Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-03 / 2. szám

4 DÉLMAGyARORSZÁG Kedd. t07Q. fnnuár 7. szöntsem «z idén újévkor Nagy móltóságodat: két képre, két festményre gondoltam. Ezek köz'il az egyik Itt függ ebben a palotában, Tintoretto, a nagy o'asz mester ábrázolja ezen Szent Rókust, ahogy betegeket gyógyít. Szinte iz'mbólikus erő­vel hat ez a kép, példázván a ház urának is apos­toli misszióját, amellyel a lelkeknek a test nya­valyáinál is sokszor súlyosabb betegségeit gyó­gyítja. A má |k képet Nápolyban láttam a Szent I)omoko3-bazi'ikában. A kép a Kcresztrereszitetlet ábrázolja és az a hagyomány, ho-y Aquinoi Szent Tamás ez e'őtt a kép előtt kérdezte meg Krisztust: Megvan-e írásaival elégedve? Es a hagyomány sze­rint csoda történt: a Megfeszített a képről felelt e kérdésre: »Bcnc seripsisti de ma Thoma«. Jól írtál rólam Tamás. Bizonyos, hogy Nagyméltóságod súlyos írásaiban is, amc yek az örökigrztag jegyé­bea mindenkor a lelkek békéjét szolgálják, a mi mélységcj há ánkon tul, az Ur kedvo telik. — Legyen szabad ezt a szerény képet erről a két nagyszerű képről hódolatos hálánk jeléül át­nyújtani az a'ázit03 kéréssel: vezessen, óvjion, segítsen bennünket ezu án Í3 Kegyelmes Főpász­torunk és bogy ezt tehesse: a Jóisten árassza el bő-égcs kegyelmével és jó egészségben az uj évben ii és azon tul is nagyon sokáig éltesse. \ meguéspaspdh beszéde Vinklcr Elemér dr. üdvözlöbcszédénck elhang­7& a után Glattfelder Gyula dr. csanádi megyéspüs­pök vá'aszo'.t. — Kedves hiveim! — kezdte a főpász or beszé­dét. Minden évben örömet szerez nekem hiveim s/erctetér.ek megnyilvánulása. A jókívánságokat én is szerettei viszonzom. A Vinkler őméltósága által felvetett problémára egy pillanatig sem habozom a vá asszal: c'ső dolog, hogy a hitet ápoljuk és erő­sítsük a lelkünket. Ha vallásos vezetője lesz en­,r.ck a városnak és ennek a nemzetnek, akkor nyu­godtak lehetünk, az élet jól lesz berendezve. A vallásos meggyőződés komolysága töltse el a lel­keket. Ez segit a célhoz jutásban, mert ez a krisz­tusi kereszténység alapja. Ha ezt e'.fe'ejtik: zűr­zavar következik be, aminthogy ma világszerte zűrzavar van. Próféták jelentkeznek, akik a ma­guk igazát, a maguk politikai célkitűzéseit helyezik c öbbre a Krisztus igrzságánál. — Hogy mit kell az élettől igényelni, arra a hit tanit rr.cg. Az emberiség ha elvesztette a biztos ta'ajt a lába alól, kitalálnak ui gondolatot és meg­váltó elméletet, pedig csupán egy Megváltó született. Keresz­ténysége: üvöltenek a ok, akik tdvcl van­nak a krisztusi szeretet kcreszlénysó­gótől. — \ hilbuzga'om ápolása az, amely el tudja utasítani a jelszót, hogy a politika van mindenek e'ött. Az idegen, fölfordult gondolkczSst mi ma­gunkévá nem tesszük. Szegedon hü lelkek vannak, krisztusi érlc'emben vett keresztény lelkek. Tud­ják köle'e.-ségüket mindenütt, ahová a sors álli­tolta őket. Otthon, a munkahelyen és az egyház­ban. Mert azért borult fel a rend világszerte, mert megbomlott a lelkek rendje. Most, amikor újévi jókívánságaim kifejezésre juttatom, krisztusi ke­re-zténységet kívánok mindnyájunknak és Magyar­országnak; ennél jobbat nem kívánhatok. Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök ezután né­hány percig elbeszélgetett a küldöttség tagjaival, majd visszavonult lakorz ályába. A további üdvödé ek során megjelentek a me­gyéspüspök előtt: Hunyadi-Vas Gergely dr. ország­gyűlési képviie'ő, vitéz Máriaföldy Márton dr. igrz­gatö a Katolikus Népszövetség nevében, majd az Ítélőtábla, az ügyészség és a törvényszék küldött­ségei fejezték ki jókívánságaikat. — Kinevezések a péuzügyigazgatóságnril. Bú­d-pestről jelentik: A kormányzó a pénzügyminisz­ter előterjesztésére Hamar Sámuel dr. szegedi pénzügyi titkárnak a pénzügyi tanácsosi cimet és jelleget, Kiss Antal szegedi állampénztári taná­csosnak a/, állnmpénztnri főtanácsosi cimet és jel­leget, 11 o v s z k y Lajos szegedi első osztályú ál­1 impénztárl tisztnek az állampénztár! főtiszti ci­met és jelleget adományozta. Nyilvánosságra hozták az uj zsidójavaslat hiteles szövegét Budapest, január 2. A kormány — amint ismeretes — karácsony előtt a képviselőház elé terjesztette az uj zsidójavaslatot, amelyet kinyomtattak és most osztották szét a képvi­selők között. A javaslat pontos címe: „A zsi­dók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló javaslat". A javasalt 22 paragrafusból áll és pontok­ba foglalva közli a már ismertetett rendelke­zés-tervezeteket. Az 1. paragrafus kimondja, hogy kit kell zsidónak tekinteni; zsidónak te­kinthető' az is, akinek nagyszülei közül leg­alább kettő az izraelita hitfelekezet tagja volt. A 2. paragrafus a kivételekről rendel­kezik; nem esnek a törvény hatálya alá azok, akik két vitézségi éremmel rendelkeznek, vagy legalább ötvenszázalékos hadirokkan­tak. A további paragrafusok a zsidók közjogi helyzetéről szólnak. Aki 1914. julius 1. után szerzett magyar állampolgárságot, annak ho­nossága hatálytalanítható. Az 5. paragrafus intézkedik a zsidók választójogáról; csak az általános választások után választhatnak ma­guk közül képviselőket. A következő parag­rafus kimondja, hogy zsidó nem léphet ál­lam, törvényhatóság, község, vagy közintéz­mény szolgálatába. A 8. paragrafus kimond­ja, hogy a különböző kamarákba csak hat százalékig lehet zsidókat felvenni. A további paragrafusok javasolják, hogy zsidó nem le­het időszaki lap irányitója, színház vezetője, mozivállalat igazgatója. A II. paragrafus el­rendeli, hogy állami árusításra szóló engedé­lyeket öt éven belül fokozatosan meg kell vonni a zsidóktól. Iparigazolványt mindad­dig nem lehet zsidónak kiállítani, amíg az illető községben kiadott iparengedélyek szá­ma 6 százalék alá nem csökken. A 14. pa­ragrafus szerint a vállalatoknál az arányszám 12 százalék és ez a szám irányadó az alkal­mazottak illetményeinél is. A 16. paragrafus az elbocsátandó zsidó alkalmazottak felmon­dási idejéről rendelkezik; az alkalmazottat a törvényes felmondási idő és a törvényes vég­kielégités illeti meg. A továbbiakban rendel­kezik a nvugdijak leszállításának a lehetősé­géről. A 17. paragrafus a zsidók kivándorlá­sának előmozdításáról rendelkezik. A továb­bi paragrafusok a törvényt kjiátszó, vagy megszegő egyének felelősségrevonásáról és a szankciók mértékéről tesznek javaslatok Ennek a javaslatnak az elfogadásával hatá­lyát veszti az 1938. évi XV. tc., a most ér­vényben levő zsidótörvény. Végül a javaslat kimondja, hogy ha a tör­vény végrehajtása során a visszacsatolt fel­vidéki területekre vonatkozóan, — amennyi­ben az ottani viszonyokhoz képest szüksé­ges —, eltérő josrszabálvokat állapíthat meg a minisztérium. A javaslatot vitéz I m r é d y Béla dr. miniszterelnök és T a s n á cl i-N agy András igazságügyminiszter irta alá. • • Ot napig étlen-szomjan egy nyári istállóban rejtőzött a megfagyott algyői kisfiú Algyő, január 2. (A Délmagyarország kiküldött tu '6 iléjátó'.) Vasárnap beszámoltu ik arról a meg­döbbentő gyermektragédiáról, amely Aigyőn tör­tén és amc'ynck adatai most kerültek nyilvános­ságra. Pataki József 9 éves kisfiú december 15-én eltűnt apjának, Pataki Bálint napszámosnak Tor­dai-utca 1. szám alatti házától. öt nap múlva összefagyva, félholtan találtak rá a szerencsétlen gyermekre. Lázas betegen, térdig lefagyott két lábbal szállí­tották a gyermekklinikára. Két héten át az orvos­tudomány mindc.i hatalmának la:bavetésével ápol­nák a kis Pataki Józsefet, a múlt hét végén mégis ugylátszott, minden hiábavaló. Egy mentség volt még száraára: a megfagyott lábak amputálása. Az orvosok bíztak benne, hogy ha térdből levágják az ciháit végtagokat, ta'án sikerül a fiúcskát megmen­teni. A műtéthez azonban a szülők beleegyezésére volt szükség, mikor megkérdezték Pataki Bálintot és fe'eségét, baleegyeznek-e, hogy kisfiúk lábát levágják, a szülők tagadólag válaszoltak, halla­ni sem akartak • gyermekük lábának amputálásáról. Koc sira tették és hazavitték gyermeküket. 4 kóbor avermek A Délmagyarország munkatársa hétfőn kint járt Algyőn. A községi bíró szobájában Patakiék szom­szédasszonya éppen a kis Pataki József esetét me­sélte hallgatóságának: — Kóborlás gyerek volt mindig a lelkem w­mond'a —, papokra e kóborolt hazulról. Néha he­tekre elment és lesoványodva, lerongyolódva tért haza, ha kikódarogta magát.., A bokáig érő hóban való rövid gyaloglás után megérkezünk a Tord:>i-utcai házhoz. Együtt van az egész csa'ád a nagybeteg gyermek ágya körül: az apa, az anya, a nagynéni és két kisebb gyermek. A szülök még mindig az eset hatása alatt állan de hangulatuk már bizakodó, mert a kis Józsi ál­lapota vasárnap óta csodálatos módon javult. A jobblába teljesen érzéketlen, itt az üszkösödést fo'yarrvat c öreha'adott stádiumban van, a ballábba azonban a rzü'ők szerint slassan visszatér az élet«t kezdi visszanyerni érzékenységét. •— Mivel kezelik a beteg Jábakat? — kérdezzük. —• Semmivel — feleli a kisgyermek nagynénja —, én voltam megmosni mindennap kétszer meleg vizben. A disznótor mialf Később e'mondják, hogy december 14-én disznó­torba hívta ho. zíjuk Pataki Józsit egyik kis cim­borája, Akini Laci. A szülők megtiltották gyer­meküknek, hogy e'menjen a disznótorba, a kisfiú azonban korán reggel elszökött hazulról. Ettől kezdve öt napon át nem találták sehol. A kétségbe­esett szülők az egész környéket fe'kutatták, naponta kétszer kidobo'.tatták a faluban gyermekük eltűné­sét, mindhiába. A kisfiú attól való félelmében, hogy kikap engedetlenségéért, elment Bus Imro gazdálkodónak a falu végén lévő házához, ott a nyitott nyári istálló jászla alatt elbújt. Itt rejtő­zött 10-én, hétfő estig, amikor összefagyva, ki­éhezve ta'á't rá a ház gazdája, Mezítlábas kisüti a jászol alatt Bus Imre este későn érkezett haza munkából. Arra lett figyelmes, hogy a jászol alól nyöszörgés halatszik. Amikor felismerte a kisfiút, elszaladt a gyermek apjáért. Együttesen kibontották a já­szol alját, amely csutkaszárral volt eltorlaszolva. Az apa benyúlt a jászol alá, ahova a gyermek való­sággal beásta magát. Legelőször a két csontiá­jagyott lábba ütközött a keze. A kis Pataki József mielőtt bebujt a jászol aJá, levetette csizmáit és rossz zsákdarabba csavarva lá­bat, feküdt a jászol a att étlzn-szomjan, mozdulat­lanal 5 n-pen át. A fiúcska á lapotának fordulásáPIzgatoítan le^ az egé z faluban és remélik, hogy életben m^rad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom