Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-26 / 47. szám

Vasárnap, 1939. február 26. ÖÉLMAGYARORSZÁG 9 [jiujalujvfargmom Szeged szab. kir. város területén 1939 február 18-tól 25-ig a következő ingatlanok cseréltek gaz­dát: Palésty Jenő eladta özv. Nagymihály Mihály­iénak a Szücs-irtca 4. számú házát 178 négyszög­öles telekkel 12.500 pengőért. Ketter Gyula eladta Veszprémi Jenönének az Osztrovszky-utca 23. számú házát 410 négyszög­öles telekkel 18.000 pengőért. Rozsnyai Györgyné eladta Majoros Mihály és nejének a Városi dűlőben lévő 767 négyszögöl fö.djét, 5.25 K kat. tiszta jövedelemmel, 350 pen­gőért. Kőnig Károly eladta Molnár György és nejének a Hödi erdeje dűlőben lévő 1 hold 409 négyszögöl földjét, 26.66 K kat. tiszta jövedelemmel, 1200 pengőért Németh Márton eladta Szécsi Imre és nejének a Béró dűlőben lévő 1 hold 200 négyszögöl föld­jét, 28.42 K kat. tiszta jövedelemmel, 180Q pen­gőért. Sílymesi János eladta Paplőgó Ferenc és társá­nak a Szabadkai-ut 68. számú házát 200 négy­szögöles telekkel 3245 pengőért. özv. Alacs Zoltánné eladta a Szegedi Népbank szövetkezetnek a Széchenyi-tér 1?. számú házát 193 négyszögöles telekkel 74.000 pengőért. Szűcs János eladta Vásárhelyi Károlynak a Gá­?scr dűlőben lévő 663 négyszögöl földjét, 7.04 K kat. tiszta jövedelemmel, 600 pengőért. Dobó Istvánné eladta Ábrahám Árpád és nejé­nek az Ótott dűlőben lévő 2 hold 1433 négyszögöl földjét, 16.60 K kat. tiszta jövedelemmel, 4900 pengőért. Szécsi Illés eladta Börcsök Józsefnek a Nagy Mátyás dűlőben lévő 499 négyszögöt földjét, 5.39 K kat. tiszta jövedelemmel, 499 pengőért. Fü öp Antal eladta Tandari Vince és nejének a Kancsal dűlőben lévő 670 négyszögöl földjót, 6.13 K kat. tiszta jövedelemmel, 737 pengőért. Németh Géza eladta Papp István és nejének a Városi dűlőben lévő 2 hold 916 négyszögöl föld­jét, 47.19 K kat. tiszta jövedelemmel, 1400 pen­gőért. . . , Lovász Jánosné eladta Engi Józsefnek a Bal­lagitó dűlőben lévő 44 négyszögöl földjet, 0.96 K kat. tiszta jövedelemmel, 84 pengőért. Lovászi Jánosné e'adta Rábik András és nejé­nek a Ballagitó dűlőben lévő 44 négyszögöl föld­jét, 0.74 K kat. tiszta jövedelemmel, 83.60 pen­gőért. özv. Cs©hó Józsefnc e'adta Temesvári György­nélnek a Városi dűlőben lévő 1 hold 809 négyszög­öl földjét, 6.93 K kat. tiszta jövedelemmel, 700 pengőért. özv. Szűcs Andrásné e'adta özv. Szél Jánosné­niak a Mőrahalom dűlőben lévő 1165 négyszögöl földjét, 14.29 K kat. tiszta jövedelemmel, 1105.80 pengőért. Magyari István eladta Orbán Lajos és nejének « Rácok dűlőben lévő 1320 négyszögöl földjét, 14.03 K kat. tiszta jövedelemmel, 900 pengőért. Gárgyán Vincéné eladta Király Géza és nejé­nek a Felső Ásotthalom dűlőben lévő 1 hold 764 négyszögöl földjének i/3-ed részét 500 pengőért. Szűcs Jánosné e'adta özv. Nyári Mihálynénak Bojárhalom dűlőben lévő 3 hold 361 négyszögöl földjét, 18.82 K kat. tiszta jövedelemmel, 3201.64 pengőért. Vőncki Jenő e'adta Magyari Antalnak a Járn­borka dűlőben lévő 682 négyszögöl földjét, 10.22 K kat. tiszta jövedelemmel, 572 pengőért. Lapunk olvasóinak Pesten metropole szálloda Rákőczi-ut 58, Kedvezményes szoba- ős penzióárakat számit. Télikert - Kávéház - Söröző Jazz — Tánc —Cigányzene 13 v ^ / /:•• / - re­{ /;• / f / iSSŰ^^^S^Sm^^ stssps**®^*'' . . ­1 •tví.: .a-i­lerméséből készül a Franck-káyé­pótlék és a Kneipp-malátakávé® Magyar gazdának és munkásnak ad kenyeret, aki ezeket veszi! Egy tanítónő levele Nagybereg történelmi napjairól, a szenvedések napjaitól a felszabadulás boldogságáig Levelet hozott a posta Nagyberegből, súlyos, hosszú levelet. Elmoudja mi . történt az utolsó hetekben, hogyan várták sorsuk eldölését, 3 sok bizakodó magyar sziv kihunyó reménységei ho­gyan pislákoltak és lobbantak uj erőre, elbírták a keserves küzdelmeket, dc alig birlák el a hir­telen rájuk szakadó nagy örömöket. Újra van hazájuk, újra szabad érezni, be­szélni, énekelni magyarul 20 évi rabság után, dc amig ezt Nagyberegeu megérték, sok szenvedés­ről és keserűségről számol bc a levél. Salga Margit nagy beregi tanítónő irja le hol szomorúan, hol boldogságtól túláradó szivvol az ő bus történetüket, amelyben benne van sok ezer magyar testvér élete és sorsa, ugyanígy pergett életük,, csak a nevük más és más, de szi­vük, eszméik és hitvallásuk egy; a magyar haza és a magyarok Istene. Időrendben összeszedve a nagy napok esemé­nyeit, érezze, át és döbbenjen rá mindenki, bogv igy is lehet magyarnak lenni, sőt csakis '"gy le­hetett megtartani a kis gyermekek ajkán az édes magyar szót, a nemzeti zászló szeretetét cs a ti­tokban, suttogva tanult magyar imádságokat, liyen magyar tanítónők, papok és- lelkészek igazi hősök és martirjai hazánknak, akik 3 megpróbál­tatásokban accilá izzottak, fényesebbé köszöiü­lödtek, akikhez nem mérhetjük saját érzéseinket és áldozatkészségünket. De olvasuk a levelet . . , Tüntetés Nagvberegen magyar zászló alatt . . . Október S-án, 1 komáromi tárgyalások hírének hatására, nem tudom mai napig sem, miféle összeesküvés folytán — a község lakossá­ga, férfiak, asszonyok és az ifjúság mind össze­gyűlve várták délután a szokásos szombati 6 órai istentiszteletet. Istentisztelét után a pap és a tanítók nagy ámulatára, mint egy varázsütés­re — elénekelték a Himnuszt, öröm volt nézni a ragyogó, boldog arcokat, a könnyes szemeket. Zengett, szállt ég felé az eddig száműzött dal, honnan jött, hol volt eddig, nem tudjuk, a föld alól, az égből, a szivekből, az ajkakról csengett,, zokogott, repült elő, soha ilyen szép, ilyen igaz és mélyről jövő nem volt. Mire a templomból kiléptünk, körül voltunk véve szuronyos, puskás csendörséggel. Elsösor­bau a papot és a tanítót kerítették elő és fele­lősségre vonták. Sikerült valahogyan kimenteni magukat és feltételesen, megfigyelés terhe alatt hazaengedték őket. A nép azonban nem nyugodott meg, nem széledtek el, hanem előkerítettek né­hány rejtegetett magyar zászlót és eköré cso­portosulva, a főutcán kétszer, kifogástalan rend­ben végigvonultak a Himnuszt énekelve. Lehettek vagy ötszázan. A cseh csendőrség nem mert env­nyi emberrel szembeszállni, azért történhetett meg a kétszeri felvonulás Közben néhány lelkes magyar indítványozta, hogy vonuljanak be mind­nyájan Beregszászra (9 km) és az ottani magyar® sággal együtt tüntessenek a visszacsatolás mel­lett. A felkavart érzelmeket, az izzó hangulatot nem lehetett lecsillapítani, elindultak, hogv a zászlókat a toronyra és az iskolára kitűzik. Eb ben azonban már megakadályozta őket a csend­őrség és kuiouság. Beregszász csak ugy ontott: a szuronyos, fegyveres rémeket. Autóbuszok ro­hantak be egymásután, körülvették a tömeget, puffogtak a gumibotok, szuronyokkal szúrtak vágtak, puskatussal fejbevertek, kit, ahpl ertek. Igeu sokan megsebesültek. A felszólításra nem Oszollak szét, csak a puskatus és a szurony tud­ta őket szétkergetni. Ettől kezdve igen rossz dolgunk volt egészen a felszabadulás napjáig. Háromszáz felkelő elfogása Igen sok szabadcsapatos volt Beregszászon és. környékén, ott kóboroltak és bujkáltak a ken­tekben szöllök között s akárhová fordultak ezek a ..rongyosok", minden magyar család gondozta, táplálta és rejtegette őket. Kiút a kukoricások­ban és a földeken kis kunyhókat hevenyésztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom