelen. — A Szegedi Gazdasági Egyesület köszö­nete Pálfv József dr. polgármesternek. Hét­főn délelőtt H u n v n d i-V a s Gergelv dr. országgyűlési képviselő. Bokor Pál dr, Schreiber Hugó és H ó d v Ferenc, a Sze­gedi Gazdasági Egyesület képviseletében megjelentek Pálfy polgármester előtt és a gazdatársadalom nevében köszönetüket fe­jezték ki azért az ajándékért, amelyben a polgármester részesitette a szegedi gazdákat a „Gazdák Háza" megteremtésére irányuló javaslatával. Szent Pál az irodalomkritika fényében Hajtényl Béla előadása Hétfőn este nagyszámú közönség elött foly­tatta Majtényi Béla hittanár nagy érdeklődéssel kisért előadássorozatát a Kolping-akadémián. Elő­adásának cime »Szent Pál a mai irodalomkritika fényében® volt és tárgya tarzusi Szent Pál iroda­lomtörténeti értékű leveleinek kritikai magyará­zása. Mindenekelőtt kifejtette az előadó, hogy a Kolping-akadéinia időszerű előadássorozatának fel­adata a katolikum mindent átfogó arányainak ér­zékeltetése, —i s erre kiválóan alkalmas a keresz­ténység első nagy úttörőjének, Szent Pálnak meg­értése. Az egységre való törekvés, távolságokat, kulturkülönbségeket és nehézségeket megvető bá­torság vitte ezt a kiváló egyházszervezőt a hatal­mas római birodalom városain keresztül. Majtényi hittanár éles logikával fejtegette, hogy Szent Pál megértéséhez fontos az cthnikai, földrajzi, kultúr­történeti szempontok korszerű mérlegelése, majd a világapostol utazásaival foglalkozva rámutatott mindenütt a kereszténység nemzeteket összetartó erejére. Az előadást a haligatóság mindvégig fe­szült figyelemmel kisérie és hálásan megtapsolta. —ooo—• «— Kecskés-telepi Polgári Kör közgyűlése. Va­sárnap délután tartotta tisztújító közgyűlését a Kecskés-telepi Polgári Kör. A közgyűlést Kecskés István nyitotta meg, aki ismertette az elmúlt év­nek eseményeit, kiemelve a Felvidék visszatértét. Márki Sándor titkári jelentésében ismertette az elmúlt év fontosabb köri eseményeit, kiemel­ve, a IIONSz által a telepen épitett kulturház fon­tosságát. Elnökké egyhangúlag Kecskés Istvánt választották, alelnökökké Kelemen Oszkár, Kéri Mátyás, titkárok Kovács Mihály és Márki Sándor ügyész ifj dr. Kecskés István, háznagyok Kónya Mihály, ifj. Varga János, jegyzők ördögh Béla; Kószó János, Sallni Imre, pénztáros Börcsök An­drás, ellenőrök Kiss Imre és Marossi Ferenc let­tek. — Elutasították" Szálasi Ferenc újrafelvé­teli kérelmét. Budapestről jelentik:. Szálast Ferenc, akit mint ismeretes, 3 évi fepvházra Ítéltek és büntetését jelenleg a Csillagr­vénvszék elé. A törvényszék az újrafelvételi kérelmet terjesztett a budapesti büntetőtör­vénvszék elé. A törvényszék az jrafelvételí kérelmet visszautasította és a büntetés végr­rehaitásának felfüggesztésére vonatkozó ké­rést is elutasította. — Magyar a magyarért. A József főherceg-Tc­tcmplomépitő bizottság által rendezett iáruv­sorsjáték tiszta jövedelmét, 100 pengőt a Magyar a magyarért akció javára adományozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom