Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

Szombat, 1939. II. 4. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 28. szám Programot sürgetünk! Az őrségváltás pillanatában mérleget szoktunk készíteni arról, ami elmúlt, meg­hajtjuk az elismerés lobogóját a konstruktiv mult előtt, tisztelgünk az életerő kőbe, érc­be és maradandó munkába ágyazott szolgá­latánál. Egy pillanat még cs tekintetünk fénykévéje előrevetődik az örökkémozgó élet országútján és máris azt kémleljük: váj­jon mit hoz a holnap? Megbecsüljük azt, ami mult és azt, ami jelen, de az elevenélet továbbot sürget. A megállás maga a halál. Berzenczey Domokos halálával Szeged építészeti reneszánszának gyönyörű korsza­ka zárult le. Nem célunk felsorolni, mi min­den épült ezalatt a munkás busz év alait, a nagy építő miniszter, gróf Klébelsberg Kunó tervei ós irányítása szerint, Somogyi Szil­veszter készségével és optimizmusával. A nagy alföldi város egyszerre metropolissá lépett elő és a Dóm-téri fogadalmi templom két égbefutó tornya, mintha e város vágya­kozásának kőbeépitett szimbóluma volna. Szeged két kitárt karja lendül e tornyokban ez ég felé, mintegy kifejezve a vágyakozást, hogy fejlődni, nőni, élni akarunk s ebhez saját erőink mellett az ég segítségét kérjük, hogy vágyakozásunk teljesüljön. Ezúttal, mintha minden kezdődnék elöl­ről. Az építőiparban évek óta pang az élet, a munkanélküliek ezrei várják azt az erőt, nmelvik tulhajitjn n tehetetlenségi ponton az elevenélet örökké mózgó ereiét. Valaki­re vár e város, aki ismét a kezébe veszi az alkotás, az, épités irányítását, hittel, ráter­mettséggel és lendülettel felrázza az álmos közönyt és meggyőz arról, hogy a munka még koránt sincs befejezve, sőt a munkát most kell csak igazán elkezdeni. Az utóbbi időben azonban sok olyan je­fenség mutatkozik, ami már elhomályosíta­ni látszik a konstruktiv jövőbe vetett bitün­ket. Az uj esztendő naptáráról leszakítottuk az első hónap lapjait, de még halvány kör­vonalait sem látjuk az idei év építészeti programiának. Ebben az évben mindössze egy földszintes ház építésére kértek enge­délyt s emellett még kisebbszerü átalakítás iránti kérelem sem futott be a mérnöki hi­vatalba. " Nincs lakásigenylés, mondotta nemrég az illetékes szerv, s emiatt nincs magánépitke­zés. De kérdezzük tisztelettel, miért nem indul meg közéoitkezési program keretében a rendőrségi palota felépítése. Évek óta fo­lyik a város és a belügyminisztérium között a vita, aminek lényeget a szegedi polgár aligha értheti, az építőipari munkanélküliek százai pedig egyre szomorúbban látják a bürokrácia remekbetenvésztett 'díszpéldá­nyát. Minden megvan ahhoz, Kogy kitűnő rendőrségünk korszerű, saját palotába köl­tözhessen, csupán az elhatározás hiányzik. Fillérekéit folyik naphosszat a vita, ami­kor ezrek kenyeret várnak cs egy világhíres magyar testület otthont óhajt. Itt van az elme- ós idegklinika építési terve, amelyet csak a minap sürgetett a városnál az egye­tem vezetősége. „Valaki kotlik az aktán" — hallottuk illetékes helyen s emiatt késik az egyetemi milliós építkezés. Lehetséges ez? — kérdezhetné a szegedi polgár s igy van, nem lehet ezen változtatni. Nem lehetne odafönn megértetni, hogy a város ütőere egyre gyengébben ver amiatt, bogy nz épít­kezés teljesen megállt, elő kell venni az adrenalin injekciót és sürgősep befecs­kendezni a friss vért, friss mozgást jelentő szérumot; a középitkpzést I Két millió pengő az emiitett két épület épitési költségvetése. Tessék kiszámítani, hány karéj kenyér ez? Fel mérési és városrendezési aktus előtt állunk. Az iparügyi minisztérium kiküldöttje megállapította, bogy a város tényleges terü­lete és a telekparcellák között óriási különb­ség van. A városrendezés sem abban nyil­vánul meg, hogy kiegyenesitik az utcákat. Mindezt kormányrendeletre, sőt az 1(')37. évi VI. tc. városrendezési kerettörvény értelmé­ben meg kell tenni. — Azt állították — mondotta a minisz­terelnök —, hogy az előző kormány részéről, amelynek tagja voltam, elhangzott volna az a kijelentés, hogy tullicitálást nem tür. Bá­tor vagyok először is megjegyezni, bogy Darányi Kálmán igen tisztelt elődömnsk ez a kijelentése azt jeléntette, hogy pártjá­nak tagjait felszólította arra, hogy az első javaslat intézkedéseit túlmenő intézkedése­ket ne proponáljanak, ez tehát egészen egy­szerűen egy parlamenti tárgyalási, mondhat­nám pártfegyelmi kérdés volt, de semmieset­re sem tartalmazott bármiféle kötelezettséget a jövőre nézve. A magam részéről meg kel! jegyeznem azt is, hogy 1038. tavasza óta bizony nagy események történtek, amelyek indokolttá teszik bizonyos kérdésekbon ál­Egyszóvul rengeteg tennivaló akad Sze­geden még akkor is, ha a magánépitkezés egy év óta szünetel. Csak az elhatározó epő szükséges, az a hit és az a városszeretet, amely áthatotta az épitő miniszter és lelkes munkatársai szivét. A szuggesztív erő, amely előtt felnyílt az elzárkózás hétlakattal lezárt börtöne, amely előtt mosolygósra kerekedtek az arcok és tettre lendültek a karok. Nem tudjuk, ki lesz a jövőben a városi mérnöki hivatal vezetője, de azt nz egyet szeretnők kikötni, hogy horizontális és' ver­tikális látköre, rátermettsége se maradjon mögötte azoknak épitőkészségétől és város­szeretetétől, akiknek legnagyobbikról az egyetem bejáratánál hirdeti a tábla: Te sax.aloqunturl lásfoglalásunk revizóját. A" javaslat indoko­lásában emiitettek közül most csak egyet ra­gadok ki, azt a részt, amely rámutat arra, hogy mióta az első javaslatot a parlament letárgyalta, számos más államban történtek intézkedések. — A másik szempont, amelyet bátor va­gyok megemlíteni, nem tudom, méltózlat­nak-e emlékezni az elmúlt év szeptemberérc és ok­tóberére. — Az a hisztérikusnak nevezhető lelkiál­lapot és azok a felfogások, amelyek akkor ebben a két, valóban nehéz hónapban ér* vényesültek és amelyek sajnos, nagyon te­kintélyes részben éppen a lakosság ama kő­Imrédy miniszterelnök beszéde a zsidólavaslat bizottsági tárgyalásán Tasnédv-Naay András igazságügyminiszter bejelentette a módosításokat ~ Módosítások a félvéreknél, kiter­jesztések a kivételezéseknél — Az 1867 előtt bevándo­roltak telíes jogú állampolgárok, a később bevándorol­taknak nincs választójoguk — Uj numerus dausus az egyetemeken 6 százalékos alapon Budapest, február 3. A képviselőház együt­tes bizottságainak péntek délutáni ülésén mondottu el Imrédy Béla miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt beszédét. Az ülés elején H ó m a n Bálint szólalt fel és vála­szolva Gratz Gusztáv legutóbbi beszédére, bemutatta családja leszármazási tábláját 1752-től, amely szerint Darányi Kálmán apja és az ő anyja tiszta magyar vérből szár­mazik. A zsidójavaslat vitájában ezután először S z a 1 a y László szólalt fel, aki fontos pil­lérnek tartja a javaslatot. Meggyőződése, bogy a miniszterelnök csak olyan reformo­kat hoz, amelyeket meg is tud a nemzet lét­érdekeinek kockáztatása nélkül valósítani. Sigray Antal gróf veszedelmesnek latt­ja, hogy a jogegyenlőség elvét a javaslattal áttöri. Igazságtalanság, bogy egyesek bű­neiért ártatlanok lakoljanak. Nem fogadhat­ja el azt az álláspontot, amely alig tesz kü­| lönbséget az utóbbi időben bevándorolt ga-| licioiuk és a hosszú idő óta itt éíö teljesen asszimi'álódoít, magát magyarnak valló zsi-' dóség között. Kérdi, szabad-e a reai vilnl»-á politikai helyzetben olyan javaslatot alkotni, amely a nemzet gazdasági erejét, még ha átmenetileg is, csökkenti. Kell zsidótörvény, amely lehetetlenné teszi a galíciai söpredék! bevándorlását, de tiltakozni kell az ellen, hogy megbélyegezzék a zsidóságnak azt a részét, amely a magyar életbe bekapcsoló­dott és itt hasznos munkát végzett. Vitéz Hsrtelendy Miklós elfogadja S javaslatéi, de nem szeretné., ha a zsidóság; mint külön népcsoport jutna közjogi sze­rephez. Szívesen magúénak vallja a front-1 harcosok könnyítéseit. Ezzel az általános vita véget ért és I m ­i ed y Béla miniszterelnök válaszolt a fel­szólalásokra. A miniszterelnök beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom