Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

DeC MAGYARORSZÁG Szombat. T939. Február '<7. Meglepő elesén vásárolhat — Karácsonyinál Egyes pár cipőket Jö anyagból P 5.90-4ŐI Modell cinöház Tisza L. körut 4() és I .Klauzál-iér 3 szám rének magatartásából eredtek, amelyet a javaslat érint, azt mutatják, hogy a legjobb akarat ellenére is a zsidóság idegalkatánál, egész lelki ós testi konstrukciójánál fogva bizonyos kérdésekbe máskép reagál, mint a ii kosság nem zsidó része. Ezt nekünk az egész javaslatnál szemügyre kellett vennünk, mert most történelmi időket élünk. — A harmadik szempont, amely felmerült, az, hogy n Felvidclc egy részének visszacsatolása következtében, igen erps zsidó gócpontok kerültek vissza hozzánk, épp olyan részeken, ahol a ma­gyarságnak, a magyar szellemnek érvénye­sitése különös jelentőséggel bir, ugy, hogy ezeken a helyeken, az ottani helyi politika kialakításában is a zsidóság szerepét vissza kellett szorítani. — A vita során első kérdéscsoport az volt, ogy ki tekintessék zsidónak? Az első törvényjavaslat felekezeti alapon állott, ez a törvényjavaslat viszont leszárma­zási elven alapul és ehhez az elvhez ragasz­kodunk is." — A' második' kérdéscsoport, amely Felme­rül, hogy miképen lehet a zsidóság befolyá­sát kiszorítani gazdasági téren, a Harmadik 'kérdéscsoport, hogy történhet ez szellemi téren, a 4-ik pedig a politikai akarat kialakí­tásának terén. — Sem a zsidóság körének" meghatározása tekintetében, sem pedig gazdasági, szellemi, vagy politikai nknrat befolyásolása tekinte­tében elfoglalt álláspontunkon nem vagyunk hajlandók változtatni — mondotta Imrédy. Illetőleg csak olyan változtatásokat ytgyünk hnilandók elfogadni, amelyek eb­ben a kérdésben elfoglalt célkitűzéseinket valóra váltani alkalmasak és a célkitűzések elérésének intenzitását nem gyengítik. — Nem tudtuk honorálni a keresztény pártnak azt o felfogását, hogy a keresztség tényét érvényesítsük és vegyük alanul, en­nek következtében csak bizonyos olvan kér­désekben tudtunk közeledni az általunk el­foglalt állásponthoz, amelvek a Javaslat elvi felépítését nem homályosítják el. A közjogi rész tekintetében a kormány ujabb megfontolás után arra határozta el magát, hogy az elő­adó javasolni fogja a módosítást, amelynek lényege abban áll, hogy azok a zsidók, akik­nek felmenői 18G7. óta Magyarország terü­letén bírnak állandó lakóhellyel, résztvegve­nek a választásban és szavazati jogukat ugyanúgy gyakorolhatják, mint a nemzsidók, majd azok, akik nem felelnek meg ennek a kritériumnak, választói jogosultságot nem gyakorolhatják. Ez tehát a zsidóság ketté­osztása, még pedig a zsidóságnak nz a ré­sze, amely 1807. előtti zsidóságnak tekint­hető, gyakorolja választójogát, az újonnan bevándorolt zsidóság azonban a választójog gyakorlásából ki van zárva. \ minlszterc'nök ezután. a gazdasági részről beszélt. — Nincsenek a javaslatban o'.yan Intézkedések — mondotta —, amelyek lehetetlenné tennék a . -idő tőkék Magyarországon való gazdasági tevé­kenységét. A javas'.at kizárólag azt célozza, hogy nz a töke, ame'y Magyarországon van, keresztény hánt/pej* aott működjék. Ezeket a reformokat mi ugy méretezzük, hogy az ország tehrbiró képes­cégeinek megfeleljen és ugy fogjuk végrehajtani,', hogy a nimictr.e'x abból kara ne származzék. — Nem azért dolgoztam éveden keresztül gaz­dasági téren, az ország gazdaságának, pénzügyi és devizális helyzetének megerősítésén, hogy tarta­lék nékill álljunk olyan esetekben, amikor szük­ség lehet ezekre a tartalékokra. Ezeket a tarta­lékokat igen szépen összegyűjtöttük és az első zsidótörvény fennállásakor meglévő helyzettel szemben semmiféle lényeges változás nincs. Ezek a tartalékok devizális szempontból rendelkezésre állanak és én azt hiszem, hogy megfontolt gazda­ságpolitikával mindazokat a hátrányokat, ame­lyek ebből a javaslatból előállhatnak, leküzd­hetjük. — Az országban egy meglehetősen jól kiépített terme'ési apparátus van, amelynek számára rendel­kezésünkre állanak a nyersanyagok, minden eset­leges kívite'i nehézség ellenére meg fogjuk azokat szerezni, rcnde'kezésrc állanak a munkaerők és pe­dig nemcsak a fi. ikai, hanem a szellemi munkaerők is. Hogy ml fog történni és nem fog történni, eb­ben a tekintetben jóslásokba nem bocsátkozom. Meg vagyok győződve arról, ha cz a javaslat tör­vényerőre emelkedik, annak végrehajtása során mindig megta'áljuk a modus vivendit. j •— Tisztában vagyok azzal, hogy nehézségek fanná lanak, de a nehézségeken annáf könnyebben FOTOKOPIA LIEBMANNi fénykéo&sz: Kelemen-u. 13. leszünk úrrá, minél nagyobb megértéssel találko­zunk a társadalomban. — A zsidóság érdeke ís azt kívánja, hogy oko­san alkalmazkodjék az előállott helyzethez, de különösen áll a keresztény társadalom minden ré­tegére és a törvényhozás tagjaira is. A reformo­kat megakadályozni nem lehet, azzal számolni kell és ezeket minél naqyobb megértéssel kell végre­hajtani. — Még egyet vagyok bátor kijelenteni, — fe­jezte be beszédét a miniszterelnök. Aki azt hiszi, hogy pusztán a zsidókérdés megoldásával Magyar­ország gazdasági problémái, vagy bármiféle egyéb problémái megoldódna'!, nagyon téved. Ez a kő az épületben egy fontos kő, de esik egy kő. Ezen a kérdésen kivül van ezer és más probléma, ame­lyet meg kell oldani. Van egy kercszténykérdés is a zsidókérdés mellett és ez az, hogy ennen az országnak a lakosságát a politizálás utfúról a munka útjára kell visszaterelni. •—• Ennek a javaslatnak benyújtásával nem volt célunk meghasonlást előidézni a nemzet lel­kében, hanem, hogy levezessünk egy kérdést, amely meghasonlást idézett elő a lelkekben. Ismételten hangoztatom, hogy ennek a javaslatnak benyújtá­sánál nem vezetett semmiféle gyűlölet, Az igazságügyminiszter a módosításokról Tasnádi Nagy András igazságügy­miniszter szólalt fel ezután. Először vála­szolt Zichy János és Makray Lajos felszó­lalására és ezeket mondotta: — Mincten megkeresztelkedett, lett lé­gyen bár zsidó, éppoly tagja lesz a keresz­tény egyháznak, mint bármely más, de eb­ből nem következik, hogy az állampolgári elhelyezkedés szempontjából ugyanazt a helyzetet élvezhesse. Elismeri, bogy a ke­resztény-zsidó házasságból származó gyer­meknél a javaslat elvi alapjánál tovább le­het, sőt kell is menni. Erre vonatkozólag..az előadó első módosítása." Azt az elvi indokot, hogy a keresztény tár­sadalomba való beolvadási szándék fenn­forog, el kell ismerni azokra is, ha zsidó fél a gyermek keresztény nevelésére, a házas­ságkötés előtt törvényes módon megegye­zett, bár nem akkor, hanem utóbb maga is keresztény lett, még olyan időben, hogy a gyermek hét éves kora előtt keresztény lett és igy a házasságból származó gyermek ne­velésétől kezdve keresztény hitben nevel­kedett. Ezek azok az esetek, amelyekben joggal feltételezhető a teljes beolvadási szán­dék. Viszont vegyes házasságból származók zsidóknak tekintendők attól kezdve, ha zsi­dóval lépnek házasságra. — Aggodalmak alapját főként a közjogi elkülönülés adta. Az előadó ebben módosítást nyújt be, amely szerint zsidónak csak akkor van vá­lasztójoga, ha a törvényben meghatározott egyéb feltételeken felül magyar hatóság ré­széről kiállított okirattal igazolja, hogv szü­lei, vagy felmenői 1867. december 31. óta Magyarország területén laktak. Zsidó csak akkor gyakorolhatja választójogát, ha ezt n jogosultságot igazolta. Egyébként a zsidók választójogára vonatkozó részletes szabá­lyokat a minisztérium rendeletben állapítja, meg. A kormány a kivételezést nagyobbra terjeszti ki. Nem vonatkozik a törvény rendelkezése az 1914—18. évi hábo­rúban hősi halált halt özvegyére, aki a2 1918—19. évi forradalmak idején a forrada­lom ellen irányuló nemzeti mozgalomban résztvett, ha ezzel életét kockáztatta, vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett, úgy­szintén annak özvegyére sem, akik ilyen te­vékenység miatt életét vesztette. Nem vo­natkozik a törvény rendelkezése a belső tit­kos tanácsosokra, valamint a titkos taná­csosokra, akiket a kormányzó kinevezett és azokra, akik a törvény hatálybalépésekor valamely egyetem nyilvános rendes tanára. — Az egyetemen évenkint ismétlődő tün­tetések tárgya volt a numerus clausus kér­dése, amely nem volt félreérthetetlenül sza­bályozva. Hogy ez az állapot megszűnjék, módosítás történt olyan irányban, hogy a numerus clausust, amely eddig csak gya­korlatban érvényesül, törvényben mondják ki hatszázalékos alapon. A bizottság ezután általánosságban elfo­gadta a javaslatot. A részletes tárgyalást hétfőn délután kezdik meg. „Romániának komoly érdeke, hogyMagyarországnakengedményekettegyen London, február 3. A Daily Telegraph belgrádi jelentése szerint Sztojadino­vics délszláv miniszterenlök és Gafencu román külügyminiszter a belgrádi megbeszé­lésen elhatározták,'hegy a jövőben messze­nyenő engedményeket tanúsítanak* Magyar­ország iránt. Délszláv politikai kö/ökben'ugy vélik, Délszlávia és Magyarország között már a legközelebbi jpvőben tényleges kö­zeledés jön létre konkrét megállapodások formájában. A román-magyar megállapodá­sok tekintetében még bizonyos nehézségek állnak fenn. Tekintettel azonba arra, hogy Magyarország politikai súlya az utóbbi idő­ben . jelentékenyen megnövekedett, i Romániának komoly érdeke, hogy Magyarországnak a vitás kérdésben engedményeket tegyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom